Gazdaság
Több lesz a visszatérítendő forrás
A mostaninál több pénzt szán a kormány a gazdaságfejlesztésre és az iparosításra a következő európai uniós pénzügyi ciklusban
Az előző uniós finanszírozási ciklus tanulságait levonva a jelenlegi, 2014–2020-as uniós finanszírozási időszakban az eddigieknél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a közvetlen gazdaságfejlesztésre. Míg az első hétéves terminusban a kormányok az uniós pénzeknek csupán a tizenhat százalékát fordították gazdaságfejlesztésre, addig a 2014–2020 közötti költségvetési időszakban főként a magyar gazdaság versenyképességének javítására már a rendelkezésre álló uniós pénzek hatvan százalékát szánják – jelentette ki tegnap Rákossy Balázs (képünkön), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós forrásokért felelős államtitkára a Századvég Gazdaságkutató Zrt. konferenciáján.
A következő hét évben a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében 2733 milliárd forint áll rendelkezésre, ennek hozzávetőleg az egynegyede, 700 milliárd forint már visszatérítendő forrás. S ez az arány 2020 után még tovább emelkedik majd a vissza nem térítendő összegek kárára. Az NGM felügyelete alá tartozó operatív programokban együttesen egyébként több mint 4250 milliárd forint uniós pénz jut a különböző, gazdaságfejlesztést szolgáló pályázatok finanszírozására.
Az előző uniós támogatási időszakot Magyarország jó mérleggel zárja, „egyetlen fillért sem hagytunk Brüsszelben” – fogalmazott az NGM államtitkára. Hozzátette: a következő időszakban a kormány az uniós pénzek felhasználása során kiemelt stratégiai célként fogalmazta meg, hogy az ipari termelés GDP-hez (bruttó hazai termékhez) viszonyított értékét harminc százalék fölé kell emelni a mostani huszonhárom százalékos mértékről, ami egyfajta „újraiparosítás”. Az újraiparosítás középpontjában a feldolgozóipari beruházások állnak, amellyel párhuzamosan a munkahelyteremtés is kiemelt szerepet kap. Az ipari fejlesztések terén a húzóágazatokat kell előtérbe helyezni, azaz a járműipart, az elektronikát, az egészségipart – sorolta Rákossy.
Kiemelt helyzetben a kisvállalkozások
A következő uniós ciklusban fontos szerep jut majd a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatásának. Így kiemelten segítik a kisebb cégek beruházásait, a piacra jutásukat, és el kell érni, hogy a finanszírozási lehetőségeik bővüljenek, az exportképes vállalkozások száma pedig növekedjék. Krisán László, a Kavosz vezérigazgatója a Századvég tegnapi konferenciáján elmondta: a kkv-k számára gyakran gond az uniós pályázatoknál a szükséges önerő előteremtése, illetve a fejlesztés utófinanszírozása. Ezért a Kavosz olyan hitelkonstrukciók kidolgozásában vett részt, például a Széchenyi Kártya folyószámlahitel bevezetésével, a folyószámlahitel keretének megemelésével, amely a vállalkozások adottságait tartja szem előtt.