Lépésről lépésre az egészségügyben

Hatvanmilliárd forintos kórházi konszolidáció, némileg emelkedő dolgozói fizetések: mérlegen az ágazat 2015-ös teljesítménye

Jobbágyi Zsófia – 2015.12.31. 01:54 –

Valódi áttörést nem hozott az idei év az egészségügyi ágazatban, ám számos téren sikerült régóta szorgalmazott változásokat bevezetni, jelentős kórházi adósságkonszolidáció valósult meg, és a bérek is emelkedtek némileg. Összeállításunkban csokorba szedtük a fontosabb fejleményeket.

egészségügy 20151231Látlelet. Az esztendő egyértelmű nyertesei a pályakezdő szakorvosok voltak (Fotó: Csudai Sándor)

Lehet komoly vitákat folytatni arról, mennyi pénz van az egészségügyre, de kétségtelen, rossz szerkezetű, rosszul finanszírozható, a forrásokat kevésbé hatékonyan felhasználó rendszere van az országnak, amelyben a legdrágább ellátási formát, a kórházi ellátást preferálják – jelentette ki ez év elején Zombor Gábor volt egészségügyi államtitkár a Százak Tanácsa Egészségügyünk aktuális helyzete című megbeszélésen. Zombor nem először fogalmazta meg kendőzetlenül a hibákat, amelyeknek kijavításáért komoly lépéseket tett irányítása alatt. Ám ahogy maga fogalmazott: nem egy nap alatt jutott az ágazat mostani helyzetébe, így megváltoztatni sem egyik pillanatról a másikra lehet.

Adósságspirálban

A sokszor emlegetett szemléletváltás egyik fontos lépéseként január közepétől felálltak és megkezdték munkájukat a Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságok (MEEB), amelyeken a legfontosabb ágazati szervezetek képviselői (Emberi Erőforrások Minisztériuma, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat), valamint a megyei kormányhivatalok tagjai és kórházvezetők vesznek részt. A szervezeti átalakítás egyik célja, hogy az ágazatban rendelkezésre álló pénzeket a lehető leghatékonyabban használják fel, így a MEEB feladatai közé tartozik, hogy áttekintsék az adott megye egészségügyi ellátásának felépítését, továbbá hogy megtalálják a lehető legmegfelelőbb működési kereteket annak érdekében, hogy sikerüljön az intézmények adósságállományának növekedését megállítani.

A kórházak össztartozása ekkor több mint hatvanmilliárd forintot tett ki – a helyzet kezelése érdekében Zombor Gábor áprilisban egyeztetést kezdeményezett az állami intézmények főigazgatóival, ahol jelezte, megkezdik az ellátók konszolidációs folyamatát az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), mint fenntartó vezényletével.

Ennek egyik elemeként a kórházak már a tavasztól új működési rend szerint dolgoznak, amelynek célja a kiegyensúlyozott gazdálkodás kialakítása, a várólisták csökkentése, a szakellátórendszer megszervezése és a területi kapacitások összehangolása. Az ehhez kapcsolódó feladatokért a MEEB irányító bizottságai felelnek.

A konszolidáció második, lényeges eleme az anyagi kompenzáció: április 21-ével megkezdődött annak a központi költségvetésből elkülönített hatvanmilliárd forintnak a felhasználása, amelyet kizárólag a kórházak adósságainak rendezésére szánt a kormány. A tartozások külső forrásból lezajlott rendezése Zombor Gábor működésének egyik legnagyobb eredménye, annak ellenére, hogy a Magyar Kórházszövetség és több érdekvédelmi szervezet is jelezte: bár a hatvanmilliárdos juttatás hatalmas eredmény, a kórházak problémáját nem oldja meg, hiszen az alacsony intézményi finanszírozás miatt az adósságok ugyanúgy tovább termelődnek majd.

Az eddigi gyakorlathoz képest változás, hogy a szokásos év végi egészségügyialap-maradvány szétosztásának kiindulópontja ezúttal nem a tartozások nagyságának felmérése, hanem az év közbeni többletfeladatok teljesítésének mértéke volt. Így 2015 végén hétmilliárd forintot osztottak szét a legjobban teljesítő intézményeket ösztönözve.

