Őszintén a TTIP-ről

Hazaárulást követett el Fidesz, mert támogatja az Egyesült Államok és az EU közötti szabad kereskedelmi egyezmény, a TTIP létrejöttét – állítja az LMP, s a parlamenti pártok közül a Jobbik, továbbá Jávor Benedek (Együtt–PM) masszívan elutasította Brüsszelben az Atlanti-óceán két partján megvalósuló szoros, gazdasági partnerség opcióját. A TTIP-t

immár szokás „gazdasági NATO”-ként is emlegetni, holott a szóban forgó Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség – jelenlegi formájában – még csak egy elvi lehetőség, amelyről tárgyalni kell. És pártok feletti álláspont szükséges. Azaz lenne szükséges, mert egy „hazaáruló” jelzővel a sztori máris eltért a valóságtól, és vált nemzeti(?) vagy nemzetietlen(?) üggyé.

Mi más is kerülhetett volna a fókuszba, mint hogy a Fidesz „kivel” szavazott erről az Európai Parlamentben. Íme, csupa „hazaárulóval”: megszavazták a néppártiak, a konzervatívok, a szocialisták és a liberálisok is. Mert szimplán gazdasági érdekről van szó, és a témában készült öt akadémiai tanulmány szerint javítja majd a növekedési kilátásokat a TTIP.

Őrület, hogy a nagypolitikai ajvékolás miatt nem lehet őszintén, higgadtan, szakmai oldalról megközelíteni olyan témákat, mint az euró magyarországi bevezetése – amely ránk nézve is kötelező, hiszen 2004-ben vállaltuk a közös uniós pénz meghonosítását – vagy éppen a TTIP.

A félreértések elkerülése végett: a szabad kereskedelmi partnerséget nem az Egyesült Államok sürgeti, erőlteti, hanem az Európai Unió, az Európai Bizottság volt a kezdeményezője. Hogy maga a TTIP orvosságot jelent-e Euró­pa gazdasági problémáira, nos, azzal kapcsolatosan lehet vitázni.

Úgy tűnik, a TTIP-vel kapcsolatosan ismét elszakadt a cérna imitt-amott, hiszen Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a Heti Válaszban közölt interjúban leszögezte, a Fidesz támogatja a megállapodást, ám nem minden áron. A Fidesz prominens képviselője magát Orbán Viktor miniszterelnököt idézte, aki szerint ki kell nyitni az ablakot Európa és az Egyesült Államok között, „de fel kell szerelni egy szúnyoghálót”.

Be is indultak az interneten az ezzel kapcsolatos „magyarázatok”, amelyek szerint ha a teljes Fidesz-frakció igent mondott a TTIP-re, akkor bizony közös oldalra került a szocialistákkal, valamint a gyurcsányista DK-val is!

Persze a magyar közélet már csak ilyen: kisstílű, provinciális. Mintha nem tudnánk, hogy nem rajtunk múlik a transzatlanti megállapodás aláírása! Mintha nem tudnánk, hogy Magyarország kis, nyitott külgazdasági pozícióval rendelkezik, és ebből a szempontból haszonélvezője a transzatlanti egyezménynek. Mintha azt sem tudnánk, hogy hazánknak garanciája van a GMO-mentesség fenntartására. Kétségtelen, hogy „bibi” a magánbíróságok intézményének mindenhatósága, azonban a jogszerű vitarendezés ügyének kérdését bízzuk csak rá a „nagy” uniós tagállamokra. Higgyék el, hogy sem a németek, sem a franciák nem érdekeltek abban, hogy kiessenek az európai bíróságok a vitarendezés folyamatából.

Cseppet sem mellesleg a magyar kormányfő egyébként már régóta szorgalmazza, hogy átfogó európai stratégia kellene, mert szerint szükséges az Európai Unió versenyképességének fellendítése. Ennek a stratégiának az egyik eleme az Egyesült Államokkal kötendő szabad kereskedelmi megállapodás. A miniszterelnök szerint ha ez a megállapodás nem jön létre, akkor az unió „aligha tudja fenntartani a világban ma meglévő pozícióit”.

Amúgy a lényegről nem esik szó. Mert a TTIP mindenekelőtt a kereskedelmi akadályok lebontását, például a vámok eltörlését, a szabványok egységesítését, az adminisztratív akadályok eltörlését jelenti, és a megállapodás komplex egyezmény lesz, mindkét fél számára előnyökkel járhat majd.
Még eltart egy ideig, amíg ebből lesz valami, az uniós tagállamoknak egyenként kell a tervezetet ratifikálniuk, eközben pedig az Egyesült Államok számára ráadásul jelenleg fontosabbak a csendes-óceáni szabad kereskedelmi tárgyalások.

Minden attól függ majd, hogy az európai alku hogyan sikerül. Ha partnerekre akadunk az unióban azokban az ágazatokban, amelyekben sikeresek vagyunk, akkor beépülhet a magyar érdek is a megállapodásba.
Egyedül erre esélyünk nincs.