Gazdaság
Javult a korrupcióskockázat-kezelés
Nemzetstratégiai szintű kérdéssé vált hazánkban a visszaélések elleni fellépés – fogalmazott Domokos László, az ÁSZ elnöke
– Alig több mint egy hete hozták nyilvánosságra a közszféra korrupciós kockázatait mérő legutóbbi felmérésüket. Honnan ered az ÁSZ szerepvállalása ezen a területen?
– Az ÁSZ korrupcióellenes tevékenységét egy 2009-es országgyűlési határozat alapozta meg, amelyben az Országgyűlés támogatta, hogy a számvevőszék stratégiai céljaival összhangban vizsgálja a korrupciós kockázatot jelentő területeket és valósítsa meg a korrupciós kockázatok feltérképezésére irányuló Integritás Projektet. Ezt követően 2011-ben indítottuk útjára a felmérést, amellyel képet alkotunk a közszféra intézményeinek integritási helyzetéről. Az évek során több kiadvánnyal, képzéssel és konferenciával támogattuk az integritástudatosság kialakítását Magyarországon.
– Milyen eredménnyel?
– Idén már ötödik alkalommal végeztük el a közszféra korrupciós veszélyeztetettségét, kockázatait feltáró felmérést. A tavalyi részvételi rekordhoz képest idén mintegy ezerrel több, 2557 szervezet vett részt az adatfelvételben. A magas részvétel idén már nem csupán az intézmények, hanem egész intézménycsoportok elköteleződését tükrözi az integritás kultúrájának megteremtése iránt, ugyanis a területi kormányzati szervek és a bíróságok részvétele idén százszázalékos volt. Külön figyelmet érdemel, hogy nemcsak a felmérésben részt vevő szervezetek száma emelkedett, hanem 2165 intézmény azt is vállalta, hogy 2017-ig részt vesz a felmérésben. Ez a teljes válaszadói kör közel nyolcvanhét százaléka, ők alkotják az Integritás Támogatók Körét. Idén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön is jelezte csatlakozási szándékát.
– Mit állapított meg az ÁSZ idei felmérése?
– A korrupciós kockázati mutatók idén összességében kismértékű csökkenést mutatnak a korábbiakhoz képest, és a kontrollmutató is javult. Azt állapítottuk meg, hogy a magyar közszféra intézményei körében javult a korrupciós kockázatok kezelése. Ki merem jelenteni: az integritásfelmérés sikeres. A holland módszer innovatív átvétele nemzetközi elismerést is kiváltott, amelynek kapcsán ma már az integritás elősegítésének „magyar modelljéről” beszélnek. Számunkra azonban fontosabb, hogy az elmúlt években a költségvetési szervek körében megkezdődött az integritás szervezeti kultúrájának megteremtése. Az egyik legjelentősebb eredmény, hogy a korrupció elleni fellépés nemzetstratégiai szintű kérdéssé vált Magyarországon, az ÁSZ pedig motorja ennek az együttműködésnek.
– Mit jelent egy szervezet integritása az önök értelmezésében?
– A legtágabb értelemben azt jelenti, hogy a szervezet a tőle elvárt, illetve az általa vallott pozitív értékeket követve, azaz például átlátható és elszámoltatható módon, tisztességesen, az emberi méltóságot tiszteletben tartva működik.
– Miért célszerű a korrupció elleni harcot erről az oldalról is megközelíteni?
– A közismert, klasszikusnak számító ábrázoláson a három fekete majom arra figyelmeztet, hogy a korrupció melegágyát az teremti meg, ha nem vesszük észre a helytelen cselekedeteket, ha nem beszélünk róla nyíltan, sőt még a fülünket is befogjuk, nehogy tudomást kelljen szerezni róla. E hozzáállás következtében alakul ki a korrupció kultúrája. Ezzel szemben az ÁSZ az integritás kultúrájának megteremtésén dolgozik, amelyet az általunk készített stilizált ábra fejez ki: a figyelő, a kereső és a terelő kutyák képe.
– Mire világítottak rá az ÁSZ állami és önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságoknál végzett ellenőrzései?
