Külföld
„Az EU rituális öngyilkosságot követ el a migránsválság kezelésével”
A dán parlament megszavazta a menekültjogi törvény szigorítását
A dán parlament a szigorítás mellett döntött
A nagy többséggel elfogadott menekültjogi törvény módosítás szerint a hatóságok elkobozhatják a menekültektől a tízezer koronát (1340 euró) meghaladó készpénzt, illetve az ennél nagyobb értékű vagyontárgyakat, hogy a migránsok ezzel is hozzájáruljanak elszállásolásuk költségeihez.
Megszigorítják a családegyesítést, valamint a tartózkodási engedélyek idejét is megkurtították. A változtatás bevallott célja, hogy elriassza a menekülteket attól, hogy menekültstátusért folyamodjanak Dániában.
A kisebbségben kormányzó jobbközép kormány törvényt módosító javaslatát a bevándorlásellenes Dán Néppárt, a dán parlament liberális, konzervatív, valamint szociáldemokrata táborának nagy része is támogatta.
A dán menekültjogi szabályozás szigorítása már előzetesen is éles bírálatokat váltott ki. A külföldi sajtó egy része ahhoz hasonlította a készpénz és vagyontárgyak elvételét célzó intézkedést, ami a náci Németországban történt, amikor elkobozták a zsidók vagyonát. Jogvédő szervezetek szerint a dán menekültjogi törvénymódosítás az ENSZ menekültügyi egyezményébe ütközik.
Tusk: Ez rituális öngyilkosság
"Lehet, hogy olyan kifejezést használok, amelyért megint bírálni fognak, de az az érzésem, hogy mi most az Európai Unióban rituális öngyilkosságot követünk el" - mondta Fico arra a kérdésre válaszolva, mit szól Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének a nyilatkozatához, miszerint az EU-nak csak két hónapja van a migránsválság megoldására.
Timmermans: az Európába érkező menedékkérők több mint fele gazdasági bevándorló A szlovák kormányfő kifejtette: a nyilatkozatot úgy értelmezi, hogy Tusk most elsősorban azt figyeli, működik-e az EU és Törökország között migránsügyben kötött megállapodás, illetve ez a leghatékonyabb megoldás-e. Fico szerint ez tévedés. "Ha azt gondoljuk, hogy ez a legjobb gyógymód migránsok további millióinak fenyegetésére, amelyek az ENSZ szerint várhatóan Európába érkeznek, akkor valószínűleg mindnyájan tévedünk" - szögezte le a politikus. Fico meg van győződve arról, hogy fel kell gyorsítani a közös európai határ- és parti őrség létrehozását, amely "biztosítaná a schengeni határok őrzését ott, ahol a nemzetállam erre nem képes". "Attól tartok, hogy ha az európai egység (határőrizet) csak valamikor 2016 végén vagy 2017-ben jön létre, akkor Európa az említett rituális öngyilkosságot valóban elköveti" - vélekedett a kormányfő. A lengyelek döntő többsége ellenezné az észak-afrikai és közel-keleti menekültek befogadását, illetve letelepedését, miközben a társadalom nyitott az ukrajnai migránsok befogadására - derül ki a CBOS lengyel közvéleménykutató kedden közzétett felméréséből. A megkérdezettek ötvenhárom százaléka úgy látja, hogy Lengyelországnak nem kellene befogadnia az európai migrációs válság során érkező menekülteket. Negyvenegy százalék helyeselné a befogadásukat, de ezen csoport többsége is csak átmeneti menedéknyújtást látna jónak. Csupán a válaszolók négy százaléka van azon a véleményen, hogy a menekülteket nemcsak befogadni kellene, de meg is engednék letelepedésüket. Megismételte azt az álláspontját, hogy a menekültek kvóták szerinti elosztása hibás, értelmetlen megoldás, és Szlovákia határozottan elutasítja. Úgy érzi, mintha az Európai Unióban nem is lenne akarat a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet határainak megvédésére, s mindenki csak arra vár, ki viszi el a balhét. "Országainkra, tehát Szlovákiára, a Cseh Köztársaságra, Lengyelországra és Magyarországra azért mutogatnak ujjal, mert megengedték maguknak a probléma világos megnevezését" - húzta alá Robert Fico. "A helyzet alakulása azonban azt mutatja, hogy igazunk