Rezidensek előnye

A bérek és juttatások szempontjából a 2015-ös esztendő egyértelmű nyertesei a kezdő szakorvosok: ahogy a korábbi években, az idén is meghirdették a rezidenseknek szóló Markusovszky-, Than Károly-, Méhes Károly- és a Gábor Aurél-ösztöndíjakat. A pályázaton nyertes szakorvos- és szakgyógyszerészjelöltek havonta nettó százezer forintos támogatást kapnak képzési idejük alatt, amennyiben vállalják, hogy a szakvizsga után az oktatásban eltöltött évek számának megfelelő időt dolgoznak Magyarországon, és nem fogadnak el hálapénzt. A betöltetlen házi gyermekorvosi körzetek feldúsítását szolgáló Méhes Károly-ösztöndíjat elnyerő gyermekszakorvos-jelöltek, valamint a Gábor Aurél-ösztöndíjas sürgősségi szakorvosjelöltek havi kétszázezer forint ösztöndíjat kaphatnak.

A felmérések szerint az ösztöndíjprogram jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 2012-től kezdve folyamatosan csökken a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt kiváltó orvosok száma – vagyis az orvoselvándorlás –: míg 2011-ben ezerkétszáz, addig 2014-ben kilencszáznegyvennyolc orvos kérte ki az igazolást.

Ebben az évben minden eddiginél több, összesen nyolcszázhuszonhét fiatal nyújtott be érvényes pályázatot valamely szakorvosjelölti ösztöndíjra, az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ pedig valamennyiüknek megítélte a támogatást, összesen egymilliárd forintos keretből. A fiatal szakorvosok sikeres itthon tartását igazolja az a tény is, hogy idén júliustól átalakult a képzési rendszerük, vagyis az oktatás idejére nem adott intézménnyel, hanem az említett állami háttérintézménnyel szerződnek, s a bérezésüket is a központ fedezi. A hatályba lépéssel egy időben a korábbi évekhez képest az itthoni rezidensi helyekre jelentkezők száma ugrásszerűen emelkedett, így szükségessé vált a keret bővítése, a szabad helyek átcsoportosítása is.

Ugyancsak az év egyik nagy eredménye, hogy kormányrendelettel egyértelműsítették a szakorvosképzés rendszeréről szóló jogszabályokat, továbbá kiterjesztették a képzésbe való bekapcsolódás lehetőségét bizonyos indokolt személyi körökre. Így például azokra a fiatalokra, akik több gyermek vállalása után, vagy tartós betegség, kiskorú gyermek ápolása, gondozása, oktatói, tudományos kutatói tevékenység, külföldi munkavállalás után szeretnének csatlakozni a szakképzés megváltozott rendszeréhez.

A támogatás azonban nem csak a rezidensi évekre terjed ki: Zombor Gábor júniusban jelentette be, hogy 2016 januárjától az ösztöndíjprogramból kilépő szakorvosok bére igazodik a támogatott addigi juttatásaikhoz, s havi nettó kétszázhetvenezer forint lehet a minimálbérük. Nő a rezidenseket oktató orvosok havi bére is: fejenként ötvenezer forintot kapnak a tanítottakért.

Háziorvosi erősítés

Ez év februárjától a háziorvosok is jobban jártak: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) megkezdte kiutalni a praxisoknak a kormány által megítélt havi százharmincezer forintos többlettámogatást. Az összeget a szakdolgozók bérezésére is lehet fordítani, a juttatás pedig jövőre is jár, mintegy tízmilliárd forintos keretből.

