Külföld
Afganisztán az összes Németországból kiutasított afgánt visszafogadja
Már novembertől szigoríthat Ausztria
A belügyminisztérium által kidolgozott terv szerint az időszakos menekültstátust csak korlátozott ideig, az eddigi öt év helyett legfeljebb három évig biztosítanák. Ha ezek után már nem áll fenn a menekültkérelemre jogosító körülmény, kiutasíthatják a menekülteket az országból, ha viszont igen, akkor még két évig meghosszabbíthatnák a dokumentum érvényességét. Amennyiben ezek után sem javul az adott menekült anyaországában a helyzet, a státus határozatlan időre lenne biztosítható.
Az esetleges családegyesítés érdekében a menekültnek jövedelmet, betegbiztosítást, valamint a család elhelyezésére alkalmas szálláshely rendelkezésre állását kell igazolnia, kivétwlt képeznek ez alól természetesen a kísérő nélkül érkező kiskorúak.
Azok esetében, akiknél a menekültstátus nem jöhet szóba, csupán úgynevezett kiegészítő védelmet kaphatnak, az új törvény szerint a jelenlegi egy év helyett három év után történhet meg a családegyesítés. A szóban forgó kiegészítő védelem azoknak jár, akik a genfi egyezmény szerint nem tekinthetők menekültnek, azonban számukra az esetleges halálbüntetés vagy más jellegű önkény miatt mégis veszélyes lehet visszatérni a származási országba.
Az alkancellár nem hibáztatja a kelet-európai tagállamokat
Sigmar Gabriel szerint nem szabad erkölcsi alapon „ujjal mutogatni” a bevándorlással kapcsolatban kialakult viták miatt a keleti tagországokra, ugyanakkor a vitát le kell folytatni, mert túl nagy az EU zátonyra futásának veszélye. Nemcsak az EU-hoz 2004 óta csatlakozott tagországok viszonyulnak „tartózkodóan” a menekültek befogadásához, hanem például Franciaország is - emelte ki az alkancellár. A csupán huszonöt éve demokráciában élő kelet-közép-európai országok megértéséhez pedig figyelembe kell venni, hogy huszonöt évvel a második világháború után az akkori Nyugat-Németország társadalma is másként viszonyult volna egy olyan menekülthullámhoz, mint a mostani.
Ennek ellenére beszélni kell a menekültek befogadásáról, és a keleti uniós tagállamoknak tudniuk kell, hogy a válság annak az EU-nak a kudarcával fenyeget, amelytől nagyon sok támogatást kaptak. Azt is tudniuk kell, hogy Németországban erősödik az a vélemény, hogy nem helyénvaló elfogadni a támogatást, majd „elbújni”, amikor vállalni kellene közös felelősséget az EU sorsáért - fejtette ki a CDU/CSU konzervatív pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) elnöke.
Moszkváról szólva hozzátette: a szíriai polgárháború ügye megmutatta, hogy „vissza kell szerezni a fair partnerként” együttműködő Oroszországot.
Afganisztán köteles visszafogadni az afgánokat
Németország idén már több százezer bevándorlót fogadott be. Az Európába érkezett menekültek között a szíriaiak után az afgánok vannak a legnagyobb létszámban.
Zafar Hásemi, az afgán elnök helyettes szóvivője kijelentette, hogy Afganisztán - mint a vonatkozó genfi konvenció egyik aláírója - köteles visszafogadni azokat az állampolgárait, akiknek Németországban elutasították kérvényét a menekültstátusra. Hozzátette, hogy a kérdést nemrégiben megtárgyalta Asraf Gáni afgán elnök és Angela Merkel német kancellár is.
Októberben rekordmennyiségű, vagyis több mint kétszáztizennyolcezer migráns érkezett Európába a Földközi-tengeren keresztül. Ez eddig a legnagyobb létszám, amelyet egy hónap alatt mértek - közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). Az adatok szerint októberben a csónakokkal érkező menekültek többsége Görögországban kötött ki. Mindössze nyolcezren érkeztek Olaszországba.
