A magyarok jellemét meghatározza a bátorság és a szabadságvágy

A honvédelmi miniszter a Műegyetemen emlékezett meg a forradalomról

MH/MTI – 2015.10.22. 18:49 –

A magyarok jellemrajzában fontos helyet foglal el a bátorság és a szabadság iránti vágy - mondta Simicskó István honvédelmi miniszter a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen rendezett 1956-os megemlékezésen csütörtökön.

műegyetem576x356Lyukas zászlóval vonulnak be a vendégek az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja ünnepségsorozatának rendezvényén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. BalraSimicskó István honvédelmi miniszter (b3) - MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A miniszter beszédében kiemelte: bátorságból és helytállásból az 1956-os hősök példát mutattak az egész emberiségnek.
A magyarok jellemrajzában egy másik fontos elem a bajok felismerésének, jelzésének képessége, mert nem mindenki látja a veszélyeket, vonja le a következtetéseket - mondta. Hozzátette, ma is vannak veszélyek, és Orbán Viktor miniszterelnök elsőként jelezte ezeket Európának, majd Magyarország megtette a szükséges lépéseket.

simics-állóSimicskó István honvédelmi miniszter beszédet mond - MTI Fotó: Koszticsák SzilárdMint mondta, ma is helytállnak a rendőrök és a katonák a határainkon, védik Magyarországot, ez a feladatuk, ez a dolguk. "Nem azért ontották az 56-osok a vérüket, nem azért ontották 1848-49-ben magyar emberek a vérüket és a háborúk során sem, hogy azt a békét", amelyet kiharcoltunk, azt a kultúrát, civilizációt, amelyet Európában kialakítottunk, "most más kultúrából" - amelyet tisztelünk -, "elvegyék tőlünk" - jelentette ki. Hozzátette: védeni kell a nemzeti érdekeket, óvni kell a gyermekek jövőjét.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja ünnepségsorozatának rendezvényen a honvédelmi miniszter elmondta: a Műegyetem történelmi hely, hiszen itt nemcsak kiváló mérnököket adtak a világnak, hanem itt indultak a forradalom és szabadságharc eseményei. Megtiszteltetés itt lenni az 1956-os hősökkel, akik nagy dolgokat vittek véghez, és ezért életük végéig tiszteletet érdemelnek - hangoztatta.
 A miniszter úgy fogalmazott: az '56-os hősök mindent odaadtak a hazának, az életüket is kockára tették érte.

fáklyás2

Fáklyásmenet a rakparton - Fotó: Horváth Péter Gyula/Magyar Hírlap
Simicskó István szerint háromféle ember van: azok, akik nem ismerik fel, miért születtek, azok, akik élik a maguk életét és a közösségi ügyek iránt közönyösek, és azok, akik alkotni akarnak, cselekedni a közösségük, a nemzet javára. Az 1956-os hősök az utóbbi csoportba tartoznak - mondta.