– Arra, hogy a nem megfelelő vezetésnek, illetve a nem elégséges tulajdonosi kontrollnak súlyos következményei lehetnek. Egyebek mellett komoly korrupciós kockázatokat is hordozhatnak. Az ÁSZ négypontos javaslatcsomagot állított össze, a kormány pedig ennek hatására 2015. szeptember 15-i ülésén döntött a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok vezető állású munkavállalói javadalmazási rendszerének megújításáról. A kormányhatározat több más mellett azt is leszögezi, hogy az állami cégek vezetőinek szigorú etikai és integritáselveknek kell megfelelniük.
– Ezt a felmérést évente elvégzik, és publikálják az eredményeket. Ezen túl vannak-e terveik a korrupció elleni küzdelem továbbfejlesztésére?
– Célkitűzésünk az integri-tásfelmérés kiterjesztése más területekre, illetve a felmérési módszertan hasznosítása az ellenőrzésekben és az integritásirányítási rendszerek kiépítésénél. Napokon belül elindítjuk integritásfelmérésünket a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok körében. Jövő év őszétől pedig a többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat is bevonjuk a felmérésbe.
– A júliusi országgyűlési határozatban szerepel az is, hogy az ÁSZ szélesítse a vezetői rendszerekre vonatkozó tanácsadó tevékenységét és támogassa az etikus közpénzügyi vezetőképzést. Ebben hol tartanak?
– A 2008-2009-es válságot követően a kelet-közép-európai, így a magyar tapasztalatok is azt mutatták, hogy a piac hatékony állami szabályozására, az állam aktívabb szerepvállalására, illetve sok esetben az állam és a magánszektor szoros együttműködésére van szükség. Elég csak az önkormányzatok pénzügyi helyzetére, a devizahitelekre vagy a közműszolgáltató cégekre gondolnunk. Az említett példák azt mutatják, hogy a növekvő, egyre szélesebb területekre kiterjedő állami szerepvállalás lehetőséget, de veszélyt is rejt magában.
– Milyen veszélyeket?
– Részben pénzügyi, részben szakmai, részben pedig etikai természetű veszélyeket. Az etikus vezetés nem ellentéte, hanem alapfeltétele az eredményes és hatékony vezetésnek. Természetesen különösen igaz ez a közszféra szervezeteinek vezetésére, hiszen ezeknek a szervezeteknek a közjót kell szolgálniuk. Legalább ilyen fontos a közjó szolgálatát ellátó intézményrendszer működési hatékonyságának és eredményességének biztosítása, amelynek szintén egyik alapfeltétele egy új állami vezetői réteg megteremtése, hiszen a jó állam, a jó kormányzás minden szinten jó vezetőket igényel. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy az üzleti szféra módszerei egy az egyben nem ültethetők át az államigazgatásra. A közszolgáltatások terén ugyanis nem a profit, az eredménytartalék nagysága vagy a pénzügyi műveletek jövedelmezősége az egyetlen eredményességi tényező. Kiemelkedően fontos az államba vetett bizalom megőrzése, amelyre gyakran a döntésekkel összefüggésbe hozható szubjektív, jellemzően lélektani és erkölcsi tényezők is jelentős hatást gyakorolnak. Egy jó állami vezetőnek e tényezőket is érzékelnie, felelősen mérlegelni kell.
– Történtek konkrét lépések is?
– Igen. Éppen ennek előmozdítására, több más intézményi együttműködés mellett került sor az együttműködési megállapodás megerősítésére és kibővítésére a Miskolci Egyetemmel. Az ellenőrzéssel a hibákat fel lehet tárni, de kijavításukhoz más eszközökre is szükség van. A tudáshiány megszüntetésének legfontosabb eszköze pedig a képzés. Az ÁSZ meg tudja fogalmazni, milyen készségeket kell fejleszteni ahhoz, hogy a tudáshiányt fel lehessen számolni.
– Mely területekre terjed ki a megállapodás?
– Alapvetően négy területre: a közpénzekkel és közvagyonnal gazdálkodó szervezetek vezetőinek képzésére, a tudományos kutatásra, a szakértői tevékenységre és a közpénzügyi ismeretterjesztésre, a korrupció elleni küzdelemre és a tiszta közélet megteremtésére, valamint az egyetem és az ÁSZ tevékenysége társadalmi hasznosulásának támogatására. Az együttműködés keretében a közpénzekkel és közvagyonnal gazdálkodó szervezetek vezetőinek, vezetői utánpótlásának képzését szolgáló oktatási programokat és modulokat alakítunk ki.
