Polt megtámadta a Biszku-ítéletet

Tavaly öt és fél évet kapott első fokon Biszku, de nemrég újra kellett kezdeni az egész büntetőpert (Fotó: Hegedüs Róbert)

Bár ma folytatódik a Fővárosi Törvényszéken a háborús bűnökkel vádolt egykori kommunista belügyminiszter, Biszku Béla megismételt büntetőpere, az ügyészség nem nyugszik bele abba, hogy a Fővárosi Ítélőtábla új eljárás lefolytatására utasította a bíróságot – tudta meg a Magyar Hírlap. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivőjének tájékoztatása szerint ugyanis Polt Péter legfőbb ügyész szeptember 29-én jogorvoslati indítványt terjesztett a Kúria elé a Fővárosi Ítélőtábla június végén hozott végzése ellen.

Ismeretes, Biszkut a Nyugati téri és a salgótarjáni sortűz, egy martonvásári razzia, továbbá a kommunista bűnök tagadása miatt vádolta meg az ügyészség. Tavaly májusban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a volt kommunista vezetőt, felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett, valamint más bűncselekmények miatt. A fellebbezések nyomán az ügy aztán a Fővárosi Ítélőtáblára került, amely azonban az idén júniusban megalapozatlanság és felderítetlenség miatt megsemmisítette az elsőfokú döntést, illetve új eljárás lefolytatását írta elő.

A határozat után élesen kritizálta a táblabíróság lépését a lapunknak adott interjúban Ibolya Tibor fővárosi főügyész, aki szerint a védelem „csörgősipkás bohócot” csinált a bíróságból. A döntés arcpirító, a tábla mondvacsinált indokokkal küldte vissza az ügyet első fokra – fogalmazott a főügyész. Most kiderült, hogy az ügyészség nemcsak bírált, hanem lépett is az ügyben, kihasználva az egyetlen törvényi lehetőséget. Fazekas Géza kifejtette, hogy a legfőbb ügyész a bíróság törvénysértő és jogerős határozata ellen a Kúriánál a „törvényesség érdekében” jogorvoslatot jelenthet be, feltéve, hogy a jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható meg.

Polt Péter indítványának lényege szerint a másodfokú bíróság a megismételt eljárás lefolytatására előírt bizonyítást maga is felvehette volna, felderítve a tényállás azon részét, amit hiányolt. Vagyis lehetősége lett volna a helyes ténybeli következtetések alapján a tényállás helyesbítésére, mint ahogy az indoklás kiegészítésére is. Az ügyészség álláspontja szerint különösen igaz ez arra figyelemmel, hogy az előírt bizonyítás egy része nyilvánvalóan szükségtelen, hiszen a salgótarjáni sortűzzel összefüggésben a védő által kihallgatni indítványozott tanúk – miként azt az indítvány maga is tartalmazta – már nem élnek. Polt Péter indítványa szerint a másodfokú bíróság nem tárt fel olyan, az elsőfokú bíróság által elkövetett relatív eljárási szabálysértést, amely lényeges hatással lett volna az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, illetve a büntetés kiszabására.

Ilyen eljárási szabálysértésre a másodfokú bíróság a végzésében nem is hivatkozott, ezzel szemben azt állapította meg a határozatában, hogy „az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat a tárgyalás keretében betartotta”, a „büntetőeljárási törvény maradéktalan betartásával járt el a tárgyalás során, és perrendszerűen folytatta le a bizonyítási eljárást”. A legfőbb ügyész mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg: a táblabíróság elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező és új eljárást előíró rendelkezése törvénysértő.

Fontos körülmény azonban, hogy a törvénysértés esetleges megállapítása a büntetőeljárási törvény szerint a jogerős határozatnak csak a terhelt javára történő megváltoztatását teszi lehetővé. Egy ilyen határozatban a Kúria megszüntetheti a büntetőeljárást, enyhébb büntetést vagy intézkedést alkalmazhat, illetve hatályon kívül helyezheti a megtámadott döntést. Ugyanakkor a jogintézmény eszközt biztosít a legfőbb ügyész – illetve indítványa nyomán a Kúria – számára, hogy közreműködjék az egységes joggyakorlat kialakításában – magyarázta Fazekas Géza szóvivő.

Eddig öt beadvány

A legfőbb ügyésznek lehetőséget biztosító jogorvoslat alkalmazhatóságáról egy másik ügy kapcsán korábban már vita alakult ki, de a Kúria jogegységi határozata Polt Péternek adott igazat. Azóta a legfőbb ügyész összesen öt ügyben nyújtott be a törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt. Közöttük van a kémkedés bűntette és más bűncselekmény miatt Galambos Lajos és társai ellen indult ügy, valamint a Portik Tamás és társai ellen emberölés bűntette miatt kezdődött per. A Legfőbb Ügyészség információi szerint az öt beadványból eddig egyben hozott döntést a Kúria, amely a kémperben elutasította Polt Péter indítványát.