„A Merkel-féle menekültpolitika a jogtalanság uralmához vezetett”

Az Alsó-Ausztriában élők 70 százaléka lezárná az osztrák határt

MH/MTI – 2016.02.10. 11:39 –

Angela Merkel német kancellár menekültpolitikája a jogtalanság uralmához vezetett - jelentette ki Horst Seehofer bajor miniszterelnök egy szerdai lapinterjúban, amelyben azt is elmondta, hogy szerinte a kancellár "túl okos" ahhoz, hogy ne vonja le a megfelelő következtetéseket, a Bajorországot kormányzó jobboldali CSU pedig Angela Merkellel akarja megoldani a menekültválságot.

A Passauer Neue Presse című lapban megjelent interjúban Horst Seehofer jelezte, hogy a bajor kormány még a március 13-i tartományi választások előtt alkotmánybírósághoz fordulhat a szövetségi kormány menekültpolitikája miatt.

A müncheni vezetés megbízásából készült alkotmányjogi szakvélemény szerint a határ megnyitása tavaly szeptember 4-én jogsértés volt a szövetségi kormány részéről, panaszt emelni az alkotmánybíróságnál pedig a jogsértéstől számítva hat hónapon belül, vagyis március 4-ig lehet - vetették fel a PNP munkatársai, mire Horst Seehofer hangsúlyozta, hogy tevékenységét nem igazíthatja választásokra kijelölt dátumokhoz, és nem is lenne érdemes eltekinteni az alkotmánybírósági eljárás megindításától vagy halogatni azt, csak azért, mert valahol választások lesznek, hiszen a német "emberek túl okosak ahhoz, hogy ezt ne vegyék észre".

Európai Bizottság: a tagországok gyorsítsák fel a menekültek befogadását
Az Európai Bizottság szerdán ismét felszólította az unió 28 tagországát, hogy gyorsítsák fel a menekültek befogadását, és alkalmazzák az európai vezetők által elhatározott kvótát, amely alapján eddig mindössze 500 migránst osztottak el a tagok. "Levelet írtam ma mind a 28 belügyminiszternek azzal az egyértelmű és határozott üzenettel, amely emlékezteti őket arra, hogy köti őket a menekültek elosztásáról szóló döntés, és ezt a helyzet sürgőssége miatt azonnal alkalmazni kell" - közölte Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos brüsszeli sajtóértekezletén.

A bajor kormányfő hangsúlyozta: érdemes volt küzdeni a menekültpolitika szigorításáért, és a bajor érvek egyre inkább meghallgatásra találnak a fővárosban. Ezt mutatja a két nagy menekültügyi reformcsomag, valamint az, hogy a szociáldemokrata munkaügyi miniszter a juttatások csökkentését sürgeti, a kancellár pedig állást foglalt amellett, hogy a polgárháborús menekülteknek haza kell térniük, amikor hazájukban helyreáll a béke, és a pénzügyminiszter anyagi ösztönzőkkel támogatná a hazájukba visszatérni hajlandó afgán menedékkérőket.

 

Ugyanakkor nem lehet abban "reménykedni, hogy egész évben tél lesz, és így kevesebb menekült érkezik", hanem "politikai döntéseket" is kell hozni. Ezért a bajor kormány még februárban mérleget készít és döntést hoz az alkotmánybírósági eljárás megindításának kérdésében - mondta Horst Seehofer, rámutatva, hogy Angela Merkel is megvonja a válságkezelési törekvések mérlegét a február 18-19-ei uniós csúcs után. 

Az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke a CDU/CSU pártszövetség választói támogatottságának csökkenéséről szólva kiemelte, hogy "sajnos" bekövetkezett a "mélyrepülés", amelyet előre jelzett. Ennek ellenére a márciusi tartományi választásokon induló CDU-s jelölteknek "valós esélyük" van a miniszterelnöki pozíció megszerzésére.

"És higgyék el nekem: Angela Merkel túl okos ahhoz, hogy tartósan ne vonja le a helyes következtetéseket. A CSU pedig vele együtt akarja megoldani a problémákat, még akkor is, ha arra helyezzük a hangsúlyt, hogy megoldásokra van szükség végre" - mondta Horst Seehofer.