Hosszein Alemi Balkhi menekültügyi- és visszatelepítési miniszter egy minapi interjúban még azt mondta, Kabul nem ért egyet az afgán állampolgárok hazatoloncolását előirányzó német döntéssel. Álláspontját azzal indokolta, hogy továbbra sem oldódtak meg azok a problémák, amelyek miatt a menekültek elhagyták Afganisztánt, hiszen az országot még mindig fegyveres konfliktus sújtja, és gyenge a közbiztonság. Az afgán tárca arról számolt be, hogy idén már mintegy 120 ezer afgán hagyta el hazáját.
Osztrák belügyminiszter: Ausztria nem tervez tranzitzónákat az osztrák-szlovén határszakaszra
Meg kell várni, miképpen valósul meg a tranzitzónák létesítéséről szóló németországi javaslat, azonban Ausztria nem tervezi hasonló övezetek létrehozását az osztrák-szlovén határszakaszon - jelentette ki Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter hétfőn.
Németországban a kormányzó konzervatív CDU és bajor testvérpártja, a CSU vezetői hetekig tartó vita után vasárnap egy sor menekültügyi intézkedés közös kezdeményezéséről állapodott meg, ennek részeként arról, hogy tranzitzónákat hoznak létre. Előzőleg eredménytelenül zárult a német kormánykoalíció három pártja - a CDU és a CSU mellett a szociáldemokraták (SPD) - vezetőinek berlini egyeztetése a szövetségi kormány menekültpolitikájáról.
A német keresztény pártok tervei szerint a határ térségében kialakítandó övezetekben gyorsított eljárással döntenének a biztonságos minősítésű országokból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott, vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó emberek ügyében, és ezekből az övezetekből kell hazaszállítani őket.
A néppárti osztrák belügyminiszter szerint a javaslat értékelése csak a koncepció pontos tanulmányozása után lehetséges, azonban számos nyitott kérdést is tisztázni kell, például, hogy a javaslat főképp a balkáni országokra vonatkozik, vagy tartalmaz majd további intézkedéseket is.
Az osztrák-bajor határon a múlt hét végén kijelölt öt helyett már hat ponton hagyhatják el a menedékkérők Ausztriát, hétfőtől a tiroli Kufsteinnél is beutazhatnak Németországba - jelentette az osztrák közszolgálati média (ORF) híradója.
Vasárnap este mintegy ezer migráns gyűlt össze Kufsteinben, mivel a német hatóságok az ausztriai Tirolból nem engedtek be menekülteket az országba. A migránsok abban reménykedtek, hogy helyi járatokkal át tudnak utazni az osztrák településről a határ másik oldalára, a város pályaudvarán azonban nem jutottak fel a vonatokra. A Kufstein közelében fekvő Erl település egyik parkolóját téliesítették, itt háromszáz embert láttak el vasárnap este, 750-en pedig egy kufsteini sátortáborban kaptak helyet.
A migránsok a felső-ausztriai Kollerschlag, Braunau és Schärding, valamint a salzburgi Oberndorf és Klessheim településnél, illetve hétfőtől Kufsteinnél is átkelhetnek Németországba.
A menekültek átjuttatása a határon már rutinfeladatnak számít az osztrák és a német hatóságoknak. Hétfő délelőtt csaknem 1600 ember várakozott a stájerországi Spielfeldnél, hogy továbbszállítsák őket Németország irányába. A rendőrség közlése szerint 157 busz várakozott a határátkelőnél, és az osztrák vasúttársaság (ÖBB) szerelvényei is rendelkezésre álltak. Az éjszakát 2200-an töltötték Spielfeld fűtött befogadóhelyén, Grazban 1600-an, a városhoz közeli Feldkirchenben 400-an éjszakáztak.
