Perrel fenyegi Londont a Csalagút üzemeltetője

A lap úgy tudja, Jacques Gounon levélben fordult az alagutat felügyelő brit-francia szervezethez, amelytől a koncessziós jogokat megkapták. A vasúti alagútrendszert üzemeltető Eurotunnel elnöke azonnali magyarázatot kért a brit kormány terveivel kapcsolatban, és emlékeztetett arra, hogy ha a szigetország kabinetje valóban lezáratja a létesítményt éjszakára, a Eurotunnel a szerződés értelmében kártérítést követelne, amelynek mértéke akár az évi 200 millió fontot is elérhetné.
 "A Csatorna-alagútban zajló éjszakai forgalom nagymértékű csökkentése nemcsak a koncesszió birtokosára, hanem a brit gazdaságra is jelentős hatással lenne" - írta Jacques Gounon, hozzátéve, hogy a brit tervek pánikot keltettek, és az erőforrásokat inkább a Calais-nál kialakult helyzet megoldására kellene fordítani. Az alagút francia oldalán 3-5 ezer illegális bevándorló, főként afrikai menekült vár arra, hogy a kedvező alkalmat megragadva vonatokra vagy kamionokra felkapaszkodva átkeljen Nagy-Britanniába.
John Keefe, a Eurotunnel szóvivője szerint a teherszállítók, többek közt az élelmiszer- és az autószállítók is jelentős kártérítést követelhetnének a brit kormánytól veszteségeik miatt. "Az élet éjszaka sem áll meg" - mondta.
A The Daily Telegraph pénteken tudósított arról, hogy a brit kormány rendkívüli események idején összehívott tanácskozó csoportja (COBRA) már korábban fontolóra vette az éjszakai lezárást, de ez csak az után szivárgott ki, hogy előző nap kiderült: egy illegális bevándorló a rendkívüli veszélyekkel dacolva gyalog kelt át a csaknem 50 kilométeres alagúton.
A kormány szerint az éjszakai üzem növeli annak kockázatát, hogy az illegális bevándorlók átjutnak az alagúton. A lap úgy tudja, a kormány egyelőre azért nem rendeli el a lezárást, mert az üzemeltető Eurotunnel önként vállalta, hogy legalább a teherforgalmat némileg csökkenti az éjszakai órákban.

Több száz konténer felállítását tervezi az osztrák belügyminisztérium
A tartományok és települések tiltakozása ellenére akár több száz konténert állíthat fel az osztrák belügyminisztérium a migránsok számára, s az osztrák parlament augusztus 17-én rendkívüli ülést tart a menekültkérdésről - jelentette a Die Presse című napilap szombaton.
A nyári szünetet megszakítva az osztrák képviselők arról a törvényről döntenek majd, amely lehetővé teszi, hogy a tartományok helyett a kormány jelölje ki a szükségszállásokat. A kormányjavaslat szerint az állam a menekültek befogadására olyan ingatlanokat bocsáthat rendelkezésre, amelyek felett maga rendelkezik, tehát magántulajdonú ingatlanokról nem dönthet.
Hans Niessl, Burgenland tartományfőnöke népszavazást kezdeményezne arról, hogy a kormány kijelölhesse-e a befogadóhelyeket, valamint azt szorgalmazza, hogy a túlterhelt tartományi rendőrség munkáját, akár a forgalom ellenőrzését a katonaság is segítse. Párttársa, Michael Häupl, Bécs szociáldemokrata polgármestere a népszavazás javaslatát elutasítja, a hadsereg bevonását az ellenőrzési folyamatokba pedig uniós szabályokba ütközőnek tartja.
Augusztus eleji adatok szerint Traiskirchenben 480, Salzburg és Karintia tartományokban kétszáz, Burgenlandban pedig ötven menekült lakott sátrakban. A konténerek felállításáig további sátortáborokat alakítanak ki. Pénteken megkezdték a salzburgi Schwarzenberg laktanyánál egy 300 fős sátortábor építését, amely várhatóan egy hétig áll majd. Eközben a karintiai Althofen polgármestere aláírásgyűjtésbe kezdett az ott felhúzandó sátrak ellen. A polgármester száz menekült befogadását tartaná vállalhatónak a tervezett 280 helyett.
A legfrissebb adatok szerint Ausztriában az év első hat hónapjában több mint 28 ezer menekültkérelmet nyújtottak be, ezekből hatezret pozitívan bíráltak el. Naponta háromszáz menekült érkezik Ausztriába.