Németországban felülvizsgálják a menedékkérőknek járó juttatásokat

Felgyújtottak egy menedékkérők lakta házat

MH/MTI – 2015.08.14. 10:52 –

Németországban felülvizsgálják a menedékkérőknek járó juttatásokat - jelentette be a belügyminiszter. A Rajna-vidéken felgyújtottak egy házat, amelyben menedékkérők laktak. Az EU szerint a második világháború óta nem kellett ekkora menekültválsággal szembe néznie a kontinensnek.

emigránstúléllő576x356Thomas de Maiziere a ZDF országos közszolgálati televízió csütörtök késő esti hírműsorában azt mondta, uniós kollégáitól rendre azt hallja, hogy az EU-ba igyekvő menedékkérők azért akarnak éppen Németországban menedékjogot kérni, és nem például Franciaországban vagy Hollandiában, mert nagyon magas a németországi ellátás színvonala. Az ellenzéki Baloldal és a Zöldek pártja élesen bírálta a miniszter felvetéseit. De Maiziere "az alkotmányosság határán mozog" - nyilatkozott pénteken Ulla Jelpke, a Baloldal parlamenti (Bundestag) képviselője, aki szerint "az emberi méltóságon spórol, aki megkurtítja a menedékkérők költőpénzét". Az alkotmánybíróság 2012-ben kimondta, hogy az államnak biztosítania kell az emberhez méltó létminimumot a menedékkérőknek, függetlenül attól, hogy mennyi ideig maradnak az országban és elfogadják-e a kérelmüket - mutatott rá a Baloldal képviselője.
Katrin Göring-Eckardt, a Zöldek frakcióvezetője szerint egy "élethazugság, hogy a juttatások mértékén keresztül befolyásolni lehet a menedékkérők számát".
"Az emberek nem azért menekülnek, mert Németországban annyira vonzó a helyzet, hanem azért, mert a hazájukban katasztrofális a helyzet" - hangsúlyozta Katrin Göring-Eckardt. A Zöldek szerint a menedékkérőket ellenőrzött módon be kell engedni a német munkaerőpiacra, a kormánynak pedig tennie kell azért, hogy a nyugat-balkáni államok helyzete javuljon.

"Ezt azt jelenti, hogy meg kell indítani a diskurzust az emberi méltóság és az ellátás európai szabványairól", Németországban pedig felül kell vizsgálni a juttatások rendszerét - mondta a belügyminiszter.

 Rámutatott, hogy a menedékkérők ellátásáról rendelkező törvény alapján egy németországi menedékkérő juttatásai elérik egy koszovói vagy albániai rendőr jövedelmét.

 

A juttatásokat azonban nem lehet tetszés szerint csökkenteni, mert az alkotmánybíróság döntései "viszonylag szűk" teret hagynak. Azt viszont meg lehet fontolni, hogy miként alakítható a pénzbeli és a természetbeni juttatások aránya. "Adhatunk több természetbeni juttatást, és alaposan ránézünk majd a költőpénzre" - mondta Thomas de Maiziere.

A tartományi központi befogadóállomásokon lehet gondoskodni arról, hogy kevesebb készpénzt fizessenek a menedékkérőknek, és ne fizessenek több hónapra előre - tette hozzá a német belügyminiszter, megjegyezve, hogy ezek az összegek egyébként is az emberkereskedők zsebébe vándorolnak.

"Németország nem tudja egyedül viselni az európai menekültválság terheit" - hangsúlyozta Thomas de Maiziere. Szerinte közös európai kihívásról van szó, és akár a személyek szabad mozgásának vívmánya is veszélybe kerülhet, ha az uniós előírásokkal ellentétben nem ott folytatják le a menekültügyi eljárásokat, ahol kellene.

A menekültügyet szabályozó dublini rendszer és a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet működését szabályozó rendszer közötti kapcsolatra rámutatva azt mondta: "Dublin nélkül nem lesz fenntartható Schengen. Mi meg akarjuk őrizni a személyek szabad mozgásának vívmányát, de ezt veszélyeztetik mindazok, akik nem szolidárisak és nem tartják be az uniós jog előírásait."

