A fiatalon elhunyt alkotó a magyar szobrászat megújítója, a népi tárgyformálás tradícióinak felfedezője volt. „Az akadémia feladata, hogy Samu Géza művészete a magyar művészettörténet-írásában az őt megillető helyére kerüljön, az objektív igazság példájaként” – hangsúlyozta Fekete György, a köztestület elnöke a megnyitón. A kiállítás kurátora, P. Szabó Ernő elmondta: a fiatal Samu Géza művei olyan korszakban születtek, amelyben a szabadság nem létezett, szobrai azonban elválaszthatatlanok voltak attól a szabadságkereséstől, amely a hatvanas-hetvenes évek fordulójának fiataljait jellemezte. Mint rámutatott, az évek során koncepciója folyamatosan bővült, az 1975 után készült művekkel eljutott a nagyszabású, drámaibb alkotásokig.