Folyik az 52. müncheni biztonságpolitikai konferencia

Medvegyev „új hidegháborúról”, a francia kormányfő a „hiperterroizmusról” beszélt

MH/MTI – 2016.02.13. 11:14 –

Új hidegháború kezdődött, és ezért a Nyugatot terheli a felelősség - hangoztatta Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök szombaton az 52. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC). Manuel Valls francia miniszterelnök szerint elkezdődött a "hiperterrorizmus" korszaka, és újabb "nagyszabású terrortámadásokkal" kell számolni. 

Steinmeier: nincs új hidegháború
Nem kezdődött új hidegháború, és az orosz miniszterelnök sem erről szólt az 52. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) elmondott beszédében - mondta Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szombaton a bajor fővárosban zajló fórumon. A német diplomácia vezetője a rendezvény külügyminiszterek vitája nevű pódiumbeszélgetésén hangsúlyozta: "egész biztosan nem vagyunk hidegháborúban". Az újságírók talán nem értették pontosan Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő szavait, aki sokkal inkább arról beszélt, hogy "el kell kerülni egy újabb hidegháborúhoz vezető helyzetet" - mondta Frank-Walter Steinmeier. A nemzetközi viszonyokat hidegháború helyett inkább új típusú konfliktusok jellemzik, és országok közötti konfliktusok helyett inkább államok és nem állami szereplők egymásnak feszülése, ezért a történelmi analógiák nem is igen alkalmasak a jelen magyarázatára és megértésére - fejtette ki a miniszter.

Az orosz kormányfő kiemelte, a NATO tevékenységét szemlélve néha úgy érzi, hogy nem is 2016-ban, hanem 1962-ben él. Hozzátette, hogy hazájának az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatai is megromlottak, az EU szomszédsági politikája megbukott, hiszen az volt a célja, hogy békés, baráti országok vegyék körül, a valóság pedig az, hogy válságok övezete húzódik az EU külső határai mentén.

Példaként említette, hogy Ukrajnában "polgárháború pusztít", és a kijevi vezetés nem tartja be a válságkezelésről szóló minszki megállapodást. Kijevnek nincs szándékában és nem is áll érdekében az ukrajnai helyzet javítása - mondta orosz miniszterelnök. Hozzátette, hogy az ukrán válság miatt Oroszország ellen bevezetett uniós szankciók "nem vezetnek sehová".

A szíriai helyzetről szólva kiemelte, hogy a Közel-Kelet egészét megrengető katasztrófa lenne, ha nemzetiségi és vallási választóvonalak mentén szétszakadna az ország. Ezért Szíria egységét meg kell őrizni, a válság kezelésében pedig "nem szabad fenyegetni szárazföldi csapatok bevetésével" - utalt a Bassár el-Aszad szíriai elnököt támogató orosz kormányfő az Aszad-rendszer megdöntésére törekvő Szúd-Arábia minapi bejelentésére.

Fenyegetések helyett párbeszédre van szükség a szíriai kormány és az ellenzék között, és Oroszország ebben kész az együttműködésre, éppen úgy, mint a terrorizmus elleni küzdelemben. A Nyugat magatartása azonban "nevetséges", és az Iszlám Állam terrorszervezet hálás lehet a Nyugatnak, amiért aláássa a terror elleni összefogást - mondta Dmitrij Medvegyev.

A szíriai katonai tevékenységek összehangolásáról tárgyalt az orosz és amerikai külügyminiszter
A Szíriában történő orosz és amerikai katonai együttműködés megvalósításának konkrét lépéseiről tárgyalt Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter az 52. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) - közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szombaton. Zaharova szerint a szíriai ellenségeskedések leállításáról pénteken született megállapodás keretében a két külügyminiszter a katonai együttműködés megvalósításának konkrét lépéseit vitatta meg. A külügyminiszteri találkozón leszögezték, a két ország katonai tevékenységének összehangolása elengedhetetlen ahhoz, hogy a szíriai harcok leállítása megvalósuljon - tette hozzá. Az orosz külügyi szóvivő szerint ezeket a konkrét lépéseket az elkövetkező napokban meg is teszik, hogy a gyakorlatban megvalósuljon a katonai koordináció. Kerry hangsúlyozta, hogy a fegyvernyugvás csak akkor lehet tartós, ha a szíriai válság tárgyalásos megoldásában érdekelt összes fél együttműködik Oroszországgal. Lavrov a maga részéről azt emelte ki, hogy Oroszországnak és az Egyesült Államok vezette szíriai koalíciónak egyaránt szándékában áll együttműködnie katonai téren.

 

Hangsúlyozta, hogy a helyzet rendezésének másik kulcseleme a katonai dialógus Oroszország és a Nyugat között. Orosz és amerikai katonai vezetőknek rendszeresen egyeztetniük kell egymással - emelte ki.

