Óriási sikert aratott a távolbalátó

A világ első televíziós mozgóképe, egy szélmalom forgó szárnyai kilencven évvel ezelőtt kerültek adásba Nagy-Britanniában

Lázin Miklós András – 2016.01.27. 03:30 –

Napra pontosan kilencven esztendeje, 1926. január 27-én indult el, a világon először Nagy-Britanniában, a televíziós közvetítés. Korábban, 1911-ben az orosz Boris Rosing és asszisztense, Vladimir K. Zworykin már továbbított mozgóképeket. Fontos tudni: Mihály Dénes, a Hungária körúti Telefongyárban 1919-ben kísérletezett effélével.

Nehezen megválaszolható kérdés, hogy valójában ki találta fel a tévét – s ugyancsak bajos felelni arra, hol indult el a világon elsőként a televíziós közvetítés. Ami bizonyos, 1926-ban a Bell Telephone Labs volt az első, amely jelentősebb távolságra közvetített filmet a mai értelemben vett televízióval. Természetesen ezt véletlenül sem úgy kell elképzelni, hogy széles tömegek ültek az akkoriban „távolbalátóként” is emlegetett villódzó dobozok előtt, hanem inkább olyanformán, hogy kiválasztott kevesek kiváltsága volt a műsor szemlélése. Kérdés persze, hogy egy ma használatos okostelefon méretű képcső rendkívül durva felbontású fekete-fehér ábráit bámulni mennyiben számított élvezetnek. A televízió szóösszetétellel elsőként 1900-ban illetett találmányt sokan tekintik saját gyermeküknek. Így például a németek, náluk Paul Nipkow már 1884-ben tárcsával továbbított képeket. De az elsőségre joggal tarthatnak igényt az oroszok is, hiszen 1911-ben Boris Rosing és asszisztense, Vladimir K. Zworykin már mozgóképeket vitt át egyik helyről a másikra. A távolságok persze nem voltak nagyok, néhány szoba, esetleg pár száz méter már szenzációszámba ment. Néhány esztendővel később, 1923-ban az amerikai Charles Jenkins mozgó tárgyak körvonalait közvetítette rádióvízió nevű elektromechanikus készülékén, 1924-ben pedig Oskar Barnack hordozható kamerát készített. Az első igazi mozgókép, egy szélmalom forgó szárnyai 1926. január 27-én mentek adásba Nagy-Britanniában. Természetesen mi, magyarok is büszkék lehetünk egy honfitársunk e téren elért sikereire. Így Mihály Dénes mérnökre, aki 1919-ben a budapesti Telefongyárból küldött több kilométerre állóképeket.