Rendkívüli EU-csúcs Brüsszelben

Elfogadták a közös nyilatkozatot, jövő héten folytatódik a tárgyalás +VIDEÓ

MH/MTI – 2016.03.08. 07:09 –

Elvi megállapodás született az Európai Unió és Törökország között a migrációs válság kezeléséről körvonalazódó egyezmény főbb vonalairól az uniós és török vezetők hétfő délután kezdődött rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján. A zárónyilatkozat értelmében az uniós vezetők a jövő heti EU-csúcson tovább folytatják a tárgyalást. A magyar kormányfő megvétózta a török menekülttáborokból Európába történő direkt áttelepítési javaslatot, ezért szünet állt be a csúcstalálkozóban, azonban hamarosan folytatódott. A Bizottság elnöke szerint a megállapodás révén a menekültek kizárólag törvényes úton juthatnak majd Európába.  A Nyugat-Balkánon keresztül vezető migrációs útvonalakat mostantól lezártuk - értékelt a csúcs után Orbán Viktor.

summitFotó: Yves Herman/Reuters

Hétfőn délután megkezdődött, majd az esti órákban meg is szakadt az EU-tagországok állam- és kormányfőinek tanácskozása. A hírt az Európai Tanács elnökének szóvivője erősítette meg. Végül szünet és kiscsoportos egyeztetések után Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök tájékoztatása szerint abban egyeztek meg az uniós vezetők, hogy az Európai Unió jövő heti csúcsértekezletén folytatják a tárgyalást a migrációs válság kezelését célzó török javaslatokról.

Martin Selmayr, Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök kabinetfőnöke "áttörésről" számolt be a határozattervezet ügyében. Mina Andreeva, Juncker egyik szóvivője pedig azt közölte, hogy sikerült megegyezésre jutni a török kormányfővel a menekültválság kezelésének alapelveiről.

Orbán Viktor vétózott

Magyarország érdeke is a megegyezés
A kormányszóvivő szerint a tárgyalások minden résztvevőjének, így Magyarországnak is érdeke, hogy megegyezés szülessen Törökországgal, csak az nem mindegy, hogy milyen feltételekkel. Kovács Zoltán azt mondta, az egyeztetésen új javaslatok is előkerültek, Orbán Viktor miniszterelnök azonban élesen ellenzi azt az elképzelést, amely szerint Törökországból embereket kellene behozni Európába - tette hozzá. A kormányszóvivő úgy fogalmazott, hogy rengeteg tisztázatlan kérdése van a török-európai megállapodásnak, és sokat kell még dolgozni, hogy az olyan formát öltsön, ami mindenki számára elfogadható. Kovács Zoltán arról is beszélt, hogy különböző vélemények állnak szemben egymással: míg Szlovákia Magyarország pártján áll, addig Görögország álláspontja ellentétes.

Az MTI brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy Orbán Viktor megvétózta a török menekülttáborokból Európába történő direkt áttelepítési javaslatot. Más források arról számoltak be, hogy több EU-tagország vezetője kifogást emelt a tervezet több pontja ellen, és Orbán Viktor csak egyike volt az ellenzők csoportjának. A Guardian információi szerint az olasz, a görög és a ciprusi miniszterelnök tiltakozott Orbán Viktoron kívül a török-EU megállapodás bizonyos részletei ellen. Matteo Renzi olasz kormányfő péládul a török sajtósazbadság említését hiányolta a tervezetből, és kijelentette, hogy csak akkor írja azt alá, ha egy  sajtószabadságot említő passzus bekerül.

Preben Aamann, az Európai Tanács elnökének szóvivője azt közölte a Twitteren, hogy a huszonnyolc tagállam vezetői rövid szünetet tartanak, és utána folytatják a tanácskozást. Ami biztos, hogy a résztvevők jelenleg szűkebb körű egyeztetéseket folytatnak.

A legfrisebb hírekből kiderült, hogy maga a csúcsértekezlet még folytatódik, s az EU-vezetők hétfő este Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel vacsoráznak.

Egy EU-tisztségviselő szerint az uniós tagállamok vezetői nem tudtak megállapodásra jutni a migrációs válság megoldását célzó török tervezetről, s a következő napokban tovább dolgoznak majd az ügy megoldásán - jelentette a Reuters hírügynökség hétfő este. 