Az orosz kormányfő a nemzetközi menekültválságról azt mondta, hogy a Nyugat politikája miatt kialakult globális instabilitás hatására "migrációs összeomlás" fenyeget. Kifejtette, hogy "hatalmas népvándorlás" kezdődött, amelynek során bűnözők és terroristák ezrei áramlanak Európába, magukat menekültnek álcázva, azzal a szándékkal, hogy elpusztítsák az európai kultúrát. Vannak köztük "semmittevők" is, akik szintén menekültnek mondják magukat, pedig csak jobb életet akarnak - tette hozzá. 

Az orosz politikus hangoztatta: reméli, nem lesz szükség egy "harmadik globális megrázkódtatásra" ahhoz, hogy a Nyugat felismerje az együttműködés fontosságát.

A beszéd után a hallgatóság kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy a Nyugat előtt két út áll: a közös érdekeken, mindenekelőtt a terrorizmus elleni fellépésen alapuló együttműködés Oroszországgal és a közös béketeremtés a Közel-Keleten vagy az állandó és térségiből globálissá szélesedő konfliktus.

Valls: elkezdődött a hiperterrorimus korszaka

Dmitrij Medvegyev előtt Manuel Valls francia miniszterelnök mondott beszédet a konferencián, aki hangsúlyozta, hogy Párizs tiszteletben tartja Oroszország érdekeit és tudja, hogy az iszlamista terror közös ellenség. Ugyanakkor a béketeremtés előfeltétele a civil lakosság bombázásának leállítása - tette hozzá.

Kiemelte, hogy elkezdődött a "hiperterrorizmus" korszaka, és újabb "nagyszabású terrortámadásokkal" kell számolni. A veszély elhárításához összefogásra és fegyveres harcra van szükség ott, ahol a terroristák megszervezik magukat, így Szíriában és Líbiában, a nyugati társadalmakban pedig fel kell tartóztatni és vissza kell fordítani a fiatalok radikalizálódásának folyamatát.

A francia kormányfő az ipari, atomenergetikai, közlekedési, fölművelési együttműködés szükségessége mellett a gazdasági embargó kérdését emelte ki. Valls úgy fogalmazott, hogy ezeket a kérdéseket építő jelleggel és átláthatón vitatnák meg. "Indítsuk újra együttműködésünket a lehető legjobb feltételek mellett és a lehető legmagasabb szinten" - mondta a francia kormányfő. Medvegyev válaszul azt mondta, hogy "mi erre teljes mértékben készen állunk". Hangsúlyozta, hogy a gazdasági kérdések megvitatása a két ország között fontos "népeink, országaink, gazdasági kapcsolataink számára", s megjegyezte, hogy Oroszországnak és Franciaországnak rengeteg nagy közös projektje van.

Stoltenberg: a NATO a védekezés és a párbeszéd kettős stratégiáját követi

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszédében élesen bírálta Oroszországot, de együttműködést is ajánlott. Kifejtette, hogy Moszkva nukleáris csapásmérő erejét fitogtatva szomszédsága megfélemlítésére és Európa stabilitásának gyengítésére törekszik, de számolnia kell azzal, hogy a folyamatos leszerelés ellenére a NATO elrettentő erejének továbbra is része a "nukleáris komponens". Hozzátette, hogy a NATO a "védekezés és párbeszéd" kettős stratégiáját követi, és bizalomépítő lépésként valamennyi hadgyakorlatáról előre közöl adatokat a honlapján. Egyben bíztatónak nevezte megbeszélését Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akivel megállapodtak abban, hogy megvizsgálják a NATO-Oroszország Tanács összehívásának lehetőségét.

Kerry: Oroszország a legitim ellenzéket támadja Szíriában

Oroszország a legitim ellenzéket támadja Szíriában, és ezen változtatnia kell, hogy legyen esély a békére - mondta John Kerry amerikai külügyminiszter szombaton az 52. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).

Az amerikai diplomácia vezetője hangsúlyozta: a következő hetekben dől el, hogy lehetséges-e a politikai rendezés Szíriában, vagy a csaknem öt éve tartó polgárháború egy még szélesebb konfliktussá terebélyesedik. A béke esélyének megteremtéséhez pedig az is szükséges, hogy Oroszország más célok ellen fordítsa fegyvereit, amelyek csapásait eddig nemcsak a legitim ellenzék, hanem a civil lakosság is megszenvedte - mondta John Kerry.

