Építői csúcs lesz az úszóaréna

Fürjes Balázs kormánybiztos szerint Budapest kiváló házigazdája lehet a 2024-es olimpiának

Salánki Miklós – 2016.02.11. 00:43 –

Kétezer-tizenhét tavaszán átadjuk a Dagály Úszóarénát, Európa egyik legkorszerűbb uszodáját, 2019-re pedig felépül az új, hatvanötezer férőhelyes Puskás Ferenc Stadion – erősítette meg a kiemelt budapesti beruházások kormánybiztosa, Fürjes Balázs , aki egyben a 2024-es budapesti olimpiai pályázat vezetője is. A magyar főváros rendkívül rangos és erős mezőnyben harcol a nyári játékok rendezéséért, s a kormánybiztos szerint a surranópályán győzhet.

Fürjes Balázs 20160211Fürjes Balázs a csapatmunka híve (Fotó: Hegedüs Róbert)

– Egy civil szervezet hat évvel ezelőtt készített tanulmánya szerint Magyarországon a meglévő sportlétesítmények állapota, illetve a létesítmények ellátottsága katasztrofális helyzetben volt. Ez a helyzet mennyit változott azóta?

– Gyökeresen, hála sokak munkájának. A magyar reformok működnek a sportban is, a kormány stratégiai ágazatnak tekinti a sportot. Ennek jegyében korszerű futballstadion épült Debrecenben és az Üllői úton, európai színvonalú létesítmény lett a győri Audi Aréna és uszoda vagy a Veszprém Aréna is. Befejeztük a Tüskecsarnokot, ahol felépült egy uszoda is. Felújítottuk a Nemzeti Sportcsarnokot, a Fehér úti lőteret, a Komjádi uszodát és vidéken számtalan sportpályát. Az idén elkezdődik a tornaterem- és tanuszoda-építési program, amelynek célja, hogy minden járásban legyen legalább egy vizes létesítmény, ahol a kicsik megtanulhatnak úszni, a nagyok pedig szabadon gyakorolhatnak.

– Mesébe illően épült az FTC stadionja. Gyorsan, idejében készült el, s utólag sem vádolták a szervezőket korrupcióval. Hogyan eshetett ez meg Magyarországon?

– Minden nagy feladatra érvényes a recept: hittel, kemény munkával és széles körű összefogással az álmok megvalósíthatók. Kubatov Gábor barátommal, a Ferencváros elnökével 2013. március 28-án tettük le az alapkövet, s 2014 május végére elkészült a létesítmény, amelyben augusztusban már mérkőzést játszottak. Fradi-szívvel, határidő előtt, költségkereten belül épült föl a világszínvonalú stadion.

– A Fradi szurkolóinak egy mindig elégedetlenkedő csoportja nem is tudja, hogy az állam hány milliárdot áldozott erre a csodás létesítményre. Mennyibe került a létesítmény a visszavásárlástól kezdve az új stadion felépítéséig?

– Az FTC létesítményét az állam egyszer eladta, majd visszavásárolta az angol befektetőtől. Az építkezés 14,7 milliárd forintba került, amelynek egy jelentős része az áfából, a munkáltatók által befizetett adókból megtérült. A stadion elforgatásával értékes terület maradt szabadon, eladásából az állam többmilliárdos bevételre számíthat. Ami pedig a Fradi-szurkolókat illeti, rájuk mindig jellemző volt a kurucos lázongás, és ez csak nagyobb munkára ösztönözheti a klub vezetőit. De ez a lázadó szellem akadályozta meg, hogy a kommunisták végleg elvegyék a klub nevét és színeit a szocializmusban. Kubatov Gábor irányításával pedig egy csődben lévő klubból jól működő egyesület lett, amelynek labdarúgócsapata remekel a bajnokságban, aranyérmes lehet.

– A sikertörténet után beszéljünk a Puskás Ferenc Stadionról. A kormány 2011-ben határozott az új stadion építéséről, de 2016 elején még a bontás sem kezdődött el. Miért?

– Egy ilyen nagy beruházás előkészítése időigényes. A bontás napokon belül elkezdődik, s a tervek szerint még az idén az építkezés is. A stadion a stadionban koncepció alapján megtervezett, hatvanötezer ülőhelyes, korszerű futballaréna 2019-re felépül.

– Nem lett volna egyszerűbb és olcsóbb lebontani a régit, s helyére újat építeni?

– Egyszerűbb lett volna, de nem ez volt a szempont. Az 1953-ban elkészült Népstadion a magyar sport történetének fontos, emblematikus színtere, ahol a névadó Puskás Ferenc is játszott az Aranycsapatban, ahol atlétikai világrekordok születtek, ahol legendás mérkőzéseket láthattak a szurkolók. Ezért a régi létesítmény olyan jellegzetes elemei, mint a toronyépület és a lépcsőpilonok, megmaradnak, s beleépülnek az új stadionba.

