Variációk patikák ügyeleti rendjére

Állami finanszírozás szabályozná a rendszerváltás óta fennálló problémát

Jobbágyi Zsófia – 2016.02.03. 01:12 –

Már a 2017-es központi költségvetésben helyet kaphat a patikai ügyelet újraszabályozásának kerete, amelyre a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) négy lehetséges variá­ciót jelölt meg. Az újraszabályozás egyik fontos eleme az ügyeleti körzetek meghatározása, amelyhez a járások és megyék szerinti felosztást vennék alapul.

patika 20160203Járásokra, megyékre szabnák az ügyeleti szolgálatot (Fotó: MH)

A patikai ügyeleti rend újraszabályozását az állami finanszírozás bevezetésével párhuzamosan kell hatályba léptetni – ezt jelölte meg tegnap Marjai Tamás, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) szakmai elnöke a szervezet határozott álláspontjának.

Mint megírtuk, a gyógyszertári ügyeleti ellátás szabályozatlansága a rendszerváltás óta megoldatlan probléma, legfőbb hátránya pedig az, hogy működése hosszú ideje kiszámíthatatlan a lakosság számára, és állami támogatás híján a gyógyszertáraknak is jelentős terhet jelent, amelyek a mai napig saját költségükön végzik a nyitvatartási időn kívüli ellátást.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) havonta közzétett adatai alapján Magyarországon jelenleg háromszázkilenc településen érhető el valamilyen formában a nyitvatartási időn túl gyógyszerellátás, ám ez nem jelent minden esetben folyamatos kiszolgálást. Mindössze száznégy patika fogadja a betegeket éjjel-nappal, a többi üzletnél pedig ugyan rendszeres az ügyeleti vagy a készenléti idő, ám elképzelhető, hogy csak este nyolc vagy tíz óráig.

A hosszan tartó kaotikus állapotok rendezéséhez készített javaslatot a HGYSZ, amelynek alapvetései közé sorolható mindenekelőtt az ügyeleti körzetek kialakítása, amelynek mikéntjét – Marjai Tamás szerint – elsősorban a majdani állami finanszírozás mértéke határozza meg. Ehhez a már létező és bevált közigazgatási egységek, a járások és megyék szerinti felosztást vennék alapul.

Összesen négy variációt dolgoztak ki, amelyeknél különböző az államtól várt hozzájárulás mértéke, s amelyből kettőt jelöltek meg „arany középútként”, a többi ugyanis inkább a szélsőséges eseteket vázolja fel.

Az elnök kifejtette, Budapest esetében mind a négy terv öt ügyeletes körzettel számol, így csak a vidék felosztásában térnek el egymástól a lehetőségek. Az egyik, optimálisnak mondható javaslat százhuszonhat vidéki ügyeletes körzetet jelölne meg, amelynek állami finanszírozása éves szinten nyolcszázhuszonhétmillió forintba kerülne, s a huszonötezer lakos feletti településeket érintené. Egy, ennél „olcsóbb” terv kilencvenkilenc vidéki körzettel számol, amely hatszázhatvan millió forint központi támogatást igényelne, ám együtt járna azzal, hogy a lakosság számára érzékelhetően csökkenne a nyitvatartási időn túli gyógyszerellátás lehetősége.

Marjai Tamás kiemelte, a javaslat azokat a gyógyszertárakat veszi számba, amelyekhez állami forrást rendelnének, emellett azonban önkéntes alapon, saját költségen más patikák is végezhetnek ügyeleti ellátást, amennyiben megéri számukra. Jelezte, nem kizárt, hogy már a 2017-es központi költségvetésben is helyet kap az ügyeleti rendszer finanszírozása.


Megemelt fizetések

Február elején érkeznek azok a megemelt juttatások az egészségügyben és a szociális szférában, amelyekről tavaly év közben döntött a kormány, s önálló tételként a költségvetési törvénybe is beépültek – közölte tegnap Rétvári Bence parlamenti államtitkár. Tájékoztatott, többet vihet haza negyvenháromezer ápoló és tizennyolcezer orvos, akiknek az alapbéréhez igazították a különböző pótlékokat és juttatásokat, például ügyeleti- és túlóradíjakat. Minderre idén 12,8 milliárd forintot szán a kormány. Hozzátette, havi százötvenegyezer forint plusztámogatásban részesülnek a fiatal szakorvosok is, amelynek eredményeként a szakorvosi minimálbér nettó kétszázhetvenezer forintra emelkedhet. Az alapellátásnak – folytatta – idén is tízmilliárd forintos támogatás jut, ami fejenként százharmincezer forintot jelent a háziorvosoknak.