Szintén fontos eredmény volt az alapellátási törvény létrejötte, mivel a szabályozás megújítása évtizedes adósság volt. Számos elem a szakmai szervezetek javaslatára került be a rendelkezések közé. Több változás mellett a dokumentum rögzíti: a háziorvos – amennyiben rendelkezik vele – egyéb szakképesítésének megfelelően is dolgozhat az alapellátási tevékenysége mellett. A törvény könnyített a praxisvásárlás szabályain is, így a központi finanszírozásból kapott összeget már a körzet megvásárlására is fel lehet használni, amire korábban nem volt lehetőség. Ezzel egy időben fogadta el az Országgyűlés a 2016. évi adótörvényeket is, amelyek részeként az önkormányzatok jogosultak iparűzési adómentességet megállapítani a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok és védőnők számára.

Ehhez kapcsolódik, hogy nemcsak a szakdolgozók, hanem az orvosok esetében is feloldották júliustól a mozgó bérek befagyasztását, vagyis a túlmunkadíjak arányosan igazodnak a 2012–13-ban megemelt alapbérekhez. Az intézkedés nagyságrendileg negyvenháromezer szakdolgozót és tizennyolcezer orvost érintett. A jövedelmek ennek köszönhetően átlagosan öt–huszonötezer forinttal emelkedtek.

A kisléptékű, ám folyamatos fizetésemelések jövőre is folytatódnak az ágazatban: Zombor Gábor még távozása előtt jelentette be, hogy 2016-ban összesen tizenhárommilliárd forintot fordítanak a szakdolgozók béremelésére, ami annyit jelent, hogy a 2011-ben meghatározott bérkiegészítés beépül az alapbérbe, és arányosan megemelkednek a mozgó bérek is.

Ennek ellenére az orvosi életpályamodell ötletét elvetették, mondván, az ágazatban jóformán lehetetlen bevezetni a rendszert, annyira szerteágazó. Ennek kiváltásaként kötnék meg az úgynevezett ágazati kollektív szerződést, amelyről folyamatosak a tárgyalások, jövőre is asztalhoz ülnek a felek.


Előtérben a betegek érdekei

Augusztus 31-vel magánéleti okokra hivatkozva Zombor Gábor lemondott államtitkári posztjáról, az egészségügy élén pedig Ónodi-Szűcs Zoltán, az ÁEEK korábbi főigazgatója váltotta. Az új vezető „teljes offenzívát” ígért az ágazatban, nézőpontváltást annak érdekében, hogy a rendszer ne az egészségügy működtetőit, hanem a betegek érdekeit szolgálja. Lapunknak korábban azt nyilatkozta, csak akkor lehet pluszforrásokat kérni a központi költségvetésből, ha változik a rendszer és az érdekeltségi viszonyok, mivel enélkül „semennyi pénz nem lenne elegendő”. Megfogalmazta, a bérek kérdésében nem lehet elvonatkoztatni a tényektől, vagyis, hogy hol élünk, illetve hogy az egészségügyi fizetéseket a magyar emberek adóiból és járulékaiból fedezik. A várólisták helyzetét a kórházak akutális kórképének nevezte, s szerinte tisztán látszik az is, hogy az ágazatban sokan sokat dolgoznak, ám gyakran rendszertelenül.


Kórházfejlesztések

Összesen 225 millió forintos fejlesztés zárult le decemberben a Szigetvári Kórházban, folytatva a korábbi évek jelentős beruházásait – írta közleményében az intézmény. A legfontosabb elem a központi sterilizáló teljes felújítása, valamint a kórház három évtizede működő központi villamosellátó-berendezésének üzembiztossá tétele volt. Az intézmény számára új eszközöket vásároltak, de megújult az élelmezési részleg tetőszigetelése, a sebészeti, a traumatológiai és a szülészet-nőgyógyászati osztályok pedig új burkolatot és bútorokat kaptak. Emellett befejeződött a budapesti Szent Imre Kórház röntgeneszköz-állományának korszerűsítése is, így az eddig használt, tízévesnél idősebb eszközök helyett energiatakarékosabb gépeket szereztek be. Az intézmény két-két mobil röntgent és digitális mammográfiás készüléket, valamint felvezető-átvilágító röntgeneket és úgynevezett sebészeti képerősítőt is vásárolt.