Vasárnap este a németországi Neuhaus átkelőnél 400 menekült tartózkodott, azonban itt még az éjszaka folyamán további 30 busz és 1500 menekült érkezésére készültek fel. Szombaton összesen 7300-an érkeztek az osztrák-bajor átkelőkhöz, vasárnap is nagyjából ugyanennyien jöttek a németországi határszakaszhoz.
Sok kritika éri Merkelt
Sok a kritika Németországban Angela Merkellel kapcsolatban, ám az általános bizalom még megvan az emberekben a kancellár iránt - mondta Tamási Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában. Hozzáfűzte, nem szabad elfelejteni, hogy Merkel egy évtizede áll az ország élén. Tamási Anna kifejtette: érezhetően sokat változott a közhangulat, az emberek érzékelik a migrációs probléma súlyát, aggódnak a vallási, kulturális különbségek és a várható gazdasági terhek miatt. Nyilván Merkel is érzi, hogy szükség van olyan intézkedésekre, amelyek megnyugtatják az embereket, mert túl sok a bevándorló - közölte. Azzal kapcsolatban, hogy a kancellár politikáját támadó petíciókat írnak alá szerte az országban, a szakember azt mondta: Merkel melletti ellenpetíciók is hasonlóképpen terjednek. "A másik oldal is létezik" - jegyezte meg Tamási Anna. A szakember arra is felhívta a figyelmet: igaz ugyan, hogy a német szociáldemokraták nem támogatják a tranzitzónákat, ám miután a baloldali kormánypárt a jóléti állam vívmányainak megőrzésében érdekelt, nem kizárt, hogy idővel megállapodik koalíciós partnereivel a tranzitzónák kérdésében.
Migránsok egy csoportja Bosznián keresztül próbált meg Horvátországba jutni
Migránsok egy csoportja Bosznia-Hercegovinán keresztül próbált meg Horvátországba jutni. A tíz kurd határsértőt a Plitvicei-tavak közelében tartóztatta fel a horvát rendőrség - írta az Index.hr horvát hírportál hétfőn.
A férfiak Dél-Szerbiából a hegyeken keresztül érkeztek Boszniába, busszal Szarajevóba utaztak, és onnan tovább az ország nyugati részébe, Bihac felé indultak, majd a Plitvicei-tavak közelében, Licko Petrovo Selónál lépték át illegálisan a boszniai-horvát határt. Elmondásuk szerint a szír-török határvidékről indultak, és húsz nap alatt tették meg az utat. Olaszországba, majd onnan Franciaországba, végül Angliába akarnak eljutni, mondta egyikük. Nem hivatalos forrásokra hivatkozva a portál azt írta: a határsértőket még hétfőn kitoloncolják az országból, és visszaküldik őket Szarajevóba.
A zágrábi belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta Horvátországban közel 303 ezer migránst vettek nyilvántartásba, többségük illegálisan lépte át a szerb-horvát határt, többnyire Bapska körzetében. Keddtől a Közel-Keletről érkező bevándorlókat Sidről (Szerbia) vonattal közvetlenül Bródba (Slavonski Brod), a téliesített tranzitközpontba szállítják a horvát hatóságok, majd rövid időn belül Szlovéniába viszik tovább őket.
A legfrissebb ljubljanai adatok szerint Szlovéniában október közepe óta 126 370 illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba. Vasárnap 7611, hétfőre virradóra újabb 2132 migráns lépte át a horvát-szlovén határt.
Horvátországgal és Ausztriával folyamatos az egyeztetés. A szlovén hatóságok egy helyen, Dobován engedik be a migránsokat az országba, és ugyancsak egy határátkelőn, Sentiljnél engedik ki őket. Utóbbinál egy ideiglenes vasútállomást is kialakítottak, hogy ne kelljen a migránsoknak a településen keresztül a tranzitközpontig gyalogolniuk. A vonat így közvetlenül a határhoz közeli tábor mellett áll meg.
Reggel hat órakor valamivel több mint ötezer illegális bevándorló tartózkodott Szlovénia különböző befogadóállomásain, közülük legtöbben, 4300-an az osztrák határ melletti sentilji tranzitközpontban.