Történelem
Múzeummá alakítanák Ferihegy 1-et
Légiközlekedés-történeti kiállításokkal és a skanzenből áthozott repülőgépekkel éledhet fel a most kihasználatlan műemlék
Így lassan megint bővíteni kell a 2-es terminált: a közeljövő lehetséges irányairól a 2-es terminál fejlesztésében részt vevő Tima Zoltán építésszel, a Közti vezetőjével beszéltünk. A műemlék 1-es terminálon pedig a régi repülőgépeket bemutató skanzen, az Aeropark vezetője, Somogyi-Tóth Gábor és csapata múzeumot képzel el, az interaktív élményközpont létrehozásáról a kormányzat képviselőivel már tárgyalásokat is folytatnak – mondta el lapunknak a szakember.
Az 1950-ben átadott, akkor korszerű, modernista – mára műemlék – utasforgalmi épület, az 1-es terminál Ferihegyen több éve kihasználatlanul, szinte üresen áll. Miután a Malév 2012 februári csődjével átrendeződött a reptér élete, és a forgalmat a 2-es terminálkomplexumban koncentrálta az üzemeltető, csak az irodák maradtak a tíz éve teljesen felújított, korszerűsített – és ezért Europa Nostra-díjjal kitüntetett – épület felső szintjein, a nagy csarnokokat pedig gyakran rendezvényekre, filmforgatásokra adják bérbe. A repülőtéri skanzent másfél éve Aeropark néven működtető Légiközlekedési Kulturális Központ Közhasznú Nonprofit Kft. (LKK) vezetője, Somogyi-Tóth Gábor lapunknak elmondja: az az ötletük, hogy itt lehetne berendezni a magyar repülés történetét, jelenét és jövőjét bemutató látogatóközpontot, a skanzenből pedig áttelepíteni az egykori Malév-repülőgépeket és a különleges földi járműveket. Ez a gondolat több okból merült fel: a Ferihegyen évtizedeket dolgozó légiközlekedési szakember hangsúlyozza, hogy hiába újították fel az 1-es terminált, adottságai miatt az utasforgalmat nehezen tudná kezelni, egyszerűen nincs elég terület az utasoknak. Akárhogyan is bővítenék, ez esetben még mindig két, egymástól több kilométerre lévő terminálon zajlana a forgalom, ami egy ilyen jellegű repülőtéren sem pénzügyileg, sem munkaszervezési szempontból nem jó, hiába volt így évtizedekig. A 2-es terminál mellett lévő repülőskanzen ráadásul olyan földterületen van, amelyet forgalombővítési célból is lehet használni, tehát pont jól jön ki a lépés: a kulturális célnak az 1-es, a repülőtér-fejlesztésnek pedig a 2-es terminál vonzáskörzete ideális – teszi hozzá. A harmadik ok, hogy a Liget Budapest projekt részeként az Új Nemzeti Galéria épül fel a lebontandó Petőfi Csarnok helyén, az ott lévő repüléstörténeti tárlat hosszú távú sorsáról azonban még nincs döntés, sőt tudomása szerint a ferihegyi elhelyezésen kívül más kidolgozott tanulmány egyelőre nem is létezik.
Ezeket a gondokat oldaná meg, ha a műemlék terminál területén interaktív, gazdag kínálatú múzeum és élményközpont jönne létre. Somogyi-Tóth elmondja, hogy a régi repülőgépek egy részét az úgynevezett forgalmi előtér elkerített, épület közeli részén lehetne kiállítani, így teremtve meg azt az egyedülálló lehetőséget, hogy a már meglévő vagy a jövőben restaurálandó, repülőképes muzeális légi járművek is üzemelhessenek, és sétarepüléseket hajthassanak végre innen. További repülőgépeket pedig a gyorsforgalmi út felé, a jelenlegi parkoló területén állítanának ki, figyelemfelhívó attrakcióként. Építenének több kisebb – vagy esetleg egy nagyobb – üvegcsarnokot is ezen a területen, ahol további, kisebb repülőket és a légi közlekedés egyéb eszközeit mutatnák be. A terminálban a klasszikus kiállítás mellett szimulátorközpont, vetítések, szemléltető eszközök és néhány kisebb, történeti gép mellett étterem, ajándékbolt is helyet kapna, és tudásközpontot is berendeznének a repülési iparág együttműködésében, amelynek egyik alappillére a HungaroControl által üzemeltetett repülési szakkönyvtár lehetne. Véleménye szerint az irodákat és egyéb üzemeltetési funkciókat nem zavarná, ha itt múzeum lenne, és még a rendezvényeknek is remek hátteret adnának a kiállított tárgyak, de a filmforgatásoknak is jó környezet lenne. Így együtt elképesztő, világritkaságot jelentő intézmény jöhetne létre – mutat rá.
Természetesen a tervek megvalósítása sok pénzbe kerülne, és mivel számos tárgy a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményének része, a ferihegyi terület állami, az üzemeltető cég pedig a privatizált Budapest Airport Zrt., mindhárom érintett részvétele és szerepvállalása elengedhetetlen – hangsúlyozza Somogyi-Tóth. Mint elmondja, már tárgyalnak kormányzati képviselőkkel az elképzeléseikről, de egyelőre konkrétabban nem beszélne a részletekről.
Az Aeroparkban a nonprofit vállalkozás – amelyet aktív pilóták és civil „repülésmániások” alapítottak, köztük Somogyi-Tóth fia, az egyébként zenész Dániel – az utóbbi időszakban jelentős fejlesztéseket hajtott végre, teszi hozzá a szakember, hangsúlyozva, hogy bérleti díjat fizetnek a reptér-üzemeltetőnek, és a bevételből is részesedést adnak, a repülőtér pedig állandó szakmai és anyagi támogatást nyújt a fejlesztésekhez. Parkosítottak, mosdókat, irodákat és kávézót alakítottak ki, felajánlásoknak – a Budapest Airporténak és a HungaroControlénak is – köszönhetően újabb tárgyakkal, repülőgépekkel gazdagodtak, és rendkívül sikeresek a ferihegyi forgalomba betekintést engedő repülőtér-látogatásaik is. Ezt korhűen restaurált, Malév Air Tours-feliratos Ikarus és Setra buszokkal végzik, a háromórás program során megállnak és kiszállnak különböző területeken, gyakran egész közel a repülőkhöz, a fel- és leszállópályákhoz, miközben szakértő kollégák mesélnek közérthető módon erről a világról.