Rogán: Senki sem védi meg helyettünk az országot
A történelemben a magyarság többször volt védőbástya, és ahogy a gazdasági válság kezelésében, úgy a migránsválság kezelésében is csak a magyar megoldás működik, "helyettünk senki nem védi meg az országot" - mondta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter ünnepi beszédében csütörtökön Budapesten.
A belvárosi Vértanúk terén tartott megemlékezésen a politikus úgy fogalmazott, hogy megint ütközőzónában vagyunk. Mindenki a maga igazát hirdeti, akárcsak a kommunizmusban a kommunisták, ma Brüsszel is csak a saját igazát ismeri - tette hozzá.
A politikus hangsúlyozta, hogy nemzeti ünnepeink közül az '56-os forradalomra való emlékezés a legmagasztosabb, és a forradalom volt az első nagy repedés a kommunizmus betonmonstrumában, amely nem egészen három és fél évtized múlva össze is omlott. Úgy fogalmazott, a forradalom és szabadságharc egy dicsőséges és tragikus eposz, amelyet az akkori hősök, a műegyetemi és debreceni diákok, a munkások, a sortüzekben legyilkolt áldozatok írtak. "Ők mindannyian, ezrek, százezrek írták azt a fenséget és tiszta történelmi művet, amit szerte az országban ünnepelünk. Ők mindannyian a forradalom főszereplői, szabadságharcunk hősei voltak" - jelentette ki.
Rogán Antal hozzátette: a forradalom győzött, azonban a szabadságharcot a "kommunista szörnyeteg túlereje eltiporta", és 33 éven át érezték úgy Magyarországon, hogy ez a nagyszerű mű valahogy befejezetlen.
1989-ben hihettük úgy - amikor újratemethettük hőseinket, mártírjainkat, akiktől a végtisztességet is megtagadták a kommunista megtorlók -, hogy ezzel az '56-os mű beteljesedik - mondta Rogán Antal, hozzátéve, akkor azt hittük, hogy kezünkbe vettük a sorsunkat, amit a nyugati világ hagyni és pártolni fog.
Rogán Antal kiemelte, a forradalom 59. és a rendszerváltás 25. évfordulóján ez az ünnep nem csak a megemlékezésről és nem csak a tiszteletadásról szól. Nem csak arról, ami egykoron történt, hanem arról is, ami most van, hiszen a múlttal együtt, annak folyományaként a mindenkori jelent is örököltük.
Mint mondta, meg kellett tanulnunk azt is, hogy az igazságért és a szabadságért mindenkor minden nemzedéknek meg kell küzdeni, ingyen nem adják, és csak úgy örökölni sem lehet. Rámutatott, 2010 ebben a tanulási folyamatban történelmi fordulatot hozott, hiszen milliók döntött az ország sorsáról, és azóta többször is megerősítették a döntésüket. "2010 óta nem gazsulálunk senkinek, nem úgy táncolunk, ahogy más országok fütyülnek" - fogalmazott.
Az elmúlt öt esztendő bebizonyította, hogy vannak olyan reformok, amelyek működnek, új, erős alapokra helyeztük az országot, a családok jövedelme nő, a megélhetési költségeik pedig csökkennek, elszámoltattuk a bankokat, lefektettük a munka alapjait - idézte fel a politikus a kormány intézkedéseit.
Beszédében hangsúlyozta azt is, hogy ma már a saját lábunkon állunk, legyűrtük a gazdasági válságot, és újra van önbecsülésünk és képesek vagyunk az összefogásra, és megvédjük az országokat, az embereket, ahogy megvédtük a spekulánsoktól, az IMF-diktátumaitól, az árvizektől, és a napokban az illegális bevándorlók erőszakos tömegeitől.
Úgy vélte, megint ütközőzónában vagyunk, akárcsak a hidegháború idején, amikor ideológiák, kultúrák, hatalmi és gazdasági érdekek feszülnek egymásnak. "Körülöttünk mindenki a maga igazát hirdeti, az általuk vélt igazságot akarják ránk erőltetni. Akárcsak a kommunizmusban a kommunisták, ma Brüsszel is csak a saját igazát ismeri" - mondta.
Rogán Antal szerint történelmünk során többször voltunk védőbástya, és ahogy a gazdasági válság kezelésében, úgy a migránsválság kezelésében is csak a magyar megoldás működik, helyettünk senki nem védi meg az országot.
A jövő mindig azoké, akiknek van hitük megharcolni érte, '56 hőseinek volt hite - fogalmazott a miniszter.

