Belföld
Az alkotmányjogász szerint hiányos a schengeni egyezmény
Közös fellépésről állapodott meg Sormás és Martonfa
A schengeni egyezmény nem rögzíti a határok megvédésének módját, elegendő forrás sem áll rendelkezésre a megnövekedett migrációs nyomás kezelésére, és nem szankcionálja kellően a határok illegális átlépését - vélekedtek szakértők a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában vasárnap
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász közölte: a schengeni törvények rögzítik, hogy a kijelölt határátkelőhelyet mikor és hogyan lehet legálisan megközelíteni. A jogszabályok arról is rendelkeznek, hogy aki nem tartja be az előírásokat, azt ki kell utasítani, mégis hiányzik az "érdemi szankciórendszer".
Arra a kérdésre, hogy a schengeni egyezmény vagy más uniós jogszabály előírja-e a határok megvédésének módját, Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója azt mondta: "nem szabja meg semmi".
Kétmilliárd forintot költött a BÁH az első félévben
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) az idei első félévben kétmilliárd forintot költött a bevándorlók ellátására és egészségügyi vizsgálatokra, ez duplája a tavalyi költségeknek - mondta a hivatal főigazgatója vasárnap az M1 aktuális csatornának.
Végh Zsuzsanna elmondta, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) személyre szabottan rendeli el azokat a szűrővizsgálatokat, amelyek a járványügyi kockázatok csökkentéséhez szükségesek. Ezeknek a vizsgálatoknak a költsége több százmillió forint is lehet ebben az évben - tette hozzá. A megnövekedett feladatok miatt a kormány 10 milliárd forint pluszt pénzt adott a bevándorlási hivatalnak, ebből egyebek mellett új munkatársasakat vesznek fel, akik a kérelmek feldolgozásában és a befogadó állomások működtetésében segítenek.
Végh Zsuzsanna az M1 vasárnap esti Híradójában azt is elmondta: növelni tudják a menekültügyi döntéshozók számát, ami azt fogja eredményezni, hogy felgyorsulhatnak az eljárások, amihez természetesen hozzájárul az új jogi szabályozási környezet is.
A schengeni határok védelme a megállapodásban részt vevő országok kötelessége, annak módszerébe viszont senki nem szólhat bele. "Jogilag fel se merül", hogy megtámadható lenne a magyar-szerb határon épülő határzár - hangsúlyozta.
Ifj. Lomnici Zoltán azt mondta: az Európai Unióban több precedens van arra, hogy büntetőjogi szankciókkal próbálják visszaszorítani az illegális migrációt, és ha Magyarországon a jogalkotó a szigorítás mellett döntene, a jogvédők esetleg felzúdulnának, de a lépés "teljes mértékben jogállami és demokratikus lenne".
"Schengen az Európai Unió legnagyobb vívmánya" - jelentette ki Kovács István, hangsúlyozva, hogy a rendszer tagállamainak polgárai szabadon mozoghatnak, ez pedig az EU egyik alapértéke. Azonban - tette hozzá - az övezet szélén fekvő államok megvédik a határokat.
Kovács István kiemelte: vannak közösségi források a határvédelemre, de az EU költségvetése hétéves ciklusokban évekre lebontva meghatározott, és amikor elfogadták, még "szóba se került" ilyen mértékű migrációs nyomás. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a kormány intézkedett a kerítéshez szükséges források átcsoportosításáról, valamint a rendőrségnek és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak juttatott pluszforrásokról is.
Egy nap alatt félezer migráns vette igénybe az első fővárosi tranzitzónát
Egy nap alatt mintegy félezren vették igénybe az elsőként kialakított tranzitzónát a Keleti pályaudvarnál a Baross téri aluljáróban - hangzott el az M1 aktuális csatornán a vasárnap esti Híradóban.
A tranzitzóna használatára senkit nem lehet kötelezni, de a migránsok itt tisztálkodhatnak, ivóvizet, ennivalót kapnak és önkéntesek segítik továbbutazásukat. A pályaudvarok között külön BKV-buszok szállítják a migránsokat.
A Déli pályaudvarnál szerdán, a Nyugatinál hét végéig nyílhatnak meg az újabb tranzitzónák - közölték az M1 Híradójában.