Németországban az alkotmánybíróság 2012-ben az emberi méltóság alapelvéből levezetett létminimum fogalmára hivatkozva alkotmányellenesnek minősítette a menedékkérők ellátásáról rendelkező törvény egyes rendelkezéseit. A döntés révén az egyedülálló menedékkérők esetében a szabadon felhasználható készpénzjuttatás összege havi 40,90 euróról 143 euróra (mintegy 44 ezer forintnak megfelelő összeg) emelkedett.

Németországba az idén eddig 300 ezernél is több menedékkérő érkezett. Sajtóértesülések szerint a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) belső számításai alapján az év végére 600 ezren lehetnek.


Szándékosan gyújtogattak

Tűz ütött ki a németországi Rajna-vidék-Pfalz tartományban egy házban, amelyben menedékkérők laknak, a helyi rendőrség pénteki közleménye szerint szándékos gyújtogatás történt.

A közlemény szerint a Trier közelében fekvő Niederstedemben egy rendőrjárőr észlelte a település szélén fekvő lakóházból felcsapó lángokat. A tűzoltók hamar eloltották a tüzet, és ugyan egyiküket füstmérgezés gyanúja miatt ápolni kellett, komolyabb bántódása nem esett senkinek, mert a házban elszállásolt menedékkérők nem voltak otthon.

A nyomozás első megállapításai szerint szándékos gyújtogatás történt. A rendőrség és az ügyészség nem zárja ki, hogy idegengyűlöletből fakadó bűncselekményről van szó. Az esetet a bűnügyi rendőrség trieri kapitányságának politikai bűncselekményekkel foglalkozó osztálya vizsgálja, az ügy feltárására egy nyolcfős nyomozócsoportot állítottak fel.



Legalább kétezer-háromszázan haltak meg átkelés közben

 A hónap végére meghaladja a negyedmilliót a Földközi-tengeren át Európába érkező migránsok száma, és több mint felük Görögországban ér partot - közölte a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) pénteken. A genfi székhelyű nemzetközi szervezet közlése szerint Görögország idén július végéig százharmincnégyezer-kilencszáznyolcvannyolc, Törökországból érkezett menekültről számolt be, Olaszország pedig kilencvenháromezer-ötszáznegyvenről. A Spanyolországba és Máltára érkező migránsokkal együtt 2015-ben eddig kétszázharminchétezer ember kelt át a Földközi-tengeren az Európába való bevándorlás céljából. Az IOM szerint az eddigi adatokat figyelembe véve augusztus végére a menekültek száma túllépi a kétszázötvenezret.

Tavaly mintegy kétszáztizenkilencezer migráns érkezett a Földközi-tengeren át Európába - tette hozzá az IOM.

A nemzetközi szervezet becslései szerint idén legalább kétezer-háromszáz ember vesztette életét a tengeren a kockázatos átkelés közben.

Pénteken elindult a török partokhoz közeli Kósz szigetére az a hatalmas komphajó, amelyet az athéni kormány küldött a harmincháromezer lakosú görög szigetre, ahol mintegy hétezer, ideiglenes utazási dokumentumokra várakozó menekült tartózkodik.

Alekosz Flamburarisz államminiszter nyilatkozata szerint a hajón mintegy 2100-2500 menekültet tudnak ideiglenesen elhelyezni és ellátni, és egyidejűleg megtörténik a nyilvántartásba vételük is.

A komphajó azt a szigeten lévő stadiont fogja pótolni, ahol kedden verekedés tört ki a regisztrációra hosszú, zsúfolt sorokban várakozó mintegy ezerötszáz ember között.



Az EU további támogatás lehetőségét vizsgálja Magyarországnak, Görögországnak és Ausztriának

Az Európai Bizottság további pénzügyi segítségnyújtás lehetőségét vizsgálja a menekültáradat kezeléséhez Magyarországnak, Görögországnak és Ausztriának - derült ki Dmitrisz Avramopulosz menekültügyi biztos pénteki brüsszeli nyilatkozatából.

Avramopulosz elmondta, hogy az európai uniós tagállamok közül Olaszország és Görögország mellett Magyarország van a legjobban kitéve a menekültáradatnak.

A bizottság Magyarországtól csütörtökön egy 8 millió eurós (közel 2,5 milliárd forintos) rendkívüli segélyre vonatkozó kérést kapott, amelyet az uniós hatóságok késlekedés nélkül "kezelni fognak" - mondta az uniós biztos.