A Financial Times információi szerint "radikális" megoldás várható, ám ehhez több idő kell, így az EU-török megállapodás írásba foglalása a következő, jövő csütörtök-pénteki csúcsra marad.

Az Európai Unió és Törökország képviselői a menekültválságról szóló közös akcióterv végrehajtásáról egyeztettek. A terv értelmében Ankara kötelezettséget vállalt arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az Európai Unióból kitoloncolt bevándorlókat.
A csúcsértekezleten az Európai Unió huszonnyolc tagországának állam-, illetve kormányfői és Ahmet Davutoglu török miniszterelnök mellett részt vett Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte.

Ankara többet kér és többet kínál
Törökország új javaslatokkal állt elő a migrációs válság rendezésével kapcsolatban. Ahmet Davutoglu szerint Ankara többet tenne a migránsáradat megfékezésére, mint amennyiről eddig tárgyaltak, de cserébe többet is kér az uniótól. A listán szerepel a megígért 3 milliárd eurónál több pénz, az EU-csatlakozási tárgyalások azonnali felgyorsítása, a törökök uniós vízummentességének előre hozatala, már idén tavaszi bevezetése.

Törökország további hárommilliárd eurót kér az EU-tól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására - erősítette meg hétfői sajtótájékoztatóján Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke.
Az uniós és török vezetők brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozóján készülő, időközben kiszivárgott megállapodástervezet értelmében Ankara ezért cserébe ideiglenes jelleggel visszafogadná az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét.
Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból - olvasható a dokumentumban. Az áttelepítések költségeit az Európai Unió fedezné.

A tervezet szerint az unió teljesen kitelepítené a menekülteket a görög szigetekről, és csak azokat toloncolná vissza Törökországba, akik egy meghatározott dátum után érkeztek.
Törökország a kitoloncolások és az azokat követő áttelepítések hatékonyságának növelése érdekében szorosan együttműködne az Európai Unió hatóságaival és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával, valamint szakértőket állomásoztatna több görög szigeten. Utóbbira az athéni kormány jóváhagyásával kerülne sor. 

Az unió a megállapodástervezet értelmében megduplázná a Törökországnak nyújtott támogatás jelenleg hárommilliárd eurós összegét és legkésőbb júliusig eltörölné a vízumkötelezettségét a török állampolgárokkal szemben. A dokumentumban emellett arra is kitértek, hogy a felek havonta közösen értékelnék a török uniós csatlakozási folyamat előrehaladását.

Selahattin Demirtas, a törökországi kurd kisebbség érdekeit is képviselő Népi Demokratikus Párt (HDP) társelnöke a szocialista pártcsoporthoz tartozó vezetőkkel Brüsszelben folytatott hétfői megbeszélését követően, egy sajtótájékoztatóján Angela Merkel német kancellárt az európai értékek elárulásával vádolta.
Kijelentette, hogy a menekültválság megoldásában való együttműködésért cserébe a német kormány hallgat a török média elnyomásáról és az emberi jogok sorozatos megsértéséről, hogy "ne hergelje fel" Törökországot.

Kormányszóvivő: új megközelítést kell alkalmazni a migránsválság kezelésére
Kovács Zoltán szerint Magyarország "nem árult zsákbamacskát", a miniszterelnök már az ülés előtti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: "szó sem lehet ilyen típusú áttelepítésről". A magyar kormány álláspontja egyértelmű: "van olyan integrálandó európai terület", Ukrajna, amelyet először kellene az EU-nak ebben a kedvezményben részesítenie, és utána lehetne beszélni arról, hogy Törökország is esetleg ezt megkapja. Közölte: a hírek szerint "emelték a tétet" a pénzügyi feltételeket illetően is.

"Nem vagyunk a menekültkérdésre vonatkozó megállapodás ellen, de nem szabad cserében szemet hunyni az emberi jogok törökországi megsértése felett" - hangsúlyozta Demirtas.
Kiemelte, hogy nem támogatja a menekültek visszaszállítását Törökországba. Az Európai Uniónak inkább a menekültválságot kiváltó konfliktusok megoldásán kellene dolgoznia, hogy mindenki visszatérhessen otthonába - tette hozzá.

