Parizerper

Máté Evangéliuma szerint ne ítélj, hogy ne ítéltess! Így aztán bármit is mondanak a népek, a Hagyó-ügyben roppantul fal mellett kell járni. Egy, az igazságügyi szektorban dolgozó barátom – figyelik, milyen finoman fogalmaztam, elvégre egy lejárt parkolójegy, netán bliccelés a gödöllői HÉV-en ügyében bármikor odacitálhatják az embert – azt mondta, tudja, most az emberek többsége csodálkozik az ítéleten.
Igen, csodálkozik, és nem azt mondja, mennyit kell ahhoz lopni nálunk – a tízmillió bíró és ugyanannyi játékvezető országában –, hogy valóban lecsukják az embert. Igen, ez ilyen ország, itt mindenki kiváló jog- és labdaérzékkel születik. Még akkor is, ha labdaérzék dolgában az utóbbi időkben mutatkozik is némi hiányosság.

Két év felfüggesztett. Számomra kicsit sok, már-már goromba ítélet, bár isten ments, hogy magam is ítélkezzem. Hogyan is jöhetnék én ahhoz, elvégre tanult emberek, a római jog buktatóját is megjártak mondták ezt ki, míg jómagam talajt fogtam egykoron a közös ószláv–óorosz szigorlaton, bár lehet, hogy ezzel manapság még az ellenálló pózában is tetszeleghetnék.

Tudom én, hogy a jónép most mondja a magáét, hogy hát az erkölcsi elítélés az smafu, ezekben a hebehurgya időkben már-már elismerés, hiszen gondoljunk csak arra, hogyan radírozták ki a mindennapokból a settenkedő Bakátsot, pedig csak némi hivatalból penészes téliszalámit nézett el, illetve rosszul emlékezett, azt hitte, hogy már kifizette. És még csak meg sem tudta enni! Erre itt van ez a Hagyó, aki a kollégáival, cimboráival, harcostársaival nagyjából másfél milliárd forintot szöktetett meg nokiás dobozban a BKV kasszájából – kicsit fennköltebben: mindannyiunk vagyonából –, s valóságos parizerhegyeket falt fel a pénzből.

Nem, nem. Kimondatott, hogy bűnös – bár még lesz tárgyalás, s akár még ki is tüntethetik –, érjük be ennyivel. Mert hát Hagyó és csapata értéket teremtett. A jelen manapság pillanatról pillanatra csak tiszteletbeli múlt, szakadatlanul új tartalommal kell feltölteni, így hát mutatványokat, csodákat, új és új ügyeket igénylünk. Alig tűnik föl titokzatos százmillióival Simon Gábor, majd alszik el miatta rejtélyesen Welsz Tamás, sokakat elszórakoztat a rapperkirály Pityinger fejbombalövése, Lagzi Lajcsit is bevarrják némi víz- és áramelkötés ügyében. És persze közben ott voltak Hagyóék is, ám ők értéket, legendát teremtettek: a parizerrel és a nokiás dobozzal úgy kerültek be a magyar bűnügyi pitavalba, mind hajdanán Kodelkáné a kosarával. Ők a szaladó időben összekötötték a múltat és a jövőt, mélységet adtak a jelennek, hogy olyan időn túli igazságokat és értékeket ragadhassunk meg benne, hogy csak nagy pénzt érdemes lopni!
Igen, amikor a felelőtlenül rohangáló időben pártok, eszmék, emberek, igazságok, csodák születnek és halnak meg szinte pillanatonként, ők az állandóságot képviselik. Olyanok, mint Vlagyimir Iljics: éltek, élnek, élni fognak. Segítenek mindennap új tartalmat adni az életünknek. Úgyhogy szolgálatot teljesítenek, nem is kicsit. Felkeltik az ember ösztöneit, vágyait, visszahozzák a tündéri időket, amikor még egy nemzet egy nyelven dalolt, krumplileves volt a krumplileves – látszik is, hogy Hagyó még ennek a tisztes eszmének a szellemében nevelkedett –, cigány a roma, bevándorló a migráns háttérrel rendelkezni látszó személy, gazember a csirketolvaj. Tehát nemes hagyományt, értékeket őriznek és adnak tovább.

Volt itt minden, ami szép és jó, ami még manapság is élteti a magyar igazságszolgáltatást és színesebbé teszi hamuszürke hétköznapjainkat. Letartóztatás, házi őrizet, ügyáthelyezés, alkotmányellenes intézkedés, visszavont vallomás. Talán még fogadni is lehetett az ítéletre: letöltendő vagy nem letöltendő?

Nem letöltendő – egyelőre. A slágergyárosok pedig már keresgélhetik a hangjegyeket, hogy a suszterinasok fújhassák a kuplét – mint az említett derék Kodelkáné esetében –, hogy Hagyó Miki, mi van a dobozban.

És hogy mindennek boldog vége legyen, mint egy igazi magyar operettpernek, jöhet Strasbourg. Ott aztán majd megmutatják nekünk, milyen is az igazán felvilágosult igazságszolgáltatás: megítélnek néhány milliós kártérítést, mert Hagyó előzetesében kétszer hideg volt a kávé, egyszer pedig lókolbászt adtak parizer helyett.

Úgyhogy éppen itt az ideje, hogy odaérjünk végre Európába.