Tovább nőnek a kórházi adósságok

Velkey György egyetért az egészségügyi államtitkár elképzeléseivel, ám szerinte mindenképpen szükség lenne pluszforrásokra

Jobbágyi Zsófia – 2016.01.12. 05:11 –

Jó döntésnek tartja a Magyar Kórházszövetség elnöke, hogy a legnagyobb összeget az egészségügyi járóbeteg-szakellátásnak ítélték a tavaly év végi „kasszasöprésből”, kvázi elismerve a többletteljesítményét. Velkey György lapunkkal közölte azt is, szerinte a „becsületes ellátáshoz” kevés a jelenleg rendelkezésre álló finanszírozási keret.

KorhazNemrég több száz intézmény jutott többlettámogatáshoz (képünk illusztráció) (Fotó: Csudai Sándor)
Konszenzusos megoldás született a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) és az egészségügyért felelős államtitkárság között az Egészségügyi Alap maradványainak szétosztását illetően – közölte lapunk kérdésére Velkey György, az MKSZ elnöke, aki kijelentette azt is, a december 18-i megbeszélésen szóba került, hogy a kórházak nehéz év elé néznek, ha nem kapnak a mostanihoz képest plusz működési forrást, illetve nem rendeződik a bérek kérdése.

Ahogy korábban lapunk is megírta, bár eleinte bizonytalan volt, 2015 végén mégis részesültek az egészségügyi szolgáltatók a kasszamaradványból. A korábbiakkal eltérően azonban a legmagasabb összegeket nem a legnagyobb adósoknak ítélték meg, hanem azokat jutalmazták, akik az év során „jól teljesítettek”. A hétmilliárd forintos keretből 339 intézménynek jutott, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár listája alapján a járóbeteg-szakellátás ösztönzésére 4,7 milliárd forint, a várólista-csökkentésben az aktív részvételért egymilliárd, az onkológiai diagnosztikában vállalt többlettevékenységért nyolcszázmillió, míg az egynapos ellátások ösztönzésére ötszázmillió jutott. A várólista-kurtításban való részvételt az elvégzett műtétek arányában osztották szét a többletfeladatokat vállaló intézmények között.

A tájékoztatóból kiderült az is, fontos cél a járóbeteg-szakellátás támogatása, így a területre jutó majdnem ötmilliárdos keretből a teljesítményvolumen-korláton (tvk), vagyis az előre meghatározott ellátási határon felül ellátottak kezelését „honorálják”.

Velkey György szerint ez mindenképpen jó gondolat, s egyben a döntés „igazságossági eleme” is, hogy a tvk feletti teljesítményt visszapótolják. Ennek ellenére a hivatalos, november végi adatok alapján a kórházak összadóssága negyvenötmilliárd forint volt, amit az azóta lezajlott intézkedések miatt ugyan fenntartásokkal kell kezelni, az elnök mégis úgy látja, a tavalyi év alapján az általános növekedési trendek nem változtak: havonta körülbelül három–ötmilliárd forinttal emelkedik a kórházak tartozása.

A maradványelosztás újszerű metódusával kapcsolatban annyit mondott, tudomásul vették a döntést. Megjegyezte, így is csak olyan intézményeknek jutott a pénzből, melyeknek van adósságuk – hiszen szinte valamennyi kórház tartozik. Kijelentette, nem látnak tisztán az idei évet illetően, vagyis nem tudják pontosan, az egészségügyi kasszába milyen elemek kerülhetnek még be a meglévő forrásokon kívül erre a célra. Az viszont egyértelmű – közölte –, hogy a „becsületes ellátáshoz” kevés a jelenleg rendelkezésre álló finanszírozási keret, ráadásul még ezt az állományt is igazságtalanul osztják fel szerinte.

„A Magyar Kórházszövetség egyetért Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár elképzeléseivel a teendőket illetően, de pluszpénzek bevonása nélkül megjósolhatatlan, milyen folyamatok indulnak be az év során” – összegezte álláspontját az elnök.


Bíznak magyar orvosaikban a kivándorlók

Egyre több külföldön dolgozó magyar köti össze hazalátogatását egy-egy esedékes magánorvosi vizsgálattal, többnyire karácsonykor és húsvétkor – írta a Világgazdaság. A cikk szerint decemberben négyezren jelentkeztek be magyarországi magánorvosokhoz a Foglaljorvost.hu nevű honlapon keresztül, s a jelentkezések mintegy fele külföldről érkezett. Decemberben a legtöbb foglalás Németországból érkezett, de nem sokkal maradt le mögötte Anglia és Írország, ami nem meglepő, hiszen a kivándorló magyarok célországairól van szó. A trend mögött vélhetően több ok is meghúzódik: egyrészt a magyarok bíznak a saját orvosaikban, másrészt vélhetően sokan nem jelentkeznek be a célország társadalombiztosítási rendszerébe, vagy átmenetileg éppen sehol nem fizetnek biztosítást. Egyes számítások szerint összesen háromszázezer magyar kivándorló él Nagy-Britanniában, ám közülük a hivatalos statisztikák szerint az elmúlt években legfeljebb húsz–huszonötezren kértek társadalombiztosítási számot évente.