– Hol tart a pénzügyi kultúra területén végzett tevékenységük? Ha jól tudom, ez is egy országgyűlési határozat alapján került az önök látóterébe.
– Nem egészen, jobban mondva nem kizárólagosan ez alapján. A pénzügyi válság élesen rámutatott arra, hogy a magyar lakosság egy jelentős része kiszolgáltatott gazdasági helyzetben van. Azt látjuk, hogy leginkább azok kerültek nehéz helyzetbe, akik kevés megtakarítással és magas, elsősorban devizaalapú adósságállománnyal rendelkeztek. A kutatások, felmérések általában negatív képet festenek a magyar lakosság pénzügyi kultúrájának fejlettségéről, és jellemzően ugyanazok a kockázatok, hiányosságok merülnek fel időről időre.
– Melyek ezek?
– Például a megtakarítások alacsony szintje, a pénzügyi célok és a pénzügyi tervezés hiánya. A legfrissebb OECD-felmérés azt jelzi, hogy bár kevesebb válaszadó küzdött napi megélhetési gondokkal 2015-ben, mint 2010-ben, a lakosság a pénzügyeit tekintve kevésbé megfontolt, gondos és előrelátó lett. Annak ellenére, hogy ismert az állami nyugdíj mértékének jövőbeli csökkenése, a megkérdezettek csupán felének vannak pénzügyi céljai. Továbbá csupán minden negyedik család készít költségvetést, illetve csökkent a kamatszámítással kapcsolatos pénzügyi feladatokat helyesen megoldani tudók aránya is. Fejlődésnek tehát van tere bőven. Ezek a jelenségek vezették az Állami Számvevőszéket is arra, hogy társadalmi felelősségvállalásának kiemelt területévé tegye a magyar lakosság pénzügyi kultúrájának fejlesztését, ezt az Országgyűlés is megerősítette egy 2014-es határozatában. A számvevőszék a pénzügyi kultúrához kapcsolódó aktivitásait nagyrészt nem egyedül, hanem a partnereivel közösen végzi.
– Mit tudnak tenni a gyakorlatban, hogy érdemben változzon a helyzet?
– A jövő egyik legfontosabb feladata a pénzügyi kultúra fejlesztését megcélzó nemzeti stratégia kialakítása, amelyben intézményünk elsősorban a kutatási eredmények megosztása révén kíván részt venni. Jelenlegi kutatásunk – amelynek eredményei a jövő év első negyedében lesznek megismerhetők – a pénzügyikultúra- fejlesztéssel foglalkozó szervezeteket és az azok által vezetett programokat méri fel.
– Miért épp ezeket?
– Azért, mert az látjuk, hogy ezen a területen számos szervezet tevékenykedik párhuzamosan, gyakran egymással átfedésben, képzéseket nyújtanak, programokat szerveznek elsősorban az iskolás korosztály számára, versenyeket rendeznek, alkalmazásokat fejlesztenek, gyakran jelentős mennyiségű közpénzt is felhasználva. A sokszínűségnek vannak előnyei is, azonban az mindenképpen problematikus, hogy a képzések oktatóiról, tananyagairól, minőségbiztosításáról szülőként, tanárként, oktatásért felelős kormányzatként, illetve állampolgárként nem rendelkezünk elegendő információval. Reményeink szerint a kérdőíveken alapuló, országos szintű felmérés a későbbiekben több szinten hasznosul. Egyrészt információforrásként szolgál programok tartalmáról és minőségéről – így hasznos áttekintést nyújt a pénzügyi kultúra fejlesztésére vonatkozó nemzeti stratégia kialakítása során –, valamint az operatív tervek megalkotásánál is. A felmérés eredményeit az ÁSZ a szélesebb és a szakmai tudományos közönséggel is megosztja. Ennek eredményeképpen most már rendelkezésre áll a hazai programokról, kezdeményezésekről egy kellően részletes, strukturált, valamint statisztikák készítésére alkalmas adatbázis.