Belföld
Újabb kritika a főügyésztől
Ibolya Tibor és a „begyepesedett” hazai bíróságok
A Biszku-ügyet is érintve bírálta ismét a magyar bíróságok gyakorlatát Ibolya Tibor fővárosi főügyész, aki saját honlapján közzétett tanulmányában a közvetett bizonyítékok értékelését kérte számon az igazságszolgáltatáson. A főügyész begyepesedettnek nevezte a bíróságokat. Szerinte sokak még mindig a bizonyítás Szent Gráljának tartják, hogy a közvetett bizonyítékoknak zárt logikai láncolatot kell alkotniuk, melyből akár egy kieső láncszem is az egész bizonyítást teszi lehetetlenné, ez az elmélet „még mindig uralkodik és rendszeresen visszaköszön különböző bírói indokolásokból”. A bírói gyakorlat olyan elméletet tart életben, amelynek már régen a „bizonyítékértékelés szemétdombján” lenne a helye.
Rámutatott, ez a „látszólag tetszetős” elmélet a sztálini tisztogatások hírhedt szovjet főügyészétől, Visinszkijtől származik, ezt terjesztette az államszocialista magyar jogi irodalom. Csakhogy jogállami keretek között, különösen összetett, többszereplős ügyek esetén sokszor lehetetlen a zárt logikai láncolat felállítása. A fentiek fényében megmagyarázhatatlan, hogy a bírósági gyakorlatban szinte töretlenül eredeti értelmében hivatkoznak a felmentő ítéletek, illetve a hatályon kívül helyező végzések indokolásában „Visinszkij bizonyítékértékelési elméletére”, amelyről bizonyára nem is tudják, kitől származik – írta Ibolya Tibor, példaként hozva a Biszku-ügyben hozott, új eljárást előíró másodfokú határozatot. Idézi az indoklást: az elsőfokú büntető tanács által megvizsgált közvetett bizonyítékok abban az esetben eredményezhették volna a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítását, ha azok zárt logikai láncot alkotnak. A főügyész júniusban lapunknak adott interjújában erről azt mondta, a védelem „csörgősipkás bohócot” csinált a bíróságból, amely mondvacsinált indokokkal küldte vissza első fokra az ügyet.
fotó: csudai sándor