Jubileumi csángó bál lesz az idén

Az esemény egyik legnagyobb érdeme, hogy összehozza egymással a Romániában élő és a Magyarországra költözött csángókat

Hrecska Renáta – 2016.01.28. 02:36 –

Huszadik alkalommal rendezik meg Budapesten a Csángó Bált, amelyre az idén január 30-án kerül sor, ezúttal a Syma Csarnokban. Az esemény kapcsán Varga Máté néprajzkutatóval, a Hagyományok Háza munkatársával beszélgettünk, aki maga is két éven át tanított Nagypatakon, Moldvában.

csángók 20160128Új helyszínre költözik az esemény, de a hangulat a régi lesz (Fotó: Csudai Sándor)

Új helyszínen, a fővárosi Syma Csarnokban rendezik meg – immáron huszadik alkalommal – a Csángó Bált ja­nuár 30-án. Az új helyszín a szervezőknek új lehetőségeket nyújt, ám az elmúlt évek báljainak hangulatát is visszaidézik úgy, hogy válogatást adnak a legjobb műsorokból, és emlékeznek azokra is, akik már nem léphetnek színpadra.

Ezenfelül olyan szereplői is lesznek a bálnak, akik a közönség előtt váltak gyermekből felnőtté az évek során. A színpadi műsor Visszapillantás címmel 19.00-kor kezdődik a Syma Csarnok C termében, ami a Csángó Bál ideje alatt a Duna Terem név alatt fut. Vendégek lesznek a hagyományokat jól ismerő idős hagyományőrzők, fia­talok és gyerekek Pusztinából, Magyarfaluból, Forrófalvából, Klézséről, Somoskáról, Trunkból, Gyimesből, Setétpatakáról, Hétfaluból.

A rendezvény egyik legnagyobb érdeme, hogy összehozza egymással a még Romániában élő és a már Magyarországra költözött csángó magyarokat. Mindez a hagyományőrzés miatt rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen a Románia területén élő csángók egyre erősebb asszimilációs hatásoknak vannak kitéve.

Az asszimiláció egyik legjobb példája a jellegzetes dialektus, amelynek csak a moldvai csángók közösségében három formája létezik. „Nagyon sok tényezőtől függ, hogy hol milyen a nyelvállapot, hogy miként zajlik a nyelvváltás folyamata. Az északit nagyon kevesen beszélik, ez annyira archaikus, hogy a kódexek nyelvének nevezzük. A déli csángók esetében a húsz-harmincéves generáció tudja és ismeri a nyelvet, de nem feltétlenül használja. A náluk idősebbek viszont alkalmazzák – itt nagyon erősen érződik a nyelvváltás a generációk között.

A Szeret folyó keleti oldalán pedig olyan erős a nyelvhez való ragaszkodás, hogy a gyerekek is beszélik” – mondta el lapunknak Varga Máté néprajzkutató, a Hagyományok Háza munkatársa, aki felhívta a figyelmet arra, hogy további érdekes problémát jelent azoknak a családoknak az esete, ahol az olasz is bekerül a nyelvhasználatba, hiszen például olasz területre küldik gyermeküket tanulni. Itt már románul sem értik meg egymást adott esetben.

A csángó identitáshoz hozzákapcsolódik különböző jeles személyiségek „megteremtése”. A Magyarországra átköltöző csángók is felerősítik maguk között hagyományaikat, erre jó példa Iancu Laura költőnő vagy Petrás Mária kerámiaművész, akik szorosan kötődnek identitásukhoz, és nem lehet leválasztani alkotásaikról a csángó gyökereket. Lakatos Demeter csángó költő műveiben még az archaikus dialektust őrzi, az ő személye köztudatban tartásának tudatosan vállalt üzenete is van.

Bár – részben népességszámuknak köszönhetően is – elsősorban a moldvai csángó magyarokról esik a legtöbb szó, a tudomány szerint három csángó csoport létezik: a gyimesi csángók, a csíki székelyek rokonai, valamint a hétfalusiak, akiknek kultúrája pedig nagyon eltérő.

Utóbbiakra nagyon erősen hatott Brassó városa, olyan értelemben is, hogy átvették az evangélikus vallást, sok régies vonás mellett a németes, polgáriasabb életet.

A moldvai csángók számát felmérni pontosan nem lehet, de a háromszázezer, magát katolikusnak valló személyből körülbelül hatvanezren értik még a csángó nyelvet. A moldvaiak számunkra azért is nagyon fontosak, mert a legrégiesebb, legarchaikusabb magyar kultúrával rendelkeznek mind tárgyi értelemben, mind szokásokban, folklóranyagokban, táncban és zenében.

Mindebből az következne, hogy a moldvai csángók hagyományainak ismerete sokat adhat saját identitástudatunkhoz is. Ez természetesen így is van, Varga Máté szerint azonban problémát jelenthet, ha úgy nyúlunk egy régies kultúrához, hogy közben a csángók magyarságtudata nincs rendbe téve.

„Abból adódnak is konfliktushelyzetek, ha valaki úgy megy ki, hogy erősebb magyar érzelmeket szeretne megpengetni, és erre nem talál fogadtatást. Ennek oka, hogy sok olyan történelmi eseményből kimaradtak ezek a területek, ami a nemzeti kultúra megteremtését megalapozta – így az egész identitásuk más alapokon nyugszik.”

Ami a hagyományanyag megörökítését illeti, elég jól dokumentált a hagyományrendszer, de természetesen sosem lehet teljes a gyűjtemény. A táncházasok nagyon sokat járnak ki Moldvába, aktív táncházakat tartanak, rendszeresen találkozva falusi lakosokkal, akiknek a tudását dokumentálják.

A tárgyi kultúráról is sokat tudunk, mert az erdélyi néprajzosok is sokat jártak arra, és a mai napig népszerű kutatási területnek számít a szakértők között.