A női szerepekről és a kivándorlásról

A társadalmi elvárások és személyes döntéseink ütközése – A Molnár Ani Galériában októberig látható a tematikus tárlat

Német Dániel – 2015.08.27. 01:06 –

A társadalom, illetve a média által a női szerepekről kialakított kép és a valóság konfliktusa, valamint a kivándorló fiatalok – csupa nagyon aktuális téma, és mind olyan, amit már sokan és sokféleképpen dolgoztak fel a legkülönfélébb műfajokban.

galéria 20150827A nőiesség, az otthonkeresés és a mögöttük lévő dinamika (Fotó: Horváth Péter Gyula)

Ha a Molnár Ani Galéria Inside Out című tárlata nem is helyezi új perspektívába ezeket a kérdéseket, az alkotók kiállított munkái között mégis találunk érdekes és kifejező megközelítéseket.

Egy nő a szőnyegen fekszik különböző lehetetlen pozitúrákban, mintha az ördög szállta volna meg, forgolódik, keresi a helyét egy díszes szoba közepén. A józsefvárosi Bródy Sándor utcában lévő Molnár Ani Galéria Inside Out című, október 9-ig megtekinthető tárlatának egyik fő témáját a női szerepek jelentik, így könnyedén dekódoljuk, hogy ennek a szimbolikus kivetüléséről van szó, és mint Török Tünde kurátortól megtudtuk, részben igazunk is van, a történet azonban ennél bonyolultabb. Marge Monko észt képzőművész három kiállított fotója megrendezett: párhuzamot von a díszes palota enteriőrjei és a nők társadalomban betöltött korabeli szerepe között. A képek előterében kellemetlen, kifordított pózokból álló koreográfiát láthatunk: egymással ellentétben áll a gyönyörű háttér és a központi nőalak testtartásból áradó frusztráció – magyarázza a kurátor. A galéria minden évben szervez egy csoportos kiállítást, s az idei koncepció kialakításának első lépése Tihanyi Anna és Marge Monko képeinek párosítása volt.

Mindkét alkotó fotói intenzíven mutatnak be pszichológiai folyamatokat, illetve a tér és az egyén kapcsolatára is reflektálnak – mondta Török Tünde –, ugyanakkor a műveik ellentétben is állnak egymással. Tihanyi inkább a belső állapotra, a személyiségre fókuszál, az észt művész azonban a külső környezetnek az énre gyakorolt hatását tanulmányozza. A külső és a belső világ között feszülő ellentéttel azt a kérdést szeretnék megmutatni, hogy tetteink mennyiben fakadnak a személyes döntésünkből, és mennyiben gerjeszti azokat a külső tényezők befolyása. „Fontos volt, hogy ne csupán erre a két művészre épüljön a tárlat: ne csak a nőiségről vagy az otthonkeresésről szóljon, hanem több különböző élethelyzet bemutatásával a mögöttük húzódó közös dinamika kerüljön a középpontba” – mondta a kurátor.

A tárlaton láthatjuk Gellér B. István elhagyott madárfészket ábrázoló munkáját – a fotó alatt a „Nem menni, nem maradni” felirat áll, amely a manapság állandó témát jelentő kivándorlásra is utalhat, de egész más a megvilágítása, ha tudjuk, hogy 1976-ban készült. Szendrő Veronika egy videoinstallációban szintén erről a problémáról beszél, fiatal lányokat láthatunk a felvételein, akik tanácstalanul, szomorúan, magukra hagyva húzzák maguk után a bőröndöt. Vincze Ottó egyszerű grafikákon játszadozik el a női szerepfelfogások, a társadalom által létrehozott kép és a valóság ellentétéről – ezek ugyan valóban jópofa alkotások, de sok hasonlót találni az „internetes népművészetben” is.