Jövő év elején jöhet a GMO-mentes jelölés

További döntéseket hozhat az EU még ebben a hónapban a GMO-tartalmú élelmiszerekről – mondta Nagy István parlamenti államtitkár (Fotó: Pelsőczy Csaba)

A hazánk számára kedvező, génmódosított növények termesztésével kapcsolatos uniós döntés idei elfogadását követően a tagállami szabályozás kiterjedhet a génmódosított alapanyagok felhasználásával készült élelmiszerekre is, ha az Európai Parlament októberben megszavazza azt.

– Az ellenzék szerint elbukik a földtörvény Brüsszelben, így külföl­diek is bevásárolhatnak a hamarosan kezdődő állami földértékesítés során. Valóban veszélyben a törvény?

– A Földet a gazdáknak programban még az idén elvégezzük a földértékesítést. Ehhez képest a magyar földforgalmi szabályozással kapcsolatos vizsgálattal az Európai Bizottság még az első stádiumnál tart, kötelező érvényű döntést pedig csak az Európai Bíróság ítélete hozhat, amely legkorábban 2017 végére várható. Emellett fontos hangsúlyoznom, hogy a magyar kormány arra számít, sikerrel tudunk érvelni Brüsszelben, és a testület is elismeri, összhangban van a szabályozás az uniós joggal. A törvény megalkotásánál más tagállamokban már régóta alkalmazott példákat vettünk alapul. Egyébként minden alapot nélkülöző rémhírkeltés az a felvetés, hogy a földértékesítési programot veszélyeztetné az Európai Bizottság vizsgálata. Hangsúlyozom, a program célja, hogy a helyben lakó magyar földműveseknek garantáljuk az állami területek megvásárlásának lehetőségét.

– A háromszáznyolcvanezer hektár állami területet hány gazdálkodó között osztanák szét?

– Ez elsősorban a gazdákon múlik. A kormány abban bízik, hogy minél több helyben lakó, magyar földműves vesz rész eredményesen a liciteken, és újabb földtulajdonnal tudja bővíteni, stabilizálni vállalkozását és megélhetését.

– Hogyan segíti a földeladási program az osztatlan közös tulajdon felszámolását? Korábban erre mintaprogramot indított a tárca, erről mit lehet tudni?

– A Vas megyében végrehajtott mintaprogramban ezernyolcszázkilencvennégy földrészletnél szüntették meg az osztatlan közös tulajdonokat. Májusban elindult az első ütem. Jelenleg a járási hivatalok a megyékben összességében hétezer-kilencszáznegyvennyolc földrészlettel kapcsolatban folytatnak megosztási eljárást. A második ütem még ebben az évben elindul, amelyben nyolcezer-egyszázötven földrészlettel kapcsolatban kezdődik megosztási eljárás.

– A tagállamok sorsára bízta az év elején az Európai Unió a génmódosított növények köztermesztését. Sőt, Brüsszel ennél is tovább menne, és a felvetéssel kapcsolatban élelmiszer-tilalomról szóló javaslatot fogalmazott meg. Egyeznek a tagállami álláspontok?

– Az előbb említett jogszabály módosítását követően a bizottság a tagállamok nyomására szinte azonnal előállt az élelmiszer-tilalomról szóló javaslatával. Alapvetően üdvözöljük a javaslatot, hiszen számunkra kiemelt politikai, társadalmi és gazdasági érdek az ország GMO-mentessége, emellett egyre nagyobb társadalmi elvárás, hogy a GMO-tilalom ne csak a köztermesztésre, de az élelmiszerekre is vonatkozzon. Véleményünk szerint azonban a korai benyújtásnak hátránya is van, mert Brüsszel nem járt el kellő körültekintéssel, nem egyeztetett kellő mértékben a tagállamokkal, így a nagyon különböző álláspontok miatt a javaslat további sorsa elég bizonytalan. Hazánk a bizottságnak megküldött szakmai szempon­tok közül kiemelte, hogy a tervezetben szereplő tiltási lehetőségnek jogi és gyakorlati szempontból is ténylegesen alkalmazhatónak kell lennie, emellett a felhasználás tiltásának alapjául szolgáló indokokat pontosítani kell. Fontos, hogy a szabályozás összhangban legyen az Egészségügyi Világszervezet szabályaival. Végül törekedni kell arra, hogy hasonlóság legyen a termesztési tilalmat lehetővé tévő irányelv által bevezetett rendszerrel, de más gazdasági, társadalmi és egyéb szempontokat is mérlegelni kell, végső soron egy differenciáltabb szabályozást kell megvalósítani.

– Említette a génmódosított növények köztermesztésének tiltását. Hogyan fogadta el az erről szóló javaslatot az Európai Parlament?

– Kompromisszumos javaslatot fogadtak el a képviselők január elején, amely lehetővé teszi a tagálla­mok számára a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tiltását társadalmi vagy gazdasági indokok alapján. Magyarország elsőként ültette át az új irányelvet nemzeti jogrendjébe. A jogszabály alapján minden olyan genetikailag módosított növényre tilalmat kívánunk bevezetni, amely termesztési engedélyt kap a közeljövőben. Ennek érdekében már megkerestük az Európai Bizottságot azzal a kéréssel, hogy a jelenlegi, termesztési engedélyre benyújtott kérelmek területi hatálya ne terjedjen ki országunk területére.

– Mikor várható további uniós döntés a kérdésben?

– Az Európai Parlament környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottsága október tizenkettedikén vagy tizenharmadikán szavaz a GMO-mentes élelmiszerekkel kapcsolatos javaslatról, míg a plenáris EP-szavazás október huszonhat és huszonkilenc között várható. Reményeink szerint a javaslat zöld utat kap annak érdekében, hogy sikerüljön életképes szabályozást kidolgozni e területen is.

– Ehhez szükséges a GMO-mentes hazai takarmány-előállítás is. Hol tart az erre kidolgozott nemzeti program?

– Előkészítettünk egy miniszteri rendelettervezetet, amely az élelmiszerek, elsősorban az állati termékek GMO-mentes megjelöléséről szól, amely alapján a jövőben azok az élelmiszergyártók, amelyek bizonyíthatóan GMO-mentes takarmányt fogyasztó állatok termékeiből készítik termékeiket, ezt a mentességet feltüntethetik az általuk gyártott élelmiszereken. A jogszabálytervezet közigazgatási egyeztetése a napokban várható, és 2016 elején léphet hatályba. Magyarországon a GM-mentes szója termesztése az elmúlt évek során jelentősen növekedett, sőt tovább lépéseket is terveznek hazánk fehérjenövény­import-kiszolgáltatottságának meg­szüntetésére.