Kiemelte, hogy a Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport (ISSG) pénteki müncheni megállapodása értelmében az ENSZ segélyszállítmányait legkésőbb vasárnap el kell indítani a harcok miatt a külvilágtól elzárt települések felé. Hozzátette, hogy a szíriai polgárháború a legsúlyosabb humanitárius válság a második világháború óta, és következményei messze túlmutatnak a közel-keleti térségen. Ezzel összefüggésben a nemzetközi menekültválságról kiemelte, hogy az "szinte példátlan" kihívás elé állította az Európai Uniót, a német kormány menekültpolitikájáról pedig azt mondta, hogy az a "politikai bátorság" példája.

Az EU-t nemcsak a menekültválság sújtja, hanem egyebek mellett a brit uniós tagság körüli "aggodalmak" is, Barack Obama amerikai elnökben és az amerikai emberekben azonban az a szilárd meggyőződés él, hogy "amint oly sokszor, úgy most is az EU minden korábbinál erősebben kerül ki a nehézségek közül, feltéve, hogy egységes marad és közös válaszokat dolgoz ki a kihívásokra" - mondta az amerikai külügyminiszter. Hangsúlyozta: hazájának "elemi érdeke az EU sikere", és az is, hogy "egy nagyon erős Nagy-Britannia az erős EU tagja maradjon".

Washington a transzatlanti gazdasági kapcsolatok fejlesztésében is érdekelt, és az a célja, hogy még idén lezárják az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) nevű szabadkereskedelmi és piacharmonizációs szerződésről szóló tárgyalásokat - mondta John Kerry. Hangsúlyozta: a TTIP eszköz a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésére, és nem fenyegeti az uniós fogyasztóvédelmi vagy egyéb szabványokat.

Az Egyesült Államok és az EU az Ukrajna elleni "többszöri orosz agresszió" ügyében is egységes - tette hozzá John Kerry, leszögezve, hogy az Oroszország elleni szankciók érvényben maradnak, "amíg csak szükség lesz rájuk", és Ukrajna támogatását is folytatják, egészen addig, ameddig a minszki megállapodás végrehajtása révén "teljes mértékben biztosított lesz Ukrajna szuverenitása és integritása".

Oroszországnak tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását, mint ahogy más országoktól is elvárja, hogy tiszteljék Oroszország szuverenitását, és csak két választása van: az ukrán válság politikai rendezését szolgáló minszki megállapodások hiánytalan végrehajtása, vagy a gazdaságát sújtó szankciók további következményeinek elszenvedése - mondta John Kerry.

Porosenko: Ukrajnában nincs polgárháború

Ukrajnában nem polgárháború dúl, hanem háború, amely az orosz "agresszió" miatt kezdődött - hangsúlyozta Petro Porsenko ukrán államfő szombaton az 52. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC). Petro Porosenko a fórum elnökök vitája című pódiumbeszélgetésén kifejtette, hogy Ukrajnából nem kiszakadtak területek, hanem orosz megszállás alá kerültek.

Úgy vélte, Moszkva az EU megosztására törekszik, és pártok, mozgalmak fejlődéséből kitűnik, hogy egy "új Európa" formálódik, a bezárkózás, idegenellenesség, vallási fundamentalizmus, intolerancia, homofóbia és az emberi jogok megvetésének Európája, amelynek vezetője Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Elmondta, elege van azokból a politikusokból, akik mindig csak arról beszélnek, hogy párbeszédet kell folytatni Moszkvával, és hangsúlyozta, hogy Oroszországot csak az Ukrajnával vállalt szolidaritás révén lehet feltartóztatni, ezért meg kell őrizni az EU egységét és fenn kell tartani az Oroszország elleni szankciókat.     

Egyetértés a pódiumon

A pódiumbeszélgetést vita helyett az egyetértés jellemezte, Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke például úgy vélte, valóban jelentős hasonlóság mutatkozik számos európai párt és Vlagyimir Putyin orosz elnök pártjának nézetei között. Hozzátette, hogy az elfordulás a szolidaritástól évtizedek óta megfigyelhető az európai társadalmakban, és ez a folyamat most már több országban "kormányzati szintre emelkedett". A német politikus megjegyezte, hogy az EU csak annyira lehet erős és egységes, amennyire tagjai ezt akarják.

Dalia Grybauskaite litván elnök egyebek között kifejtette, hogy Oroszország "forró háborút" indított Ukrajnában, és az EU "meghajol az orosz erőszak előtt".

Andrzej Duda lengyel államfő hangsúlyozta, hogy Moszkva "aláássa" a hidegháború után kialakult európai rendet. A politikus szorgalmazta a NATO állandó jelenlétének erősítését az észak-atlanti szövetség keleti szárnyán, és kifejezte reményét, hogy a nyári varsói NATO-csúcson sikerül előrelépni ebben az ügyben. Kiemelte: amennyiben Oroszország megerősíti katonai jelenlétét a Lengyelország és a Balti-tengeri NATO-tagállamok között fekvő Kalinyingrádban, akkor a NATO-nak is így kell eljárnia.