Szabó Palócz AttilaZsarolási potenciál

Álláspont. Törökország magatartása nem mondható konstruktívnak vagy partnerinek

Szabó Palócz Attila – 2016.01.05. 02:24 –

Különösen az orosz bombázógép tavalyi értelmetlen – és az erre felhozott magyarázatokkal, illetve mentségekkel semmiképp sem indokolható – lelövése után válik igazán érzékennyé a téma, amelyet a tegnapi híradások érintettek, vagyis, hogy török hekkerek feltörték és török zászlókat, illetve harci repülőgépeket ábrázoló képekkel halmozták el az orosz távközlési és tömegtájékoztatási miniszter fiókját az Instagram fényképmegosztó internetes közösségi oldalon. Egy Instagram-oldalnak, no jó, ez persze kimeríti a vicc kategóriáját, különösebb jelentősége tehát ilyen megközelítésben nincs is, ellenben sokkal fontosabb a jelképes üzenete, vagyis az oroszokkal szembeni török hecckampány. Törökország magatartása ugyanis ebben az ügyben – a harci repülőgép lelövésével kapcsolatban – gyakorlatilag semmivel sem igazolható, sőt, még a magyarázkodás is kínos, amit dörgedelmes kormányzati közleményekben igyekeztek hangsúlyozni. Az incidens viszont kiváló alkalmat adott arra, hogy közvetve vagy közvetlenül, de az európai államok számára fontos ügyeket megtorpedózzanak. Lásd például kiemelt helyen a Török Áramlat kérdéskörét, hiszen a gázvezeték a tervezett formában immár biztosan nem épül meg.

Törökország magatartása a tavalyi tapasztalatokat összegezve több más tekintetben sem mondható konstruktívnak vagy partnerinek. Esetleg barátinak. Az országnak ugyanis kiemelten fontos szerepe kellene, hogy legyen az Európát elárasztó menekültáradat megfékezésében, feltartóztatásában is. Mondom, szerepe kellene, hogy legyen – legnagyobb sajnálatunkra azonban érdeket nem igazán lát benne. Ezért aztán jószerivel nem tesz semmit. Illetve amit mégis, az az esetek többségében pont az ellenkezője annak, ami a várt és az elvárt eredményekhez közelebb vihetne bennünket.

Erre utalt tegnap Milos Zeman cseh államfő is, aki ugyan nem épp a leggyakrabban hivatkozott forrásokra – a marokkói külügyminisztertől és az Egyesült Arab Emírségek egyik vezető politikusától kapott információkra – alapozva közölte, hogy a migrációt a Muzulmán Testvériség szervezi. A cseh köztársasági elnök úgy fogalmazott: „Az iszlamistáknak ahhoz nincs erejük, hogy háborút indítsanak Európa ellen. Ahhoz azonban elég erősek, hogy hatalmas migrációs hullámot indítsanak el, és ennek segítségével hatalmukba kerítsék Európát…” Adatai szerint Törökországban több mint huszonötezer embercsempész dolgozik, s ez több, mint a teljes cseh hadsereg létszáma.

Szíriában évek óta tart a polgárháború, amelynek rendezésére van már ENSZ-határozat, terülj asztalkám, meg minden, mi szem-szájnak ingere, csak a nagypolitikai szándékot nem sikerült felsorakoztatni ezek mögé. Szíriai menekültek ezrei, tízezrei, százezrei élnek már évek óta – a helyszíni tudósítások és a beszámolók szerint – embertelen körülmények között, szegényes ellátás mellett törökországi menekülttáborokban. A török kormány azonban nem hajlandó rendezni a helyzetüket, gyakorlatilag még a megfelelő okmányokat sem állítja ki számukra. Így pedig kénytelenek a menekülttáborokban tengődni azok is, akik dolgoznának. Így pedig a politikai vezetés tulajdonképpen „megágyazott” a menekültekre épülő rabszolga-kereskedelemnek: török cégek, vállalkozók feketén kínálnak nekik munkát, a rendesen foglalkoztatott munkaerőnek fizetendő jövedelem töredékéért.

A török hatóságok teremtik hát meg azokat a feltételeket – azt a kényszerhelyzetet –, amelyben a Törökországban menedéket kereső szíriaiaknak nincs is más választásuk, mint hogy a továbbállás lehetőségén morfondírozzanak. Ha ebben pedig egyszer a Muzulmán Testvériség is meglátja az üzletet, akkor onnantól már egyenes út vezet addig, hogy ezek az emberek fegyverré váljanak a terroristák kezében. Miközben már csak ez az alapszituáció is jövedelmező munkát ad huszonötezer embercsempésznek. Miért jó ez Törökországnak? Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnök olyan zsarolási potenciált termet magának, amellyel az unió egészét sakkban tarthatja. Dánia tegnap visszaállította a határellenőrzést a dán–német határon – jelentette be Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök. Felbolydult a kontinens…

Emlékezzünk csak, hogyan rohant tavaly Angela Merkel kancellár Ankarába Erdogannal egyezkedni, ígért neki sok-sok pénzt a menekülttáborok ellátására, s letette a nagyesküt arra is, hogy felújítják és felgyorsítják Törökország uniós csatlakozási tárgyalásait. S talán már a kancellári rendeletet is megfogalmazták (a rendeleti kormányzásba vetett hiú reménnyel…) a török csatlakozás ratifikálására. Erdogan tehát úgy tartja sakkban Európát, és elsősorban annak nyugati részét, hogy az még hálás is neki ezért. Nemcsak a Muzulmán Testvériség kezében váltak hát fegyverré ezek az emberek… Csak a menekültáradatot nem tartóztatja fel egyelőre senki sem. A kérdés immár csak az, hogy miért is várnánk el ezt olyasvalakitől, akinek éppen a jelenlegi helyzet konzerválása az érdeke…

Igaz, ehhez képest egy Instagram-fiók feltörése valóban bagatell.