Tényleges menekült és terrorista közösen utazhat Európába

A többéves viszontagságok során az anyagi javak jó része az embercsempészek kezébe kerül

Kacsoh Dániel, Baranya Róbert – 2015.08.17. 05:39 –

A gyökereknél kell megoldani a problémát, Európában legfeljebb a következményeket lehet kezelni – erősítette meg lapunknak nyilatkozva Molnár Tamás, a Corvinus Egyetem adjunktusa a menekültügy kapcsán. A szakértőt a migrációs útvonalakról, a bevándorlók motivációjáról és lehetséges eszközeiről kérdeztük.

02-o-telefonTranzitzóna a Keleti pályaudvarnál. Az embercsempészekkel is mobilon kommunikálnak a migránsok (Fotó: Horváth Péter Gyula)
Ahány menekült, annyi sors, motiváció. A háború, a fegyveres konfliktus mindenképp fontos kiváltó oka annak, hogy valaki útnak induljon, de elég lehet az is, hogy az érintett úgy érzi, teljesen ellehetetlenült a saját hazájában. A remény megéri a kockázatot – nyilatkozta lapunknak Molnár Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének adjunktusa. Az első lépés tehát az elhatározás, majd a szükséges anyagi források előteremtése. Ennek érdekében sokan mindenüket, a teljes egzisztenciájukat pénzzé teszik, vagy akár útközben feketemunkával oldják meg ezt kérdést. Akad olyan is, akit családi összefogással indítanak útnak. Amúgy ha a ténylegesen üldözötteket vesszük, a szakértő szerint mindegy is, mennyi pénze van, lehet akár sok is, hiszen a Genfi Konvenció szerinti menekülteket nem gazdasági megfontolások vezetik.

Az út során az anyagi javak jó része a nemzetközi hálózatot működtető, nagy haszonra szert tevő embercsempészekhez kerül. Velük, illetve egymással is kommunikálnak a migránsok a mobiltelefonjaikon, amely nélkülözhetetlen eszköz számukra. Molnár Tamás ennek kapcsán megjegyezte, némileg csalóka adat, de a világon a lakosságszámhoz viszonyítva a mobilok aránya éppen egyes afrikai országokban a legnagyobb.
A határsértők száma
126 614  fő az idén
3457 fő pénteken és szombaton
Forrás: ORFK, a legfrissebb, augusztus 15-i állapot

Fontos körülmény, hogy az érintettek akár hosszú évekig is úton vannak, sőt, ha visszaküldik őket, újra próbálkoznak. Többen elkeseredettek, nem adják fel. Hogy miért vannak ennyien immár hazánkban is, arra egyszerű, egyben szerencsétlen magyarázat, hogy az elmúlt években drasztikusan megnőttek az észak-afrikai, a közel-keleti és a közép-ázsiai régió válságai – elég csak Líbiára, Szíriá-
ra, Irakra, Pakisztánra, Jemenre vagy éppen Eritreára gondolni. Míg korábban jellemzően a Földközi-tengeren keresztül próbálkoztak, néhány esztendeje már látszott, felerősödik a nyugat-balkáni útvonal – amely Magyarországot is érinti. Molnár rámutatott, ebben a „műfajban” ugyanakkor nagyon gyors változások is bekövetkezhetnek, nehéz előre számolni a következményekkel.

Visszatérve a vándorlókra: rendkívül vegyes „társaságról” van szó, az Olaszország partjai felé tartó lélekvesztőben együtt ülhetnek tényleges menekültek, üldözöttek, a jobb élet reményében elinduló gazdasági bevándorlók, szerencselovagok, embercsempészek, sőt akár terroristák is. Sokan visszaélnek a rendszerrel, s néhány, védettséget és némi anyagi biztonságot jelentő hónapért hazudnak a hatóságoknak, hiszen a menekültügyi eljárás idejére a visszaküldés tilalma mindenütt érvényes az unióban.

