Kutatókkal tárgyalt az államfő

Áder János környezetvédelmi fejlesztésekről egyeztetett

MH/MTI – 2016.02.29. 18:04 –

Költséghatékony energiatárolásról, harmadik generációs napelemekről és a levegőminőség javításának lehetőségeiről, valamint más környezetvédelmi fejlesztésekről tárgyalt Áder János köztársasági elnök a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának (FK) szakembereivel hétfőn Budapesten.

Amennyiben a mostani ütemben folytatódik az üvegházhatású gázok kibocsátása, 15 év múlva garantáltan bekövetkezik a Föld átlagos hőmérsékletének 2 Celsius-fokos emelkedése - hangsúlyozta az eseményen Áder János, aki szerint ezért a lehető legrövidebb időn belül túl kell lépni a fosszilis energiahordozókon alapuló gazdasági modellen. "Szorít bennünket az idő" - fűzte hozzá az államfő.
Lévai Péter, a Wigner FK főigazgatója hangsúlyozta: mivel a kutatások finanszírozása politikai döntés függvénye, szükség van annak meghatározására, hogy milyen szerepet kíván játszani Magyarország a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Áder János jelezte, egyetért a kutatókkal abban, hogy több forrást kell bevonni a fenntartható technológiák kutatásába.
Az eseményen Czitrovszky Aladár kutató a levegőben található szennyeződések monitorozásával, elemzésével foglalkozó kutatásokat ismertette, míg kollégája, Kanász-Szabó Ervin az intelligens városi forgalomirányítás lehetőségeiről - vagyis a levegőszennyezés jó részét adó közlekedés mérésekre alapozott, környezetvédelmi alapú szabályzásáról - beszélt.
A projektben részt vevő Tan Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatója hozzászólásában úgy fogalmazott: nem elégséges megoldás az elkerülő utak és buszpályaudvarok építése, "Magyarország ennél többre képes".
Gali Ádám fizikus a Wigner FK harmadik generációs napelemekkel kapcsolatos kutatásairól tartott előadást, kiemelve, hogy már 2050-re is olyan energiahiány lép fel az olaj- és kőszénalapú gazdaság korlátai miatt, amelyet jelenlegi tudásunk szerint csak a napenergia lesz képes fedezni.
Mint fogalmazott, a kutatóközpontban ezért a mostaniaknál nagyobb teljesítményre képes, mégis olcsóbb napelemek kutatásával is foglalkoznak. Elmondása szerint jelenleg egy szilícium nanokristályokat felhasználó módszerrel kísérleteznek, egyelőre elméleti szinten.
Áder János kérdésére válaszolva a fizikus hangsúlyozta, hogy becslésük szerint leghamarabb öt év múlva állhat elő kész termék a kutatás eredményeként, ugyanakkor számtalan előre nem látható nehézség akadályozhatja a fejlesztést.
Veres Miklós, a Wigner FK osztályvezetője a szuperkondenzátorok területén folytatott kutatásokat részletezte. Elmondása szerint az ilyen típusú berendezések az akkumulátoroknál sokkal gyorsabban képesek feltöltődni energiával, ám jóval kevesebbet tudnak belőle tárolni, és jóval gyorsabban le is adják azt. Ilyen technológiát alkalmaznak többek között az elektromos és hibrid gépjárművekben is - fűzte hozzá.
Mint fogalmazott, egy NATO-projekt részeként olyan szuperkondenzátor kifejlesztését tűzték ki célul, amely költséghatékony módon képes a megszokottnál nagyobb mennyiségű energiát tárolni. 
A kutatás eredményeként a Wigner FK kutatói szénkoromalapú kondenzátorok számára egy speciális adalékot állítottak elő, amely tízszeresére emelte az eszköz energiakapacitását. A fejlesztés azonban a partnercég csődje miatt végül nem került gyártásba - mondta el Veres Miklós.
Áder János reagálásában afelől érdeklődött, hogy lehetne-e ilyen típusú szuperkondenzátorokat nagybani, például szél- vagy naperőművekben felhalmozódott energia hosszú távú tárolására használni, ugyanis ez máig megoldatlan probléma.
Veres Miklós úgy válaszolt: a jövő a hibrid megoldásokban van, vagyis a legjobb eredményeket valószínűleg az akkumulátorok és a szuperkondenzátorok kombinálásával lehetne elérni.
Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban jelenleg 40 kutatócsoport dolgozik, amelyek az alapkutatásokon túl egyes technológiák ipari alkalmazásának lehetőségeivel is foglalkoznak. Az intézmény emellett nemzeti laboratóriumként is működik, valamint oktatási szerepkört tölt be.