Orbán Viktor: Nincs esély rá, hogy Magyarország engedményt tegyen

orbán brüsszel leadOrbán Viktor miniszterelnök (b) az Európai Unió és Törökország vezetőinek rendkívüli migrációs csúcstalálkozója előtt tartott V4-es kormányfői egyeztetésen az Európai Tanács épületében. Az asztalnál ül Robert Fico szlovák (b3), Bohuslav Sobotka cseh (j3) és Beata Szydlo lengyel (háttal) miniszterelnök. Orbán Viktor mellett külpolitikai tanácsadója, Gottfried Péter (b2). MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Az Európai Unió külső határait le kell zárni, a migránsok közvetlen áthelyezéséről pedig szó sem lehet, Magyarország esetében legalábbis semmiképpen - jelentette ki Orbán Viktor a csúcstalálkozó előtt. A magyar kormányfő hangsúlyozta: „helyre kell állítani a törvényességet, a schengeni megállapodás szó szerinti alkalmazása szükséges”, hogy senki ne léphessen be engedély és regisztráció nélkül Európába.

Orbán leszögezte, „szó sem lehet semmifajta közvetlen áttelepítésről Törökországból Európába, Magyarországra semmiképpen”. Mint mondta, „nincs esély arra, hogy a magyar kormány bármilyen engedményt is tegyen”.

Hozzátette, a kormány az „Európába történő behozatalt” is elhibázottnak tartja.

„Ugyanis ha Görögországból vagy Törökországból közvetlenül hozunk át migránsokat, az felhívás keringőre, olaj a tűzre, csak még többen fognak jönni”. A határok lezárása nélkül semmit nem szabad tenni - figyelmeztetett Orbán Viktor.

Orbán Viktor: megállapodás született a határok lezárásáról

orbán csúcs lead

A csúcs után a kormányfő elmondta, hogy vége van annak az időnek, amikor ellenőrzés nélkül lehetett a nyugat-balkáni útvonalon közlekedni, az uniós vezetők döntöttek: le kell zárni az embercsempész útvonalakat, ami azt jelenti, hogy a határokon is helyre kell állítani a rendet. Szerint eredményre vezetett a magyar-osztrák-szlovén-horvát fellépés, a Brüsszelben elfogadott uniós megállapodás szövege kimondja: egy korszak befejeződött, a Nyugat-Balkánon keresztül vezető migrációs útvonalakat mostantól lezártuk.

A megállapodás értelmében az embercsempészek üzleti modelljét meg kívánják törni, ami azt jelenti, hogy ők "hiába is állapodnak meg a migránsokkal, nem fogják tudni teljesíteni a vállalásaikat, mert nem engedjük a migránsokat keresztülvonulni a Balkánon" - fogalmazott a miniszterelnök. Ez nehéz helyzetet idéz elő Görögországban, hiszen nagyon sokan ott ragadtak és ott ragadnak, ezért az uniós tagállami vezetők azt vállalták, hogy segítenek Görögországnak a megnövekedett terhek viselésében.

Orbán Viktor azt is elmondta, hogy nem született megállapodás a törökökkel, mivel ők négy nagyon nehéz kérdéskört érintő javaslattal álltak elő. Az uniós tagországok vezetői úgy ítélték meg, hogy azok túlságosan nehéz kérdések ahhoz, hogy egy délután alatt igent vagy nemet lehessen rájuk mondani. Ezért felhatalmazták Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy folytasson tárgyalásokat Törökországgal arról a javaslatról, amelyet a hétfői tárgyaláson előterjesztettek.

Orbán Viktor elmondta, meghatároztak néhány olyan elvet, amelyek a tárgyalások kiindulópontjai lehetnek. A tárgyalások eredményeiről a következő, jövő heti uniós csúcsértekezleten egyeztethetnek a tagországok vezetői.

Juncker: a menekültek kizárólag törvényes úton juthatnak majd Európába

Valódi változást fog hozni az uniós és török vezetők rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján született megállapodás, a jövőben a menekültek kizárólag törvényes úton juthatnak majd Európába - mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke keddre virradó éjszaka. Juncker sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az új egyezmény nyomán, amelynek értelmében Törökország visszafogadja az onnan illegálisan Európába induló migránsokat, sikerül majd megtörni az embercsempészek "üzleti modelljét". A bizottsági elnök kijelentette, nem lesz értelme annak, hogy a menekültek fizessenek a bűnözőknek az átkelésért. Mint mondta, amennyiben ezt teszik, úgyis hamar visszaviszik őket Törökországba és az európai áttelepítésre várók listájának a végére kerülnek.   Jean-Claude Juncker emellett kiemelte, a migrációs válság kezelésében az egyoldalú megközelítés nem vezet megoldásra.