Az európai szabályokat amúgy nem egységesen alkalmazzák az országok. Míg Skandináviában a próbálkozók több mint harminc százaléka szerez menekültstátust, hazánkban ez az arány néhány százalék – ezért sem véletlen, hogy nem mi vagyunk a fő úti cél. Az idén hozzánk érkező több mint százezer migráns nagyjából hatvan százaléka megy tovább, s ahogy megírtuk, eddig még háromszázan sem kaptak menekültstátust. De például – hívta fel a figyelmet a migrációs szakértő – Görögország esetében nagyjából nulla százalékról beszélhetünk.

A mostanában az adósságválság körüli viták ürügyén emlegetett dél-európai államnak amúgy csupán néhány éve van egyáltalán az unió területére belépők ügyét kezelő, ilyen-olyan, továbbra is gyenge menekültügyi infrastruktúrája – ami egész egyszerűen abszurd. Molnár felidézett egy esetet: néhány éve a görög határőrök jobb híján kövekkel dobálták meg a feléjük tartó migránsok tömegeit.

Valóban modern kori népvándorlásról van szó? – kérdeztük az adjunktust, aki szerint amióta államok léteznek, az emberiség 3–3,5 százaléka folyamatosan úton van. Ez az arány nem változott, más kérdés, hogy mostanában ezt éppen a saját bőrünkön tapasztaljuk, úgymond az orrunk előtt zajlik ez a jelenség. És még egy jó darabig nem várható változás, legalábbis addig biztosan nem, amíg nem pacifikálódik a térség, ahonnan a menekültáradat jön. Arra látszik némi esély, hogy belátható időn belül véget érhet a szíriai polgárháború, ám nem tudni, mi lesz utána. Hiszen például Líbiában a belső harcok után összeomlott az államiság, ennek következtében pedig csak nőtt a migrációs nyomás.

Ugyancsak kérdés, mi lesz az Iszlám Állammal, amely elől szintén százezrek menekülnek. A gyökereknél kell megoldani a problémát, Európában legfeljebb a következményeket lehet kezelni – húzta alá a szakértő. Szerény mértékben létezik egyébként ma is úgynevezett „cirkuláris migráció”, vagyis akadnak olyanok, akik néhány esztendő után visszamennek a hazájukba, s ott hasznosítják a megszerzett szellemi és anyagi javakat. Ezt kell majd a jövőben erősíteni.

Önmagában a demokrácia exportja eddig soha nem vált be, fegyverrel ilyet nem is lenne szabad csinálni – magyarázta Molnár Tamás, aki szerint sajnos a nyugati országok által biztosított segélyek sem nagyon jutnak el az érintettekhez, fennakadnak a helyi korrupció és a mohó hatalmi elit „szűrőjén”. Ha csak ezt nézzük, akkor sem különösebben meglepő, hogy annyian menekülnek ezekből az államokból.


Katonai logisztikához hasonlítja a migrációs áradat szervezését a szakértő
Kommunikációs hálózat a háttérben
foldi-laszloFöldi László (Fotó: Csudai Sándor)
Az illegális menekültek tájékozottsága egyértelműen egy működő kommunikációs hálózat létezésére utal – mondta lapunknak Földi László titkosszolgálati szakértő, akitől egyebek mellett azt kérdeztük, honnan értesülnek arról a migránsok, hogy mely útvonalakat érdemes követni és melyeket nem a határátlépések és a nyugati országokba való eljutás során. A szakember felhívta a figyelmet, hogy mindegyiküknél van mobiltelefon a hozzá való töltővel, valamint egy cetli, amelyen az áll, mit kell mondania, ha elfogják. Természetesen az sem lehet véletlen, hogy aki megérkezik hozzánk, egyszer csak elveszíti minden iratát, ezzel a múltját és a személyazonosságát is – magyarázta.

De vajon ki finanszírozza a telefonok használatához szükséges előfizetést vagy feltöltést? – vetette fel Földi, aki szerint egy „tudatosan megtervezett, felépített rendszerrel állunk szemben, amelybe mindenki, még az utolsó ember is be van csatornázva”. Mindenki felkészítésen esik át, hogy ezeket megtanulja. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a migránsoknál van pénz, ami kétségessé teszi azt az állítást, hogy kifejezetten szegény menekültekről van szó. A háttérben rendkívül komoly szervezet áll, hiszen ez hatalmas üzlet, rengeteg pénz van benne – hangsúlyozta a szakértő. Akik ezt a rendszert mozgatják, azoknak pedig a kivitelezés igazából nem okozhat gondot, hiszen ha valaki hadseregek logisztikai feladatainak elvégzésére van kiképezve, ugyanúgy meg tudja oldani, hogy „civileket mozgasson”. Mindezt persze nem Kongóban vagy egy másik szegény afrikai országban találják ki – jegyezte meg.

