Gazdaság
Kisebb lehet az ország gázfüggősége
A nemzetközi piac megoldotta a magyarországi ipari rezsicsökkentést, energiaellátásunk biztosított – állítja Kaderják Péter
– Egyre több szakértő tart attól, hogy a kínai gazdaság lassulása globális szinten is érzékelhető lesz, eközben az alacsony olajár elméletileg serkenti a növekedést. Kész is a világgazdasági „egyensúly”?
– A két jelenség globális viszonylatban „kisimíthatja” egymást, azonban a kínai lassulás hatását nem szabad misztifikálni, túlértékelni, valamint Kínával „takarózni”. Ugyanakkor az alacsony olajár pozitívan ott hat a gazdasági bővülésre, ahol jelentős a befolyása az iparnak, a hozzá köthető alágazatoknak, mint például a feldolgozóiparnak. A magyar gazdaságra, ahol is nagy járműgyártó cégeknek köszönhetően, reneszánsza van az iparnak, az alacsony olajár gazdasági gyarapodást elősegítő hatása tetten érhető, a GDP-ben is kimutatható tényező.
– De visszaüthet-e az olajár?
– A nagy készlettel rendelkező országok bizonyos esetekben, átmenetileg visszafoghatják a kitermelésüket. Hosszabb távon aligha kell ezzel számolni.
– Az Egyesült Államokban az Obama-kormányzat engedélyezte az olajfeltárási munkálatok megkezdését az Északi-sark térségében. Ez mennyiben rendezi át az olajpiacot?
– Rövid távon semmiképpen. Az Egyesült Államok kormánya egyszer már szabad utat adott az olajfeltárási munkálatok megkezdésére Alaszkán, majd leállította a tevékenységet. A feladat rendkívül nehéz, a biztonsági előírások speciálisak, a költségek magasak. A viharos és jeges tengeren lévő fúrótornyok működtetése extrém kiadásokkal jár.
– Gázimportra kényszerülő országként térjünk át a Déli Áramlatra: temethetjük-e, mint a Nabuccót?
– Ez talán túlzás, de tény, hogy a Gazprom leállította a tervezett Török Áramlathoz csatlakozó oroszországi vezetékrendszer, az úgynevezett déli folyosó bővítését. A cél továbbra is az, hogy Oroszország szeretné elkerülni Ukrajnát az Európába irányuló gáztranzit szállításainak lebonyolításával. Ezt szolgálná a Déli Áramlat, a „Török Áramlat”, valamint az új elképzelés, az „Északi Áramlat” kibővítése is.
– Érint bennünket a program kvázi leállítása?
– Magyarország energiaellátása biztonságos, bátran kijelenthető: közvetlenül, rövid távon nem érinti a kialakult helyzet hazánkat. Az energiaellátás biztonsága nélkül nincs sem versenyképesség, sem fenntarthatóság.
– Mi az alternatíva?
– Egyfelől az orosz gázról nem kell lemondanunk, másfelől nemrég kezdett működni az új szlovák–magyar vezeték, amelyen akár a német, akár a nyugat-európai piacról is lehet Magyarországra gázt szállítani. És Ausztriával is van gázösszeköttetésünk. Azaz mind nyugati, mind pedig keleti irányból képesek vagyunk a gázimportigényt kielégíteni.
– Régi politikai szándék az orosz gázfüggőség csökkentése. Összejöhet-e ez valaha a gyakorlatban?
– Hogy politikai értelemben megvalósítható-e ez a célkitűzés, azt nem az én tisztem megmondani. Azonban a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont különböző forgatókönyvek elemzésével arra jutott, hogy megvalósítható az orosz gáztól való függés több mint kilencvenszázalékos mérséklése, anélkül, hogy az árak az égbe szöknének. Ha javul az energiafelhasználás hatékonysága, nő a megújuló energia aránya, és megvalósulnak a 2020-ra és 2030-ra tervezett infrastrukturális beruházások, ez komoly piaci nyomást gyakorol a beszállítókra. A modell szerint gazdasági értelemben a hosszú távú szerződések kiiktatása is megvalósítható lenne.
– Mi lesz a gázárakkal: a lakossági fogyasztók továbbra is a rezsicsökkentéssel elért árszinten vásárolhatják majd a gázt?
– Két okból is igenlő választ tudok adni a kérdésre. Az árhatóság az állam, s kinyilvánította ebbéli szándékát, másrészt a nemzetközi piaci helyzet is lehetővé teszi az árszint fenntartását.
– Fontos uniós jóváhagyást kapott meg a Paks II, hiszen megfelel az Euratom-szerződésben foglalt célkitűzéseknek. Ezek szerint simán megépülhetnek az új blokkok?
– Az európai uniós jelzés azt jelenti, hogy technikai értelemben, energiapolitikai, energiabiztonsági és nukleáris biztonsági szempontból tekintve az Európai Bizottság elfogadta Paks II-t. Ugyanakkor a bizottság előtt még találhatók a beruházással kapcsolatos ügyek. A még függőben lévő kérdések között szerepel, hogy van-e állami támogatás a fejlesztésben, vagy nincs.
– Korábban úgy fogalmazott: állami kézben is működtethető az energiaszolgáltatás. Leszűrhetőek-e már a tapasztalatok?
– Tény, hogy a Nemzeti Közműszolgáltató jelentős szereplője lett a hazai energiapiacnak. Az általános ismérv szerint ha egy szolgáltatónak rossz az ajánlata, a fogyasztó elmegy tőle. Ugyanakkor a Nemzeti Közműszolgáltató még csak a közelmúltban kezdte meg működését, pár hónapos „üzemidő” kapcsán még nem lehet a konzekvenciákat levonni.
– Kifutott a rezsicsökkentés, milyen mérleget tudna vonni?
– Röviden annyit róla, hogy a villanyáram kisfogyasztói árának csökkentését a nagyfogyasztók és az állam fizette meg, a gázszektorban azonban differenciáltabb volt az árcsökkentés terhének a szétosztása.
– Szükség van még ipari rezsicsökkentésre?
– Talán azért, mert az energiában szegény Magyarországnak a kedvező világgazdasági árverseny önmagában versenyképesebbé teszi a piaci szereplők, a nagyfogyasztók költségszintjét. Érthető, hogy az állam ilyen kitűnő helyzetben egyelőre nem szorgalmazza az ipari árak mérséklését.