EU: a második világháború óta nem volt ekkora menekültválság

A második világháború óta eltelt idő "legrosszabb menekültválságával" kell most szembenéznie a világnak, Európának pedig ki kell vennie a részét a probléma civilizált megoldásából - jelentette ki pénteken Brüsszelben az Európai Unió (EU) menekültügyi biztosa.

"Amit tennünk kell, és amit az (Európai) Bizottság már tesz is, az az, hogy a rendszerünket úgy kell alakítani, hogy megfelelő, civilizált és európai módon tudjuk kezelni ezt a problémát" - hangsúlyozta Dmitrisz Avramopulosz egy sajtótájékoztatón.

Mint mondta, a világon a második világháború óta nem volt példa ilyen mértékű menekültválságra.

 

Bírálta az Amnesty International egy ausztriai befogadóközpontban uralkodó körülményeket

Élesen bírálta az ausztriai, traiskircheni befogadóközpontban tapasztalható körülményeket pénteken Bécsben ismertetett jelentésében az Amnesty International (AI), a jogvédő szervezet különösen a túlzsúfoltságot és a kísérő nélküli kiskorúak helyzetét találta aggasztónak.

Heinz Patzelt, a nemzetközi jogvédő szervezet ausztriai csoportjának főtitkára a dokumentumot bemutató sajtókonferencián "elmondhatatlanul dühösnek" mondta magát a Traiskirchenben tapasztaltak miatt. Úgy fogalmazott, az elhelyezési körülmények több emberi jogi konvenciót is sértenek, így a nők és a gyermekek védelméről szólókat.

Daniela Pichler, a vizsgálócsoport vezetője kiemelte, hogy a vizsgálat idején 1500 embernek kellett a szabad ég alatt aludnia, de még a befogadóközpont előtti parkban és a pályaudvaron is éjszakáztak menedékkérők. Pichler hozzátette, "nem tartotta lehetségesnek", hogy Ausztriában ilyen állapotok uralkodjanak.

Az AI aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kísérő nélküli kiskorúak "teljesen magukra vannak hagyva" a táborban, ahogy egy másik sebezhető csoport, a nők számára sincs biztosítva kellő védelem.

A menekültek kígyózó sorokban - órákon vagy akár napokon át - várnak a személyazonossági dokumentumok átvételére, a zuhanyzók koedukáltak, és az ivóvízellátással is gondok vannak - sorolta a problémákat az AI, hozzátéve, hogy ezek a hiányosságok könnyedén kiküszöbölhetőek lennének.

A nemzetközi szervezet azt is nehezményezte, hogy a táborban tartózkodó több ezer, gyakorta háborús traumáktól szenvedő menekültnek mindössze négy orvos és három pszichológus áll a rendelkezésére. Az AI kritizálta az életkor megállapításához használt radiológiai vizsgálatot is, mivel az "megbízhatatlan", ráadásul nagyon drága is, az abba ölt pénzt a problémák megoldására lehetne fordítani.

Az AI munkatársai a múlt csütörtökön, a táborban eltöltött néhány óra alatt 30 menedékkérővel beszéltek. 

A szaktárca a jogvédő szervezet megállapításait illetően úgy foglalt állást, hogy a táborban tapasztalható állapotok a menedékkérők számának "ugrásszerű" növekedéséből adódnak. A belügyminisztérium hangsúlyozta, hogy "kivételes helyzetről" van szó. Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter hozzátette, mindenki számára világos, hogy ez a helyzet nem fenntartható. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az AI szakértőinek múlt heti látogatása óta már történtek javulások, de tartós megoldás csak európai szinten lehetséges.

A Bécstől mindössze 20 kilométerre található traiskircheni befogadóközpontban jelenleg mintegy 4500-an vannak. Július végi adatok szerint a táborban 1800 kiskorú él kísérő nélkül.

Ausztriában az év első hat hónapjában több mint 28 ezer menekültkérelmet nyújtottak be, hatezret pozitívan bíráltak el.


Csak vonattal naponta ezer migráns indul Macedóniából Szerbiába

Naponta több mint ezer Szíriából és más közel-keleti országból érkező illegális bevándorló választja a macedón Gyevgyelijából Szerbiába tartó vonatok egyikét, hogy a nyugat-balkáni országon keresztül az Európai Unió országaiba jusson.