Ez egész egyszerűen már háború, amely taktikai, stratégiai lépésekre épül – szögezte le Földi László. Szerinte az európai országok titkosszolgálatai tisztában vannak a feladattal, de sok akadályt kell leküzdeniük, hogy eredményeket érjenek el. Kitért arra is, hogy a déli kerítésépítés, a határvédelem megerősítése, továbbá az ehhez hasonló lépések után meg kell próbálni beépülni a rendszerbe, és ha kell, akár fegyvereket is be kell vetni. Ugyanakkor az arab országok nem egységesek, nehéz szövetségeseket találni, és az európai országok, illetve népek is különbözőképpen viszonyulnak a bevándorlás problémájához. Akadnak, akik ezt az egészet kvázi „jópofa dolognak” tartják, míg mások egyenesen életveszélynek.

A huszonnyolc uniós tagállam érdekellentétei is akadályozzák tehát az előrejutást – mondta Földi.


Röviden. Fidesz: Nem csak hazánkat védi a határzár

- Magyarországot is súlyosan érinti a nemzetközi emberkereskedelem, főként a prostitúciós jellegű, sőt újabban már a munkacélú kizsákmányolás is – mondta szombaton Berta Krisztina, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára az M1 csatornán. A nemzetközi emberkereskedelem nagyon jó üzlet a határokon átnyúló, egymásra épülő bűnszervezeteknek – emelte ki.  

- Nincs megegyezés, de folyamatos az egyeztetés a belügyi tárcával a Sormásra tervezett ideiglenes befogadóállomás ügyében – tudatta szombaton a zalai település polgármestere az MTI-vel. Pőcze Edit közölte, csütörtökön Pintér Sándor belügyminiszterrel folytattak megbeszélést, amelyen azt kérte, hogy az eredetileg kijelölt helyszíntől három-négy kilométerre, a volt honvédségi lőtér területén létesüljön a menekülttábor.

- Csongrád megyében 1572 illegális bevándorlót – köztük 280 gyermeket -, országszerte 1694 embert fogtak el tiltott határátlépés miatt szombaton – tudatta tegnap a rendőrség. Pénteken ugyancsak Csongrád megyében minden eddiginél több, 1628 illegális bevándorlót, köztük 323 gyermeket, országszerte pedig 1763 határsértőt tartóztattak fel a rendőrök. Embercsempészet gyanújával három embert vettek őrizetbe, s egy turai lakos ellen jogellenes tartózkodás elősegítése miatt indult eljárás.
A bűncselekmények elkövetéséhez használt járműveket lefoglalták – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

- A Fidesz elutasítja a balliberálisok veszélyes bevándorláspárti politikáját, s a határzár nemcsak Magyarországot, hanem Európa schengeni határait is védi – szögezte le a Fidesz-frakció a Magyar Liberális Párt (MLP) szombati sajtótájékoztatójára reagálva. „A Fidesz Magyarországot magyar országnak kívánja megtartani” – olvasható a közleményben. Azt írják, e biztonsági határzár nélkül Magyarország teljesen védtelenül állna az illegális bevándorlók inváziója előtt. A kormánypárt frakciója arra hívta fel a figyelmet: európai politikusok is elismerik, hogy a bevándorlók száma minden eddigi becslést meghaladhat, jelenleg is több százezren vannak úton Magyarország felé.

- A Jobbik szerint tarthatatlan a menekülthelyzet Bicskén, a 464 fősre bővített táborban átlagosan ezerkétszázan tartózkodnak. Az ellenzéki párt követeli, csökkentsék legalább négyszáz fő alá a létszámot, majd tegyék zárttá a tábort.
(GJJ)

 

Tényleges menekült és terrorista közösen utazhat EurópábaA többéves viszontagságok során az anyagi javak jó része az...

Posted by Magyar Hírlap on 2015. augusztus 16.