Március 13-án Baden-Württembergben, Rajna-vidék-Pfalzban és Szász-Anhaltban tartanak helyi törvényhozási (Landtag-) választást. A legutóbbi felmérések szerint mindhárom tartományban a CDU a legnépszerűbb párt.

Az Alsó-Ausztriában élők 70 százaléka lezárná az osztrák határt

Az Alsó-Ausztriában élők 70 százaléka lezárná az osztrák határt és szigorúan betartaná a befogadás felső határát - derül ki egy osztrák közvélemény-kutató intézet szerdán bemutatott felméréséből. A január végén végzett telefonos közvélemény-kutatás során több mint hatszáz alsó-ausztriai lakos véleményét jegyezték fel. 

A megkérdezettek több mint hetven százaléka úgy véli, hogy a tartományi települések a befogadóképességük határán vannak, hatvan százalék pedig attól tart, hogy a menekültek eltérő kulturális háttere gondot jelenthet. 

Az Akonsult intézet által végzett felmérés szerint az osztrák kormány jelenlegi szigorúbb menekültpolitikájával a tartomány lakói javarészt egyetértenek, még akkor is, ha ennek betartása olyan "kényelmetlenségekkel" jár, mint a határellenőrzés bevezetése. 

A bevándorlás felső határát a megkérdezettek csupán hét százaléka utasítja el, a határellenőrzést a válaszadók öt százaléka ellenzi, és a lakosok nyolc százalékát nem nyugtalanítják a kulturális különbségek. Negyven százalék úgy véli, hogy az osztrák társadalom a nehézségek ellenére meg tud küzdeni az integrációval járó nehézséggel.

Az osztrák belügyminisztérium tervei szerint mintegy ötvenezer, vagyis évente 12 500 menekültet toloncolnak ki Ausztriából 2019-ig. Január végén arról is döntött az osztrák kormány, hogy idén legfeljebb 37 500 menedékkérőt engednek be az országba, 2019-ig pedig összesen mintegy 130 ezer lehet a számuk.

Eközben a korneuburgi ügyészség nyomozást indított egy alsó-ausztriai farsangi ünnepségen történtek miatt. Maissau településen az ott készült fotók szerint menekültellenes jelszavakkal vonultak fel a hét végén. A menetben haladó 33 jármű közül az egyiken Shariah-Police felirat volt olvasható, vagyis a saría, azaz az iszlám vallásjogra való utalásként. Az autónak Asyl 88 (menedékjog 88) rendszáma volt, a 88-as szám pedig a Heil Hitler köszöntésre utal.

Az akciótól mind a település polgármestere, mind az esemény szervezője elhatárolódott, elmondásuk szerint csupán a felvonuláson látták a járművet. Az érintetteket a következő napokban hallgatják ki.

Az adminisztrációs eljárások gyorsítására szólította fel Görögországot Brüsszel
Az adminisztrációs eljárások gyorsítására és a menedékkérők fogadása körüli feltételek javítására szólította fel szerdán Görögországot az Európai Bizottság, hogy vissza lehessen küldeni más EU-tagállamokból a dél-európai országba azokat a migránsokat, akik Görögországban léptek először az EU területére. A biztosok kollégiuma Görögországnak címzett ajánlásaiban azt írta, sürgősen olyan intézkedések elfogadására van szükség, amelyek célja a dublini egyezmény keretében a dél-európai államba irányuló transzferek lehetséges újraindítása.

Ciprasz: időben készen lesznek a hot spotok

Görögország a jövő hét elejére teljesíteni fogja a menekülteket fogadó regisztrációs központok (úgynevezett hot spotok) felépítéséről szóló kötelezettségét, ezután azonban az európai uniós partnereknek is tartaniuk kellene magukat vállalásaikhoz - hangoztatta szerdán Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök az állami televízióban közvetített beszédében.