– A 2020-as futball-Európa-bajnokság négy mérkőzését már az új Puskásban fogják játszani?

– Igen. A terveket az Európai Labdarúgó-szövetséggel egyeztettük, Minden feltételnek megfelelő új létesítmény épül, amelyben négy év múlva három Európa-bajnoki csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt rendezhetnek.

– Akkor nem kell aggódnunk?

– Nézze, nyugodt csak a nyitóünnepség utáni napon leszek. Egy ilyen nagy beruházásnál bármi közbeszólhat, de mi mindent megteszünk azért, hogy a váratlan nehézségeket is legyőzve, 2019-re elkészüljön az új Puskás Ferenc Stadion.

– Később kezdték el a tervezését, a Dagály Úszóaréna azonban látványosan épül. Hogyan sikerült egy ilyen bonyolult beruházást ilyen rövid idő alatt beindítani?

– A Nemzetközi Úszószövetség a mexikói Guadalajara visszalépése után, egy éve adta Budapestnek a 2017-es világbajnokság rendezési jogát, úgy, hogy fővárosunknak nem volt erre alkalmas uszodája. A világszövetség vezetői megbíztak bennünk, s ez óriási ösztönző erőt jelent számunkra. Az előkészületet meggyorsította, hogy a parlamenti pártok támogatták a vizes világbajnokság megvalósításához szükséges Dagály-törvényt. Tarlós István főpolgármester és Tóth József, Angyalföld polgármestere is minden segítséget megadott. Ezért két hete a nemzetközi szövetség vezetői csodálkozva láthatták, hogy fél év alatt kinőtt a földből az új létesítmény, amely 2017 tavaszára teljesen elkészül.

– A 2024-es budapesti olimpiai pályázat kormányzati felelősének is önt nevezték ki. Nem kap túl sok feladatot Orbán Viktor miniszterelnöktől?

– A miniszterelnök munkatársaként valóban nem szoktam unatkozni… De hát, aki lónak állt, húzzon! A bizalom megtisztelő, a teljesítmény csapatmunka. Kitűnő kollégáim, például Misu, Tóth Csaba vagy Schneller Doma nélkül semmire sem mennék.

– Hogy áll az olimpiai pályázat előkészítése?

– Nem áll, hanem lendületesen halad. A pályázati folyamat három szakaszból áll. Az első határideje február 17., eddig kell leadni az első dossziét a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. Ebben be kell bizonyítani, hogy Budapest képes megrendezni 2024-ben a nyári játékokat, s kiváló házigazdája lenne az olimpiának. Bemutatjuk a tervezett helyszíneit. A jó rajt fontos, mert a pályázatokat minden szakasz után értékelik, s amely város nem felel meg az elvárásoknak, az kieshet.

– A tervekben szerepel egy nyolcvanezres atlétikai stadion építése is. Nem luxus az új Puskás Stadion mellett még egy ilyen nagy létesítmény egy kétmilliós városban?

– Akkor lenne luxus, ha nem London példáját követnénk, ahol egy ideiglenes stadiont építettek a 2012-es olimpiára. A hetven-nyolcvanezer férőhelyesre tervezett stadion mobil lelátóját az olimpia után tizenötezresre visszabontanák. Egy olyan létesítményre pedig szüksége van a fővárosnak, amelyben nemzetközi atlétikai versenyeket is lehet rendezni.

– Milyennek ítéli meg Budapest esélyét?

– Talán eljön a mi időnk. Az ellenfelek, Róma, Párizs és Los Angeles ugyan nagyon erősek, de a NOB Agenda 2020 elnevezésű reformprogramját, amely a gazdaságos olimpiát tűzte zászlajára, mi valósíthatjuk meg. Ez kétéves maratoni, és nekünk 2017 szeptemberében kell az élen állnunk, amikor a befutó van. Én olyan surranópályás győzelmet tervezek, mint amilyet Czene Attila aratott 1996-ban, az atlantai olimpián.

– Bennfentesek szerint Los Angeles lehet a nyerő, mert az Egyesült Államok utoljára éppen 1996-ban rendezett olimpiát, s az amerikai vállalatok a NOB legjelentősebb anyagi támogatói.

– A végeredmény sokszor meglepetés. Kétezer-ötben például Párizs győzelmét jósolták, aztán London nyert. Magyarország pedig még soha sem rendezett olimpiát. Sőt, még Közép-Európában sem volt nyári olimpia. Nekünk nem a szóbeszéddel kell foglalkoznunk, hanem olyan pályázatot készítenünk, amellyel meggyőzzük a NOB tagjait, hogy a 2024-es olimpia legjobb házigazdája Budapest lehet.