Emlékeztetett: még véget sem ért a második világháború, a győztes nagyhatalmak megállapodtak, hogy Magyarország a szovjet rendszer érdekzónájába kerül, és erről nem kérdezték meg a magyarokat, a fejük felett döntöttek, egy diktatórikus rendszernek odaadták az országot, és a félelem rendszere alakult ki. De itt voltak fiatalok, akik bátran és jogosan bírálták a rendszert, és azért voltak olyan bátrak, mert azokat, akik a Műegyetemre jártak, nemcsak oktatták a tanárok, professzorok, hanem nevelték is, értékrendet adtak nekik, becsületes emberekké nevelték őket, olyan emberekké, akik kiállnak az igazságért. Ma is ez a rendeltetése, küldetése egy iskolának, egy egyetemnek - mondta.
Simicskó István felidézte: sok együttérző nyilatkozat, ígéret érkezett 1956-ban a világból, de az ország mégis magára maradt, egyedül hagyták a forradalmat, mert bár voltak gesztusok, nem kapott külső segítséget. 
Józsa János, az egyetem rektora hangsúlyozta: negyedszázada hagyomány, hogy az 1956-os megemlékezések nyitó rendezvényét a Műegyetemen tartják, visszaemlékezve az 1956. október 22-i hallgatói gyűlésről és az abból kibontakozó forradalmi tettekről. Ma már hagyomány a tisztelgés az előtt, ami akkor itt történelmi tett volt - mondta.
A rektor beszélt a forradalom előestéjén a Műegyetemen "feltételek nélkül helytálló egyetemi hallgatók" mellett a professzorokról is, akik "atyaian támogatták és védték" a diákokat. 1956 után gyakran meghurcoltatásban volt részük, és csak több mint 30 év után ismerték el, amit tettek, rehabilitálták őket - mondta.
Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956 Alapítvány elnöke a 16 pontról beszélve felidézte: október 22-én délután háromkor kezdődött a hallgatók ülése, amelyen egyre komolyabb kérdésekről esett szó, és csakhamar a rendszerváltás vált kulcskérdéssé. A politikai követelések közfelkiáltással születtek, majd ezeket többen lejegyezték és írógéppel legépelték - közölte. Mint mondta, többen próbálták elérni, hogy egy nyomda sokszorosítsa, vagy egy újság leközölje a pontokat, de senki sem vállalta a rendszerellenes röplap kiadását, így írógéppel és indigóval sokszorosították a hallgatók követeléseit. 
Hajtó Ödön emlékeztetett: másnap estére szabadságharc lett a forradalomból, és ebben nagy szerepe volt a Műegyetemen történteknek. Ekkorra az 5-6 ezres műegyetemi tömegből olyan százezres tömeg lett a városban, amellyel az elnyomó hatalom nem tudott mit kezdeni.
A megemlékezés végén megkoszorúzták az egyetem 1956-os emléktábláját.
Az ünnepség után fáklyás menet indult a Műegyetemtől a Bem József rakpartra.

Szász Jenő: A nemzeti történelmet nem elég tanítani
A nemzeti történelmet nem elég tanítani, eszméinek követésére a fiatalokat nevelni kell - mondta Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a budapesti Bem József-szobornál tartott koszorúzási ünnepségen csütörtökön.

A Rákóczi Szövetség rendezvényén Szász Jenő hangsúlyozta: az '56-os forradalom hatása csak akkor lehet teljes, ha az egymást követő nemzedékek saját múltjukként megismerik, vállalják eszméinek és céljainak követését, és nem távolodnak el tőlük "divatos áleszmék és a globalizáció kóros és káros jelenségeinek hatására".
Úgy fogalmazott: "Ha összmagyar együttgondolkodással fogalmazzuk meg nemzetpolitikánkat, (...) "ha nemzetmentő akarásunkat és cselekedeteinket nem veszélyeztetjük belső széthúzással, ha nem ijedünk meg (...) néhány nemzetközi csoport rosszallásától, akkor és csak akkor tudunk példát mutatni, csak akkor tudjuk egységes nemzetté kovácsolni hazánkat."
A nemzet helyzetének, közös nemzeti érdekeinek felismerése a hit, a lelkiismeret parancsa. "Lehetnek eltérő válaszaink, cselekedni azonban csak egyféleképpen lehet, és ehhez a cselekvéshez szükség van minden magyar emberre" - hangoztatta a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke. 

Az ünnepségen részt vett mások mellett Tarlós István, Budapest főpolgármesterre. A résztvevők - köztük ezer határon túli fiatal - a Műegyetemnél tartott megemlékezésről vonultak át fáklyákkal a Bem József térre. Ki kell mondani, hogy 1956-nak voltak példaképei, de voltak árulói is. A következő évtizedek történelme pedig azon múlik majd, hogy melyik magatartást tanulják meg jobban a fiatalok, az a nemzedék, amelyik majd alakítja az ország sorsát.
Hozzátette: "fel kell ismerni egymásra utaltságunkat. Ennek az országnak, ennek a nemzetnek mi vagyunk a tulajdonosai, a gazdái, és kizárólag rajtunk múlik, hogyan gazdálkodunk akarásunkkal, időnkkel és történelmi tapasztalatainkkal", az 1848-as szabadságharccal, az 1956-os forradalommal és az 1989 utáni lehetőségekkel. 