A görög miniszterelnöki hivatal január végi közleménye szerint Számosz, Leszbosz, Híosz, Kósz és Lérosz szigetén felgyorsítják a központok építkezési ütemét, és a szárazföldi részen befejezik két, úgynevezett áthelyezési központ felállítását. A védelmi minisztérium is bekapcsolódott a munkálatokba, hogy a létesítményeket határidőre, vagyis február 15-re átadhassák. A hot spotok létrehozásáért cserébe Athén azt várja az EU-tagállamoktól, hogy vállalják a dél-európai országba érkezett több tízezer menekült egy részének befogadását.

Görögországban jelenleg csak egy hot spot működik. Tavaly több mint egymillió migráns, illetve menekült érkezett Európába a török partvonalhoz közeli görög szigeteken át. "Bátorság kell ahhoz, hogy a pénzügyi és menekültválság közepette megoldásokat találjunk" - jegyezte meg Ciprasz.

EB: határozottan csökkent a Törökországból érkező menekültek száma
Az utóbbi hónapokban jelentősen mérséklődött a Törökországból Európába tartó menekültáradat, az érkezők száma azonban még mindig nagy - közölte szerdán közzétett friss helyzetértékelésében az Európai Bizottság. A dokumentum készítői elismerték Törökországnak az Európába irányuló migráció megfékezése érdekében meghozott több intézkedését, azonban felszólították Ankarát az Európai Unióval tavaly novemberben kötött megállapodás maradéktalan végrehajtására.

Jannisz Muzalasz görög bevándorlásügyi miniszter szerdán a Mega görög televíziós csatornának úgy nyilatkozott, Athén felkészül arra az eshetőségre, hogy Macedónia lezárja a görög-macedón határt. A tárcavezető a szomszédos ország "egyoldalú akciójára" számít.

Az Európai Unió néhány tagállama hetek óta a görög-macedón határ megerősítését sürgeti, hogy gátat lehessen vetni a Nyugat-Európába tartó menekültek áradatának. A macedón hadsereg hétfőn Gyevgyelija közelében megkezdte a Görögországgal közös határon épülő kerítés második sorának telepítését. Előző nap Muzalasz azt mondta, hogy a balkáni útvonal lezárása esetén több tízezer migráns rekedne Görögországban. 

Macedónia a migránsok visszafogadására készül

Macedónia nyolc lakókonténert állított fel szerdán a macedón-szerb határon fekvő Tabanovcében, és további 22 felállítását tervezi arra az esetre, ha Szerbia migránsokat küld vissza - számolt be róla a PlusInfo.mk macedón hírportál. A hatóságok emellett így készülnek az esetleges határlezárásokra, illetve a migránsok átengedésének lassítására.

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter balkáni körútja során többször is megismételte, hogy Ausztria az idén nem tud annyi migránst befogadni, mint tavaly. Hozzátette ugyanakkor, hogy tisztában van azzal, amennyiben Ausztria lezárja a határait, az láncreakciót vált majd ki, és a nyugat-balkáni útvonalon fekvő többi ország is hasonlóan járhat el.

Szerbia erre készülve hatezer migráns esetleges befogadását jelentette be, őket 15-18 település befogadóközpontjában helyeznék el. Ez egyben azt is jelentené, hogy a mostani ütemben, azaz amikor naponta másfél-kétezer migráns érkezik az országba, a szerb kapacitások körülbelül három nap alatt megtelnének.

November közepe óta Macedónia csak azokat engedi be területére, akik háborús övezetből, azaz Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból érkeztek, így azok a migránsok, akik nem tudják bizonyítani, hogy ezekből az országokból származnak, nem léphetnek át a nyugat-balkáni migránsútvonalon fekvő következő országba. A határellenőrzésen január közepén tovább szigorítottak, így a dokumentumokban már a célországnak is szerepelnie kell, és csak azok folytathatják útjukat, akik Németországban vagy Ausztriában kérnének menedéket. Azok, akik nem felelnek meg ezeknek a kritériumoknak, gazdasági bevándorlónak minősülnek.

A Danas című napilap a múlt héten diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy tavaszig várhatóan teljes határzárra lehet majd számítani Európa területén, előbb az irakiakat, majd az afganisztániakat, végül a szíriaiakat sem engedik majd tovább. Macedónia pedig hétfőn megkezdte a Görögországgal közös határon épülő kerítés második sorának a telepítését, hogy megfékezze az illegális határátlépéseket.