Gond a szakképzett munkaerő hiánya

Jelentősen megváltozott az utóbbi időben a munkaerő-ellátás szerkezete Magyarországon. A megfelelően szakképzett munkaerő kínálata egyre szűkösebb, ami a növekedés komoly kerékkötője lehet – vélekedett Sinkó Ottó, a Videoton vezérigazgatója tegnap a Világgazdaság konferenciájának gazdasági kilátásokról szóló panelbeszélgetésén. A béremelések és az elvándorlás párhuzamos ellentmondása mellett az üzletember szerint a munkaerőhiány okai leginkább a demográfiai folyamatokban keresendők. A kialakult helyzet orvoslására viszont nem elég egy-két év, a körülmények átalakításához hosszabb idő szükséges, amelyen csak időlegesen segíthet az egyébként üdvözlendő családi otthonteremtési kedvezmény (csok). Ugyanakkor fennáll a veszélye annak - hívta fel a figyelmet Sinkó –, hogy a támogatások és kedvezmények következtében fellendülő építőipar jelentős munkaerőt szív fel, ám csak időlegesen.

A népesség természetes fogyása mellett a Videoton vezérigazgatója ugyancsak jelentős problémának tartja a munkaerő kivándorlását, amelynek mértéke – mint jelezte – évente kilenc cégnyi alkalmazottra tehető. Példáját a szakember a székesfehérvári vállalatnál alkalmazott tízezer munkavállalóból kiindulva hozta, megjegyezve, hogy hasonló foglalkoztatotti nagyságrenddel működik a hatvani Bosch vagy a győri Audi is. A jó munkaerő megtartása érdekében nem elég a béremelés, „ a fejekben kell rendet tenni” – fogalmazott Sinkó.

A gazdasági növekedés motorját jelentő kis- és közepes vállalkozásokkal (kkv) kapcsolatban Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára kijelentette: a kkv-szektornak fel kell ismernie, hogy csak új termékekkel, termékfejlesztéssel, modern gondolatokkal tudnak bekapcsolódni a beszállítói láncba, növelhetik súlyukat a gazdaságban. Bár a legutóbbi adatok szerint stabilitás jellemzi a kkv-k teljesítményét, a területen működő vállalatok hatékonysága a foglalkoztatottak számához viszonyítva messze elmarad az átlagtól. A mintegy 550 ezer hazai vállalat több mint kilencven százalékát kitevő kkv-szektor 58 százalékban részesedett a nettó árbevételből, 54 százalékban járultak hozzá a bruttó hozzáadott értékhez, miközben a foglalkoztatásból 72 százalékos arányban vették ki a részüket.