Merkel: az uniós vezetők támogatják a török tervezet főbb vonalait

Az uniós vezetők támogatják a migrációs válság kezelését célzó török javaslatok főbb vonalait - közölte Angela Merkel német kancellár keddre virradó éjszaka, az Európai Unió és Törökország között lezajlott rendkívüli brüsszeli migrációs csúcstalálkozót követően.   Angela Merkel sajtótájékoztatóján támogatásáról biztosította az Ahmet Davutoglu török miniszterelnök által előterjesztett tervezetet, és leszögezte, a cél, hogy sikerüljön szabályozott bevándorlássá alakítani az illegális migrációt.   A német kancellár arról is beszámolt, hogy a találkozón a Zaman ellenzéki török médiacsoport állami ellenőrzés alá helyezéséről is beszéltek, és hangsúlyozták a sajtószabadság fontosságát.

merkelAngela Merkel érkezik a csúcstalálkozóra. Fotó: Reuters

Boriszov: Bulgáriát nem sújtja jelentősen a migránsválság

Bulgária a "nyugodt államok" közé tartozik, ami a migránsválságot illeti - jelentette ki Bojko Boriszov kormányfő.
A Bulgáriára kifejtett migrációs nyomás "az egyre hosszabbá váló védelmi létesítményeknek" köszönhetően mára jelentéktelenné vált - mondta Boriszov az uniós és török vezetők rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozója előtt.
A bolgár határon vasárnap este csak 17 menekült volt. "A migránstömeg tudja, hogy Bulgária jól védi határait" - vélekedett a kormányfő. Emlékeztetett, hogy a bolgár rendőrség és hadsereg a múlt héten közös gyakorlatot hajtott végre páncélozott járművek és helikopterek bevetésével a kritikus - Görögországgal és Macedóniával közös - határszakaszon.
Bulgária nem tagja a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetnek, és hatóságai jelenleg azon fáradoznak, hogy meghosszabbítsák a 2014 közepén emelt, 30 kilométer hosszú kerítést a török határon. Határainak védelmében a balkáni állam mobil hőkamerákat is használ. Bulgária eddig csaknem kétezer rendőrt vetett be a Törökországgal közös, 260 kilométer hosszú határának ellenőrzésére.

Sigmar Gabriel: "emberséges és emberhez méltó" menekültpolitika kell
Németország nem tud évente egymillió menekültet befogadni, és nem tud úgy eljárni a Görögországban feltorlódott menekültek esetében, mint tavaly a Magyarországról elindult menekültek ügyében - mondta Sigmar Gabriel német alkancellár, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke egy hétfői német lapinterjúban. A brüsszeli uniós csúcson el kell érni, hogy az EU "emberséges és emberhez méltó" menekültpolitikát kövessen, és el kell érni azt is, hogy csökkenjék a Németországba érkező menekültek száma. 

Sobotka: A V4-eknek adtak igazat

A visegrádi csoport országainak adott igazat az Európai Unió, amikor a rendkívüli európai uniós csúcstalálkozó határozati javaslatába bekerült, hogy le kell zárni az illegális migráció balkáni útvonalát - jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök. „Nagyon örülök, hogy az EU-tagállamok csúcstalálkozójának határozattervezetébe bekerült egy olyan mondat, amely kimondja, hogy a balkáni útvonal le lesz zárva az illegális migráció előtt” - mondta újságíróknak Sobotka, akinek szavait a cseh közszolgálati televízió idézte. 
A V4-ek - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - már hosszabb ideje hangsúlyozzák, hogy az Európába irányuló migráció balkáni útvonalát le kell zárni - fejtette ki Bohuslav Sobotka, akinek országa jelenleg a V4-ek elnöki tisztségét is ellátja.
Sobotka ugyanakkor elismerte, hogy a balkáni migrációs útvonal lezárása a csúcstalálkozó egyik konfliktusos témáját jelenti.

