Gazdaság
Tőzsde: utolsó mentsvár a jegybank
Készülnek a forgatókönyvek a börze felpörgetésére – Kis- és közepes vállalkozói részleget szeretne az MNB a pesti parketten
Kétségtelen, hogy mozgalmas évet zárt 2015-ben a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), amelynek irányadó indexe, a BUX több mint negyven százalékot erősödött. Eközben az átlagos napi forgalom is emelkedett a magyarországi részvénypiacon, bár érdemi forgalombővülés ezúttal sem történt.
Érdemes kitérni arra is, hogy a budapesti indexek összetételében több ízben is történt változás tavaly: a BUX kosarába ugyanis bekerült az Elmű-ÉMÁSZ, a Graphisoft Park és a Zwack, míg a Danubius, a Synergon és a TVK részvényei pedig kikerültek a „kalapból”. Ugyanakkor a kis- és közepes vállalatokra fókuszáló BUMIX-mutatóban a Danubius és a TVK részvényeit az Elmű, a Masterplast, a Norbi Update és a Plotinus váltotta fel.
A BÉT médiaközpontjának tájékoztatása szerint az azonnali piac forgalma 2015-ben 14,6 százalék nőtt az előző évhez képest: a befektetők összesen 2225 milliárd forint értékben bonyolítottak le tranzakciókat. Érdekesség, egyben jó hír is: a pesti börze azonnali részvénypiacának átlagos napi forgalma öt év óta először nőtt, 2015-ben 10,3 százalékkal, 8,6 milliárd forintra emelkedett az átlagos napi forgalom.
Azonban a hazai blue chip részvények forgalmának megoszlásában alig történt változás az előző évhez képest. Az OTP súlya 58,7 százalékról 55,3 százalékra csökkent, míg a 2014-ben harmadikként végző, 13,1 százalékkal rendelkező Mol feljött a második helyre 19,3 százalékos részesedéssel, megelőzve a Richtert, melynek súlya 19 százalék maradt. Ezzel párhuzamosan a Magyar Telekom részesedése 6,6 százalékról 4,8 százalékra csökkent, míg a korábban ötödikként végző FHB helyét az ANY Nyomda vette át 2015-ben 0,2 százalékkal. Egyébként az öt legnagyobb részvény adta a teljes részvényforgalom 98,7 százalékát. 
Hiába emelkedett azonban a forgalom, a befektetők többsége mégis inkább a brókerbotrányokra, a tőzsdei botránycégek árfolyamának zuhanására, az elmaradt tőzsdei kibocsátásokra emlékszik majd. Nem csoda, hogy sokan utolsó mentsvárként az államban bíznak, és azt mondják, hogy ha az MNB nem tud eredményeket elérni a BÉT-en, akkor az tényleg érdektelenségbe fullad – mutatott rá a témával kapcsolatos elemzésében a Portfólió. Az internetes portál összeállítása kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Bank megvette az osztrák nagytulajdonos részesedését a magyar tőzsdében: ezzel újra többségi magyar tulajdonba, ráadásul állami tulajdonba került a BÉT. Ez utóbbi kitétel már csak azért is fontos, mert az MNB-nek komoly tervei vannak, a tőzsdefejlesztés keretében ugyanis nagy állami vállalatok részvényeit is bevezetnék a tőzsdére, de nagyobb magáncégeket és a kkv-kat is a tőzsdére lépésre ösztönöznék. Az állam színre lépését a piaci szereplők inkább optimistán fogadják, részben azért, mert az elmúlt évek állóvize után már csak jobb jöhet, részben pedig azért, mert a BÉT új vezetőinek személyében garanciát látnak a tőzsdefejlesztés eredményeire.
„Mindezek mellett az már csak hab lenne a tortán, ha a Budapesti Értéktőzsde megújulása a vártnál is több szereplőt hozna a piacra” – hangsúlyozta a jegybanki tervek kapcsán Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője, aki szerint ebben a kedvező forgatókönyvben ösztönző programokkal sikerül elérni számos gazdasági szereplő tőzsdére lépését, így az állami vállalatok közül is több a tőzsdét választja. Az ezzel kapcsolatos „forgatókönyv” alapján a kkv-szektorból a transzparenciáért, vagyis a tőzsdei átláthatóságért cserébe különleges adókedvezmények nyújtásával, további kedvezményekkel több vállalatot is sikerül megnyerni, hogy a forrásbevonás e módját válasszák. „A keresleti oldalt további befektetői adókedvezmények bevezetésével sikerül a lakosság körében megerősíteni, és az intézményi befektetők a tőzsdei bevezetéseket követően ismét a magyar részvények felé fordulnak” – vázolta fel a szakértő.
Új vezetők a Keler-csoport élén
A Keler Központi Értéktár Zrt. közgyűlésén a cég testületeibe új vezető tisztségviselőket választottak: a társaság közleménye szerint a Keler Zrt. igazgatóságának elnöke Selmeczi-Kovács Zsolt lett, és a zrt. leányvállalata, a Keler KSZF Zrt. igazgatósága is őt választotta meg a társaság elnökének. A Keler KSZF felügyelőbizottságának elnöke Szalay Rita lett. A két testület egy-egy, a Budapesti Értéktőzsde által delegálandó tagját a később választják meg.
Több száz hazai cég „érett” a bevezetésre
A jegybank, mint tulajdonos, szeretne egy kkv-kategóriát is a BÉT-en, hiszen több száz tőzsdeképes cég van Magyarországon, viszont jelenleg csak három szekció van a tőzsdén – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Vs.hu-nak. A BÉT elnöke tisztét is betöltő szakember emlékeztetett, ilyen kategória Romániában, Lengyelországban vagy Csehországban már van. „Tervezzük, hogy létrehozunk egy tanácsadói csapatot, amely felméri, hogy mely cégek tőzsdeképesek, ezeket rangsorolja, felkeresi őket, és ingyenes üzleti és jogi tanácsadást kínál a tőzsdei bevezetéshez” – mondta az elnök.