Uborkaváros

Azt hiszik, hogy minden magyar egy szörnyű rasszista a felszín alatt, és csak akkor előzhetik meg, hogy ez a rasszizmus felrobbanjon, és a magyarok az utcán gyilkolják a bevándorlókat, ha nem mondanak el az embereknek egyáltalán semmi negatívat a bevándorlókról. Tudom, hogy ez teljesen őrülten hangzik, mert a magyarok nem rasszisták, nincs különösebb hajlamuk a gyilkolásra, és nem is túl agresszívak.

Most persze ferdítettem, plagizáltam, és vendégszöveget alkalmaztam – az előző bekezdésben ugyanis tessék minden magyart svédre cserélni, és az egészet egész egyszerűen csak az újságírókra vonatkoztatni. Az interjút, amelyből a formatált szöveg származik, Ingrid Carlqvist adta lapunknak, tegnap jelent meg, ha még nem olvasták el, tegyék meg, érdemes.

Már csak azért is, mert a minden és mindenki iránt végletekig toleráns Svédországban is történnek dolgok, és ezekre a dolgokra az interjú pontosan és bizony keresetlen és sokaknak nem tetsző őszinteséggel világít rá. Kicsit, a legutóbbi svéd menekülttábori késelés és a kölni szilveszter árnyékában most még árnyalnánk egy az északi képet, hogy a gyönyörű aurora borealis fényében még tisztábban láthassunk. Mégpedig azzal, hogy egy svéd menekülttáborból az életét mentve futott ki tíz rendőr, mert nem bírt a feldühödött tömeggel. És ez a tömeg most nem a legújabb iPhonért tüntetett, és nem halal kaját és meleget és fekete éjszakákat követelt. Ez a tömeg nem adott ki a svéd rendőröknek egy tízéves migráns fiút.

Pedig a fiú, gyaníthatóan szívesen ment volna a svéd rendőrökkel, vagy norvégokkal, dánokkal, Odinnal vagy Thorral, de talán még az ördöggel magával is, mert ezt a fiút, ott a Svédország közepén található menekülttáborban rendszeresen megerőszakolták. Ha nem hiszik, olvassák el a Daily Mail honlapján.

Az eset Västeråsban, Svédország és Észak-Európa egyik legrégebbi váro­sában történt. A település a 12. században már püspöki székhely, és itt található Svédország legöregebb, 1623-ban alapított gimnáziuma is. A város történetéhez tartozik, hogy a 18. és 19. században az uborkatermesztés gyakorivá vált, Västerås ekkor kapta az „Uborkaváros” becenevet. És ebből az is kiderül, hogy honnét vehették a regénybeli Westeros nevét, ahol ugyancsak történtek furcsa dolgok.

Bár az életnél, ez most ismét bebizonyosodott, cifrábbak ott sem történhetnek. A svéd valóság pedig sok mindenre rávilágít. Például arra, hogy ha a migráns asszonyok, nők, lányok, a táborokban tapasztalható erőszakra panaszkodnak, akkor vajon mi történhet ott a gyerekekkel. Akik aztán nem mernek szólni egy szót sem, gyakran a normális életben és a normálisnak tartott országokban sem, ha erőszak, molesztálás éri őket. És az úton lévő gyerekeket, se a fiúkat se a lányokat, erről még senki sem kérdezte. Pedig vannak bőven, emlékezzenek, tavaly nyolcezer kiskorú lépte át illegálisan a magyar határt. És ne felejtsék el, hogy a migrációs útvonal hosszú, a svéd eset pedig aligha lehet elszigetelt. A kölni sem volt az, és a tábori erőszak sem az.

Az eset fényében kéretik értékelni azt a hírt, hogy tegnap lemondott hivataláról Christiane Taubira francia igazságügyi miniszter, mert a parlament olyan alkotmányreformot készül megvitatni, amelynek értelmében bizonyos körülmények között megfoszthatnák francia állampolgárságuktól a terrorizmusért elítélt kettős állampolgárokat.

A svédeknek pedig javasoljuk, ha végre egyszer elfogják ezeket a beteg gyerekmolesztálókat, hogy használják ki Uborkaváros adottságait – harminc centi felett és vazelin nélkül.