A menekültügy áll a Nyugat-balkáni konferencia fókuszában

Mindebből a berlini vezetés szerint az következik, hogy "emberségesen kell bánni a menekültekkel, akárhová vezet is az útjuk", és ki kell dolgozni egy közös európai menekültügyi politikát. Ehhez "a dublini rendszer reformjára van szükség, hogy méltányosan oszthassuk el a menekülteket az EU-ban". Továbbá megállapodásra kell jutni abban, hogy biztonságos származási országnak tekintendő valamennyi állam, amely megfelel az uniós tagjelöltekkel szemben támasztott követelményeknek - fejtette ki Frank-Walter Steinmeier.

A német diplomácia vezetője a konferencia előtt megbeszélést folytatott Sebastian Kurz osztrák külügyminiszterrel. A találkozó után tartott sajtótájékoztatón Steinmeier a ZDF német országos közszolgálati televízió beszámolója szerint elmondta: "nem gondoljuk, hogy határkerítések megoldják a migráció témáját".

Werner Faymann osztrák kancellár hangsúlyozta: "közös kötelességünk, hogy tegyünk azok ellen, akik hasznot húznak mások szenvedéséből". A kancellár hozzátette: egyedül nem lehet megoldani ezt a problémát. Faymann igazságos menekültelosztást, uniós kvótát és az uniós határok védelmét szorgalmazta. A kancellár arról is beszélt, hogy elő kívánják mozdítani az ifjúsági mobilitást a balkáni régió és az uniós államok között.

A Nyugat-Balkán Németországnak a menekültválsággal összefüggésben azért is kiemelten fontos, mert a térség EU-n kívüli országainak állampolgárai alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, nagyjából 40 százalékát, és körükben az elfogadott kérelmek aránya a 0,5 százalékot sem éri el, de ellátásukról az eljárás végéig gondoskodni kell. Berlin szerint a nyugat-balkániak számát, arányát csökkenteni lehet, ha a térség összes államát biztonságos származási országnak minősítik. Ennek révén a menekültügyi hatóság részletes vizsgálat nélkül elutasíthatja a menedékjogi kérelmeket és távozásra kötelezheti a kérelmezőket.

Osztrák külügyminiszter: Az egyéni megoldások nem működnek
Ha az Európai Unió nem lesz képes gyorsan közös megoldást találni a kontinenst érintő menekültválság kezelésére, akkor egyre több ország fogja Magyarországhoz és Dániához hasonlóan megpróbálni maga megoldani a problémát, ez viszont nem fog sikerülni - jelentette ki az osztrák külügyminiszter a konferencián.
Sebastian Kurz szerint az egyoldalú lépések "nem fognak működni, és mindenekelőtt még veszélyeztetik is a nyitott határok európai elvét".
"Biztosan központi feladat lesz a külső határaink hatékonyabb védelme" - hangoztatta az Európai Bizottság bővítési felelőse, a konferencia résztvevői előtt beszélve. Johannes Hahn azt is elmondta, hogy újra beszélni kell majd a bevándorlóknak a tagállamok közötti jobb elosztását célzó kvótarendszer ügyéről. "Azt remélem, hogy a legújabb fejlemények tükrében most már mind a 28 tagállam kész lesz ebben megállapodni" - tette hozzá.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter hasonló véleményének adott hangot. Kijelentette, hogy a menekültek igazságos elosztására van szükség a válság által leginkább érintett országok tehermentesítéséhez.
Vesna Pusic horvát külügyminiszter arról beszélt, hogy az Európai Uniónak azokban az országokban kell kezelnie a menekültproblémát, amelyekben az jelenleg létezik, ha már ott nem tudja, ahonnét valójában ered. A tárcavezető szerint az EU-nak szakértőket, tudást, továbbá humán és pénzügyi támogatást kell küldeni ezekbe az országokba, Görögországba, Macedóniába és Szerbiába.
Kijelentette, hogy Horvátország nem kíván falakat építeni, amennyiben a migránsok arra felé vennék az irányt. Azokról, akik pedig ezt teszik, "semmi jót nem gondol". Országa felkészülten várja a menekülteket, akiknek az úti célja inkább Németország és Svédország - mondta, majd hozzátette: a megoldás pedig nem az, hogy ezeket az embereket különböző országokon keresztül engedjük eljutni a végcéljukig, csak azért, hogy a probléma másokra háruljon át.
Az Európai Uniót a szerb és a macedón külügyminiszter is cselekvésre szólította fel a menekültválság kezelése érdekében. A két ország a menekültáradat által leginkább sújtott tranzitországok között van. A nyugat-balkáni útvonalat választó menekültek tízezrei vonulnak át Szerbián és Macedónián útban az Európai Unió felé.
"A legnagyobb menekültválsággal állunk szemben a második világháború óta" - jelentette ki sajtótájékoztatóján Ivica Dacic szerb külügyminiszter. "Úgy gondolom, az Európai Uniónak elő kellene állnia egy cselekvési tervvel, és fel kellene kérnie minket az ahhoz való csatlakozásra".
"Könnyű problémákat okozni más részein a világnak, hogy aztán mi fizessük meg az árát. Mi biztosan nem vagyunk hibáztathatók a származási országokban kialakult problémákért, de mégis kétezer migráns lépi át naponta a határunkat" - tette hozzá Ivica Dacic.
Nikola Poposki, a macedón diplomácia vezetője megjegyezte, hogy országa rendkívül sajátos problémával áll szemben, a menekültek többsége ugyanis EU-tagországok felől érkezik Macedóniába. Elmondta, az utóbbi időben naponta mintegy négyezer ember lépte át illegálisan az ország határát, s ez a szám az előrejelzések szerint a következő időszakban is csak háromezerre fog csökkeni. "Senki nem ringhatja magát abban az illúzióban, hogy európai válasz nélkül megoldható ez a válság" - mondta a külügyminiszter.

A konferencián elfogadtak egy hatszázmillió eurós csomagot, amellyel a tervek szerint energetikai, közúti és vasúti fejlesztéseket valósítanak meg a balkáni államokban. Ebből az összegből összesen tíz projektet támogatnak, köztük a szerbiai Nis városától Koszovó fővárosán, Pristinán át egészen az albániai Durresig haladó autópálya építését, valamint a Belgrád és Szarajevó közötti vasútvonal felújítását. A hatszázmillió eurós összeg kétszázmillió euró uniós és négyszáz millió euró egyéb intézményi támogatásból áll össze.

Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár hangsúlyozta, a mostani konferencia megmutatta, hogy nemcsak szándéknyilatkozatokról van szó, hanem konkrét projektekről is döntenek. A következő tizenöt évben kétszázezer új munkahelyet is teremtenek, és további huszonnégy, a következő években megvalósuló, összesen mintegy 7,7 milliárd euró értékű projektet határoztak meg. Az alkancellár továbbá bejelentette, hogy duális képzéseket indítanak a nyugat-balkáni államokkal, szavai szerint ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy a menekültáradatot mérsékeljék.

A konferencia résztvevői egyperces néma csenddel emlékeztek meg azokról a menekültekről, akik meghaltak az osztrák A4-es autópályán sorsára hagyott, csütörtökön megtalált teherautóban.