Közös fellépésről állapodott meg Sormás és Martonfa
Közös megmozdulásokkal, együtt lépnek fel a jövőben a menekülteket ideiglenesen befogadó állomások megépítése ellen a Zala megyei Sormás és a baranyai Martonfa képviselői.
Erről vasárnap állapodtak meg Sormáson a két település képviselői. A zárt ajtók mögött folytatott egyeztetésen közel húsz ember vett részt a két, a kormány által ideiglenes befogadóállomás építésére kijelölt településről.
Az ezt követően tartott sajtótájékoztatón Lenkovits Zoltán, a sormási civilek által életre hívott válságstáb vezetője elmondta: a két település lakói közösen szeretnék elérni, hogy ne építsenek menekülttáborokat. Hozzátette, hogy Martonfa polgármesterével ők kezdeményezték az egyeztetést, amelyen azonban más elfoglaltságára hivatkozva Sormás polgármesterasszonya nem vett részt.
Bosnyák András, a baranyai település független polgármestere azt mondta: nemcsak abban közösek a szándékaik, hogy egyik településen se létesüljön befogadóállomás, de "az országban sehol ne épüljön". Nem kívánta elárulni, hogy a tiltakozásnak milyen formáját választják még, de úgy fogalmazott, hogy erre azért van szükség, mert "antidemokratikus módon döntöttek" felettük.
Póczai Zoltán, Sormás alpolgármestere is részt vett az egyeztetéseken, de mint az MTI kérdésére elmondta: magánemberként jött el. Meglátása szerint a falu lakóinak 98 százaléka ellene van a táborépítésnek, a képviselő-testület is határozatot hozott arról, hogy nem értenek együtt ezzel a tervvel.
Kedden Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára már tárgyalt a két település vezetőjével. Utána az MTI-nek elmondta, a kormány mindent megtesz azért, hogy a két településen megőrizze a közbiztonságot és biztosítsa a települések zökkenőmentes mindennapi életének feltételeit. Tájékoztatása szerint a polgármesterekkel áttekintették az ideiglenes tábor által okozott vélt vagy valós biztonsági kockázatokat, és azt, hogy miként lehet megóvni a települések biztonságát. Erre példaként hozta, hogy a tárca segítséget nyújt a polgárőri és rendőri jelenlét erősítésében, és - amennyiben szükséges - térfigyelő kamara-rendszer kiépítésében.
Az államtitkár érthetőnek nevezte a lakossági aggályokat, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az újonnan létrehozandó állomást rövid időre tervezik, és a megvalósítás alatt is folyamatosak lesznek a kormányzati egyeztetések. Az ezer-ezer fős nyitott intézményekben a menekültkérelem elbírálásáig helyezik el az illegális migránsokat - közölte.
Martonfa és Sormás vezetője azt is kérte, hogy a kormány oldja meg az ideiglenes befogadóállomással összefüggő problémákat - tette hozzá, jelezve: mindent megadnak a települések mindennapi életének zökkenőmentességéhez.
Több mint ezeregyszáz határsértőt tartóztattak föl Csongrád megyében
Csongrád megye déli részén 52 csoportban 1153 határsértőt (köztük 255 gyermeket) tartóztattak föl a rendőrök a polgárőrökkel együttműködve szombaton – tudatta a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője vasárnap. Szenti Szabolcs közölte, a legnagyobb csoportot délután Mórahalom külterületén fogták el, ott afgán, pakisztáni, szír és bangladesi állampolgárok lépték át illegálisan a zöldhatárt.
Hajnalban a rendőrök Mórahalom külterületén állítottak meg egy kisteherautót, melyet egy 29 éves holland állampolgár vezetett, a jármű rakterében 19 szír és öt iraki határsértő utazott. Néhány órával később az 55-ös főúton, szintén a homokhátsági kisváros közelében a készenléti rendőrök egy 46 éves szerb férfit is elfogtak, aki két szír állampolgárt szállított - tudatta az őrnagy.
A sofőrök ellen embercsempészet bűntettének gyanúja miatt indult eljárás, a határsértőkkel szemben idegenrendészeti eljárást kezdeményezett a rendőrség.
Országszerte tiltott határátlépés miatt szombaton 1370 embert fogtak el a rendőrök, három gyanúsítottal szemben embercsempészet, két esetben közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárás – tudatta az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.
Az alkotmányjogász szerint hiányos a schengeni egyezményA megállapodás nem rögzíti a határvédelem módját - A schengeni...