volt" - tette hozzá. A menedékkérőknek Hollandiában is hozzá kell járulniuk az ellátásuk költségeihez A menedékkérőknek Hollandiában is hozzá kell járulniuk az ellátásuk költségeihez, a helyi hatóságok az utóbbi három évben nagyjából 500 ezer eurót szedtek be az érintettektől - írta kedden a Politico című brüsszeli hírportál a holland bevándorlási hivatal jelentésére hivatkozva. A helyi törvények értelmében a menedékkérőknek abban az esetben kell hozzájárulniuk a költségekhez, amennyiben egy személy vagyontárgyainak értéke meghaladja az 5895 eurót vagy egy családé a 11 790 eurót. Vannak kivételek: a számítógépeket, a mobiltelefonokat és a jegygyűrűket például nem számolják bele ebbe az összegbe. A Dániában, Svájcban, valamint két német tartományban, Bajorországban és Baden-Württembergben elfogadott hasonló szabályozást számos bírálat érte Európa-szerte, azok megalkotói azonban jóval alacsonyabb értéknél húzták meg a határt, mint Hollandiában. Klaas Dijkhoff, Hollandia menekültügyekben illetékes államtitkára hangsúlyozta, országában nem kívánják követni ezt a példát és elkobozni a kisebb összegeket. "Ez nem olyasmi, amit ki kellene erőszakolnunk. Másképp intéztük ezt el" - mondta az illetékes. A Politico.eu arról számolt be, hogy az 500 ezer eurós összeg nagy részét a munkát vállaló menekültek fizették be Hollandiában. A szabályok értelmében a dolgozó menekülteknek a jövedelmük 75 százalékát kell befizetnünk. A cikk szerint a hozzájárulásról szóló jogszabály nem vonatkozik azokra, akiket átmeneti befogadóközpontokban helyeztek el. Az országba való belépésük után hat hónappal a menedékkérők jogosulttá válnak évi 24 hétben munkát vállalni. Dánia tervezi, hogy elvenné a segélyt kérő migránsok értékeit és felhasználná azokat a fenntartásukra. A tervről szóló Európai parlamenti vitán Louis Michel volt belga külügyminiszter magából kikelve bírálta az elképzelést, fennhangon kiabálva, hogy a bizottsági vita "kirakatper", amely csak el akaja hallgattatni az ellenőket, "mint ahogyan az szokásos Lengyelországban és Magyarországon". A liberális politikusba végül az ülést vezető Gál Kingának kellett belefojtania a szót, mondván, hogy további időkeret már nem áll rendelkezésre. Szlovénia nem fizetteti meg a migránsokkal a szolgáltatásokat Szlovénia egyelőre nem fizetteti meg a migránsokkal a szállításuk és ellátásuk költségeit, de a kormány nem zárják ki ennek lehetőségét sem - közölte Bostjan Sefic, a szlovén belügyminisztérium államtitkára. Sefic a közszolgálati rádiónak úgy nyilatkozott, hogy Szlovénián keresztül eddig 428 ezer migráns haladt át, ami 20 millió euróba (közel 6,5 milliárd forint) került az országnak. Kijelentette: egyelőre nem gondolkodnak azon, hogy megfizettetik a migránsokkal a szállításuk és ellátásuk költségeit, vagy elkobozzák értékeiket - utóbbit Svédország és Dánia már bevezette -, de ha nő a migránsok száma, nem zárják ki ennek a lehetőséget sem. „Az EU rituális öngyilkosságot követ el a migránsválság kezelésével”Szlovénia nem fizetteti meg a migránsokkal a szolg...
A jelenlegi migrációs hullámmal Európába érkező menedékkérőknek több mint a fele nem háború elől menekül, hanem gazdasági bevándorló - mondta Frans Timmermans európai bizottsági alelnök a NOS holland közszolgálati televíziónak adott interjújában. A holland uniós biztos hétfő esti kijelentései szerint a menedékkérők mintegy 60 százaléka gazdasági okokból érkezik Európába, s ez különösen az Észak-Afrikából, például Marokkóból és Tunéziából jövőkre igaz. Timmermans ezt az állítást az európai uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) legfrissebb jelentésére alapozta, amelyet még nem hoztak nyilvánosságra. "A gazdasági menekülteket vissza kell küldeni, amilyen hamar csak lehet, hogy a háború elől menekülő emberek támogatása ne rövidüljön" - emelte ki az EU-biztos.