A szerb sajtó pénteki beszámolója szerint a macedón-görög határhoz közeli gyevgyelijai vasútállomás munkatársai közölték: naponta több mint ezer migráns várakozik az észak felé tartó vonatokra, emellett sokan utaznak a görögországi Szalonikiből is a szerb fővárosba tartó szerelvényekkel is. A vonatok zsúfolásig telnek, aki nem fér fel, az a következő járatra várva a vasútállomás területén táborozik le. 

A bevándorlók Görögországból illegálisan lépnek át Macedóniába, ahol a hatóságoktól 72 órát kapnak arra, hogy elhagyják az országot. Ők ezt az időt arra használják, hogy Szerbiába jussanak, ahol ha elfogják őket, szintén 72 órát kapnak arra, hogy visszatérjenek hazájukba. Az illegális bevándorlók ilyenkor azonban nem visszafelé, hanem a szerb-magyar határ, majd Nyugat-Európa felé haladnak. Mint mondják: a háború elől menekülnek, Szíriában eladták vagy hátrahagyták mindenüket, és a biztonságosabb élet reményében indultak útnak. 

A szerb-magyar határ közvetlen közelében található Magyarkanizsára is több mint ezren érkeznek naponta, ők arra várnak, hogy az éjszaka leple alatt átjussanak a zöldhatáron. Az önkormányzat létrehozott számukra egy pihenőhelyet, hogy ne a város központjában tartózkodjanak. A pihenőhelyen tisztálkodhatnak, vásárolhatnak és internetezhetnek is. 

Aleksandar Vulin szerb szociálpolitikai miniszter a hét elején elmondta, Szerbia nem épít újabb menekülttábort, mert a mostaniakban is egyre kevesebben tartózkodnak. Ennek oka szerinte az, hogy a bevándorlók minél hamarabb, még azt megelőzően át akarnak jutni a szerb-magyar határon, hogy felépül a határzár. 

Szerbiában a hivatalos becslések szerint jelenleg több mint 70 ezer migráns tartózkodik, naponta több mint ezren lépik át a macedón-szerb határt, és körülbelül ugyanennyien kísérelnek meg átszökni a szerb-magyar zöldhatáron is.

 

Akár 15 ezer fontba is kerülhet az eljutás Nagy-Britanniába

Akár 15 ezer fontot (6,5 millió forintot) is elkérhetnek az embercsempészek a menekültektől, mire azok eljutnak Nagy-Britanniába - derítette ki a BBC. A médium pénteki helyszíni riportjában közölte, hogy az Észak-Franciaországban tevékenykedő, feltételezések szerint brit embercsempészek egyre agresszívabbak, és fegyverrel fenyegetik nemcsak az illegális bevándorlókat, hanem a helyieket is.

A brit közszolgálati médiának egy neve elhallgatását kérve nyilatkozó szíriai menekült elmondta, 12 ezer fontért hozták el Szíriából Franciaországig, és még háromezret kellett fizetnie a Nagy-Britanniába való átkelésért. Az embercsempészeknek fegyvereik vannak, megfélemlítik és fenyegetik a menekülteket. 

A közeli Téteghem polgármestere, Franck Dhersin szerint a bevándorlókra panaszkodó brit közvélemény nincs tisztában azzal, hogy az itt parkoló "autók és tulajdonosaik is angolok". A csempészek Jaguarokon és Volkswageneken viszik a menekülteket, mert így kisebb az esélye, hogy ellenőrzés miatt megállítják őket. 

"Nagyon erőszakosak, és mindenáron pénzt akarnak" - mondta. 

A Dunkerque környékén összegyűlt illegális bevándorlóknak más a taktikájuk, mint Calais-nál várakozó társaiknak, akik a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő Csatorna-alagút bejáratánál lesnek a kedvező alkalomra, hogy a kerítéseken átjutva vonatokra vagy kamionokra felkapaszkodva keljenek át az alagúton a szigetországba. A Dunkerque-nél állomásozókat autón szállítják, és csak később jutnak fel potyautasként teherautókra.

Tétegham polgármestere szerint a brit embercsempészek már több éve garázdálkodnak a környéken, de az utóbbi időben sokkal szervezettebbé váltak. Franck Dhersin eddig minden nap ellátogatott a helyi menekülttáborba, mert bizonyítani akarta, hogy nem tudják megfélemlíteni. Kedden azonban már fegyverrel várták, a vele lévő újságírót pedig megfenyegették, hogy megerőszakolják. A rendőrség ezek után azt tanácsolta neki, ne menjen vissza.