Gőgös Zoltán: A mai hatalom megtagadja a magyar forradalom eszméjét 
1956 októberében a magyar emberek Nagy Imre vezetésével egy szabad és élhető Magyarországért küzdöttek, egy olyan országért, ahol demokrácia és többpártrendszer van - mondta Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának előestéjén Kaposváron, csütörtökön este.
"A mai hatalom sajnos sárba tiporja a rendszerváltás eredményeit, csak hivatkozni szeret '56-ra, de valójában megtagadja a magyar forradalom összes eszméjét, ezzel meggyalázza Nagy Imre emlékét is" - jelentette ki az ellenzéki párt politikusa a mártír miniszterelnök szülővárosában, a szobránál tartott megemlékezésen.
 A Fidesz nem akar demokráciát, helyette parlamenti diktatúrát épít, "nekünk, '89-es reformereknek különösen nagy a felelősségünk, hogy megvédjük a demokráciát, hogy teljes energiával küzdjünk a lopakodó diktatúrával szemben" - hangoztatta Gőgös Zoltán.
"Minden jel arra mutat, hogy Orbán Viktor nagyívű beszéde, amelyet Nagy Imre és a többi 56-os mártír temetésén mondott, nem volt más, mint egy jól felépített, korlátlan hatalom megszerzésének első állomása" - mondta, megjegyezve: "nem véletlen, hogy az idős emberek a mai állapotokat látva már a Rákosi-rendszert emlegetik".
Az '56-os felkelők nem ilyen országot akartak - jelentette ki a néhai miniszterelnökről tavaly októberben elnevezett téren összegyűlt mintegy százötven résztvevő előtt Gőgös Zoltán, azt hangoztatva: "1956 küzdelme addig nem ér véget, amíg el nem érjük azt, amiért annak idején elődeink harcoltak, egy szabad, demokratikus Magyarországot".
Közölte: a Magyar Szocialista Párt folytatja Nagy Imre és az '56-osok küzdelmét, kiáll a kisember, a bérből, fizetésből és nyugdíjból élők érdekei mellett, következetesen képviseli a vidéki kistermelők és tízezreknek biztos megélhetést nyújtó vállalkozások érdekeit.
A rendezvény zárásaként az MSZP-s politikusok koszorúkat helyeztek el Nagy Imre szobránál. 

Mécs Imre: Tele van hamisságokkal a Kossuth tér
Az Ötvenhatos Emlékbizottság elnöke szerint tele van hamisságokkal a budapesti Kossuth tér, annak "elmebeteg átrendezése" során minden 1956-os emléket eltüntettek.
Mécs Imre ezt csütörtök este mondta a Kossuth Lajos téren, uniós és magyar zászlók előtt, a Vissza a Forradalom lángját! elnevezésű megemlékezésen, amelyen több mint százan vettek részt.
Felidézte, hogy a tüntetés helyszínén magasodott a Forradalom lángja emlékmű, amelynek felállításáról Göncz Árpád akkori köztársasági elnök javaslatára az Ötvenhatos Emlékbizottság döntött 1996-ban. A szobrot közadakozásból emelték, azt azonban a jelenlegi kormány "önhatalmúlag, titokban ismeretlen helyre eltüntette" - fogalmazott.

mécsiMécs Imre, az Ötvenhatos Emlékbizottság elnöke, volt országgyűlési képviselő - MTI Fotó: Kovács AttilaAz átrendezés következtében a Kossuth Lajos tér kopár lett, "mint azok lelke, akik az országot irányítják" - mondta Mécs Imre, aki a politikai életben munkálkodó "galád erőkről" beszélt.

Meg fogják keresni a Forradalom lángját - jelentette ki -, a céljuk ugyanis az, hogy a teret maradéktalanul visszaállítsák a korábbi állapotába.
A megemlékezésen meggyújtottak egy öröklángot szimbolizáló lámpát, és mécsesekből kiraktak egy "56" feliratot, valamint egy szívet. A résztvevők mécseseket és gyertyákat gyújtottak.
A Forradalom lángja emlékmű a 2012-ben elhunyt Lugossy Mária szobrászművész alkotása. A felül megtört fekete márványoszlopon a Kossuth-címer és az 1956 felirat látható.