Gazdaság
Szó nincs jegybanki kártalanításról
Politikai indíttatású támadásnak tartják az MNB vezetői, hogy az ellenzék a Quaestor-ügyben rájuk hárítaná a felelősséget
- Az úgynevezett Quaestor kártalanítási törvény alkotmánybírósági megsemmisítését követően újra felerősödtek azok az ellenzéki hangok, amelyek az MNB felelősségét hangsúlyozzák, és ez alapján jegybanki kártalanítást szorgalmaznak. Tervezik-e a kártalanítani a Quaestor-kötvényeseket?
- Nem tervezzük. Erre jogilag nincs is lehetősége az MNB-nek. A jegybanki felelősség felvetését alapvetően politikai indíttatású támadásnak értékeljük. A tények ugyanis mellettünk állnak. A visszaélések majd két évtizedig háborítatlanul folyhattak, amíg az Országgyűlés 2013 őszén át nem adta a pénzügyi felügyelet jogkörét a Magyar Nemzeti Banknak. Mi feltártuk, megállítottuk a 15-20 éves bűncselekmény-sorozatokat, ezzel gátat szabva a károk további növekedésének.
- Ezek szerint nem a jegybanki felügyelet időszakában követték el a visszaélést a brókercégek?
- Mind a Buda-Cash, mind a Quaestor és Hungária Értékpapír ügyeiben egyértelmű, hogy 1997–1998-ra nyúlik vissza a visszaélés-sorozat kezdete. Azóta fokozatosan nőtt a visszaélésben érintettek állománya. Ezeknek a brókercégeknek volt tizenöt-tizenhat évük arra – amíg a jegybank át nem vette a felügyeleti jogkört –, hogy zavartalanul károsíthassák ügyfeleiket. Vizsgálati adataink szerint amikor 2013 októberében az MNB vált a pénzügyi szektor felügyelőjévé, a feltárt károk több mint kilencven százaléka már létezett.
- Ezen logika mentén alaptalanok azok a vélemények, amelyek a pénzügyi felügyeleti rendszert is okolják a károk kialakulása miatt?
- Nem gondoljuk azokat alaptalannak, csak nem szabad összemosni azt a korábbi, nem az MNB által végzett felügyeleti tevékenységet, amely tizenöt-tizenhat évig hagyta folyni a visszaéléseket azzal az immár MNB által ellátott felügyelettel, amely tizenöt hónappal a jogkör átvételét követően megálljt parancsolt azoknak. A baloldali pártok jegybank elleni támadása tehát egyszerű tényekkel cáfolható. Hamis állításaikkal vélhetően arról a számukra kényelmetlen tényről kívánják elterelni a figyelmet, hogy két cikluson át kormányozva semmit nem tettek a felügyeleti rendszer megerősítése, a felügyeleti eszköztár szélesítése érdekében. Sőt! A kétezres évek inkább éppen a pénzügyi felügyeleti és fogyasztóvédelmi keretek fellazításáról szóltak. Nem véletlen, hogy ebben az időszakban épülhetett fel például az a devizahitel-állomány, amely az elmúlt években a pénzügyi rendszer és a lakosság egyik legsúlyosabb problémájává, sok család személyes tragédiájává vált. A jelenlegi kormány ugyanakkor nem csak szervezetileg erősítette meg a pénzügyi felügyeletet azzal, hogy a feladatot a Magyar Nemzeti Bankra bízta, hanem számtalan új eszközt is biztosított számunkra, s ez lehetővé teszi, hogy egyre nagyobb hatékonysággal védjük a befektetők érdekeit.
- Mire számíthatnak most a Quaestor-károsultak? Panaszuk szerint sokan még a Befektető- védelmi Alap által biztosított hatmillió forintot sem kapták meg!
- Egyelőre ezen károsultaknak a Befektetővédelmi Alapra vonatkozó jogszabályok szerinti kártalanítást fizettek ki, eddig több mint nyolcvanhárommilliárd forint összegben. Ha valakinek legfeljebb hatmillió forint értékű Quaestor-kötvénye volt, és mégis csak ennél kisebb összeget kapott a BEVA-tól, annak az az oka, hogy a BEVA csak az értékpapírok ellopásával, másképpen fogalmazva, a fiktív kötvény értékesítésével okozott kárt téríthette meg, a meglévő, az ügyfelek értékpapírszámláin rendelkezésre álló valós kötvények ellenértékét – hiszen ezek esetében visszaélésről nincs szó, azokat nem lopták el – nem.
- Eközben sokan úgy értelmezik, hogy az ügyben az Alkotmánybíróság „lehúzta a rolót”!
- Az Alkotmánybíróság döntése nem feltétlenül rossz hír, a testület csak a kártalanítás módját kifogásolja. Ugyanakkor azt egyértelművé tette, hogy önmagában a kártalanítás az alaptörvénnyel összeegyeztethető.