 

Kovács Zoltán: A határoknál kell először rendet tenni
A kormányszóvivő szerint a migrációs válságban a határoknál zajló folyamatok megállításának kellett volna az első lépésnek lennie, erről a hétfői EU-Törökország csúcstalálkozón fognak egyeztetni. Kovács Zoltán az M1-en azt mondta, ez a nyolcadik csúcstalálkozó, és mostanra jutottak el oda, amit a magyar kormány már szeptemberben megfogalmazott. Eszerint először a határoknál zajló folyamatokat kell megállítani, és ez után lehet elkezdeni arról gondolkodni, hogy mi történjen a bevándorlókkal.

Hajnalig tárgyalt a német kancellár a török kormányfővel

Hétfő hajnalig tárgyalt Brüsszelben a rendkívüli uniós csúcs legfontosabb kérdéseiről a német kancellár a török kormányfővel. Angela Merkel és Ahmet Davutoglu találkozójáról német kormányforrások számoltak be kora reggel. A csúcs két főszereplőjének tekintett német kancellár és a török miniszterelnök órákon keresztül tartott találkozóján részt vett a soros európai uniós elnöki tisztséget betöltő Hollandia kormányfője, Mark Rutte is.

Faymann elképzelése valósulhat meg

A Bild című lap és a dpa hírügynökség egybehangzó értesülése szerint a találkozó tervezett zárónyilatkozatában az áll, hogy az „illegális migráció megáll a nyugat-balkáni útvonalon. Ez az útvonal le van zárva.”

A tervezetben a Bild szerint egyebek mellett az is szerepel, hogy a tagállamok és az uniós intézmények Görögországot a területén rekedt menedékkérők ellátására előirányzott hétszázmillió eurós támogatás mellett szakemberekkel is segítik, és nemcsak azért, hogy hatékonyan működjenek az uniós menedékkérő-regisztrációs központok, az úgynevezett hot spotok, hanem azzal a céllal is, hogy Görögország biztosítani tudja a Macedóniával és az Albániával közös határát.

A menekültstátusra nem jogosult migránsokat közvetlenül Görögországból kellene kitoloncolni az unió területéről, a nemzetközi védelemre jogosult menedékérőket pedig Görögországból kellene elosztani a tagállamok között. Ugyanakkor a százhatvanezer, már az EU területén tartózkodó menekült tagországok közötti elosztásáról hozott korábbi uniós döntésről vagy Törökországban tartózkodó menekültekből szervezendő kontingensek átvételéről nincs szó a tervezetben. Mindössze egy ajánlás áll benne arról, hogy a tagországok biztosítsanak az eddiginél több férőhelyet menekültek számára - írta a Bild.

A lap értékelése szerint a tervezett nyilatkozatból kitűnik, hogy az uniós partnerek támogatni kívánják Athént, de csak azzal a céllal, hogy elnéptelenedjék a nyugat-balkáni migrációs útvonal és Görögországból egy „giga-hot spot” legyen, ahol intézik a Törökországból érkező menedékkérők ügyeit és visszatoloncolják a gazdasági menekültnek minősített - védelemre nem jogosult - kérelmezőket.

Ez azt jelenti, hogy nem valósul meg Angela Merkel német kancellár eredeti válságkezelő terve, amelynek központi eleme a menekültkontingensek átvétele Törökországtól és szétosztása az uniós tagállamok között, de nem is a „keményvonalas” magyar miniszterelnök, Orbán Viktor álláspontja érvényesül, hanem inkább Werner Faymann osztrák kancelláré - írta online kiadásában a Bild.

A német kormány ugyanakkor találgatásnak nevezte az értesüléseket. Christiane Wirtz helyettes szóvivő tájékoztatóján kiemelte, hogy az Európai Tanács nem hivatalos ülésén elfogadandó nyilatkozat tervezetéről kizárólag „spekulációk” jelentek meg. A tárgyalások Brüsszelben még tartanak, be kell várni ezek eredményét - mondta.

 

Rendkívüli EU-csúcs BrüsszelbenElfogadták a közös nyilatkozatot, jövő héten folytatódik a tárgyalás +VIDEÓ - Közös...

Közzétette: Magyar Hírlap – 2016. március 7.