„Orbán Viktor igenis jó szomszéd”

Szuverenitása visszanyerése érdekében Nagy-Britanniának nincs más választása, mint kilépni az unióból – véli Janice Atkinson

Őry Mariann – 2015.08.08. 01:27 –

A francia hadsereg fellépését sürgeti Calais-nál, nem kér a gazdasági bevándorlókból és a szigorúbb határvédelmet támogatja az Európai Parlament Nemzetek és Szabadság Európája frakciójának alelnöke, Janice Atkinson.

Janice Atkinson 20150808Janice Atkinson: Ha korlátoznánk, hogy kiket engedünk be, a britek is toleránsabbak lennének (Fotó: Európai Parlament)

A korábban az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja soraiban politizáló képviselő üdvözli, hogy Orbán Viktor megvédi a külső határt, pedig hazánk nem is a bevándorlók célországa.

– A brit jóléti rendszerbe vezető alagút francia végén, Calais-nál tarthatatlan a helyzet. Milyen azonnali megoldást javasol?

– A francia hadseregnek és a rendőrségnek kell összegyűjtenie a migránsokat, erre több nemzetközi egyezmény is feljogosítja őket. Megtehetik, ha okkal feltételezik, hogy át akarnak szökni. A hatóságok ezzel csökkentenék a nyomást a kamionsofőrökön, a csendőrségen, a kompokon és az alagutat üzemeltető Eurotunnelen is. Ideiglenes építményeket kell felhúzni a menedékkérelmek elbírálására, és a folyamat idejére őrizetbe kell venni a kérelmezőket. Mindennek a költségét szerintem az uniós országoknak el kell osztaniuk egymás között, hiszen ők is hozzájárultak ehhez a helyzethez azzal, hogy továbbra is fenntartják a schengeni övezeten belüli szabad mozgást, és nem védik a saját külső határaikat. Együtt kell működnünk továbbá a franciákkal a dublini egyezmény érvényesítésében: a migránsokat oda kell visszaküldeni oda, ahol beléptek az unióba. Málta, Olaszország és Görögország szándékosan félrenéz, szabad mozgást biztosít a migránsoknak Franciaország és az Egyesült Királyság felé.

– Hosszú távon hogyan kezelné a tömeges bevándorlást?

– Le kell zárni az unió határait. Minden országnak magának kell ellenőriznie a határait, és döntenie a migrációs politikájáról. Mivel azonban az Európai Unió ettől elzárkózik, Nagy-Britanniának nincs más választása, mint hogy kilép belőle. Vízumközpontokat kell nyitni Észak-Afrikában, és nehézfegyverzetű helikopterekkel kell őrizni a mediterrán térséget az embercsempészek elrettentésére. Az embercsempészetet szigorúan kell büntetni. Hatékony tájékoztatásra van szükség az észak-afrikai országokban, egyértelműsíteni kell, hogy nem látjuk őket szívesen, nincs elég hely, és mi szeretnénk megválogatni képességeik alapján, hogy kiket fogadunk be. Nagy-Britannia gondoskodó ország, amely befogadja a menekülteket, mivel azonban a jelenlegi válság és a kelet-európaiak kontrollálatlan bevándorlása nagy terhet jelent, sajnos kevésbé toleráns hellyé váltunk. Ha korlátoznánk, hogy kiket fogadunk be, akkor a britek nyitottabbak és nyílt szívűbbek lennének.

– A jelenlegi brit migrációs helyzet, beleértve az unión kívülről érkező és az uniós állampolgárokat egyaránt, milyen hatással van az országra?

– Nem bírunk vele. Az oktatási, a lakhatási rendszerünk, az útjaink, a kórházaink és háziorvosi rendelőink nem tudnak lépést tartani. A kórházakban egyre többet kell várni. A bevándorlók automatikusan a kórházba mennek kisebb problémákkal is, ami ott kaotikus állapotokhoz vezet. Ez részben nyelvi probléma, de az is hozzájárul, hogy nem tudnak bejutni a háziorvosok listáira. Ráadásul annyi adót még nem fizettek be, hogy abból több kórházat és háziorvosi rendelőt hozzunk létre. A bevándorlók zöme a minimálbért keresi meg, a brit adófizetők átlagosan kétharmaddal többet visznek haza, előbbiek így nem nettó befizetők, hanem sokba kerülnek a gazdaságnak. Égető szükségünk van lakhatási megoldásokra, miközben csak egy kis sziget vagyunk. Hogyan tudnánk elhelyezni az elmúlt tíz évben hozzánk érkezett négymillió embert a saját állampolgáraink mellett, miközben a lakhatás sokba kerül és adott helyünk van? Probléma az integráció is. Ha a bevándorlók nem beszélnek angolul, más a kultúrájuk és a vallásuk, akkor inkább együtt maradnak és nem vegyülnek. Ez mindkét oldal számára bizalmatlansághoz vezet. Angliában vannak olyan iskolák, ahol szinte mindenki bevándorló. Ez se nekik, se a társadalomnak nem jó.

– A brit uniós tagságról szóló népszavazáson akkor a kilépés mellett kellene dönteni?

– A kilépés, a „brexit” után magunk tárgyalhatnánk a saját szabad kereskedelmi egyezményeinkről, ahelyett hogy 27 másik tagállamhoz és az ő különböző, saját érdekeikhez lennénk kötve, valamint egy uniós biztoshoz, aki nem a brit érdekeket képviseli. Mi büszke, vállalkozó és kereskedő nemzet vagyunk évszázadok óta. Ehhez kell visszatérnünk. Kereskedni fogunk az EU-val, ezt számos egyezmény rögzíti, nem büntethetnek meg minket azért, ha elmegyünk. Visszaszerezzük az irányítást a halászati iparunk felett. Mi ellenőrizhetjük a vizeinket, mi halászhatunk bennük az EU beavatkozása nélkül, amelynek politikái sokat ártottak nekünk. Ellenőrizhetjük a határainkat. Befogadhatjuk az egész világból, akár Kínából vagy Indiából a legtehetségesebbeket, akik hozzájárulhatnak a gazdaságunkhoz és a társadalmunkhoz is. Több munkahelyet teremthetünk, ha félresöpörjük a brüsszeli bürokráciát. Ha a szuverenitásunkat visszaállítjuk, végre a parlamentünk dönthet, és nem senki által meg nem választott biztosok és bürokraták.

– Magyarország sok kritikát kapott a szerb–magyar határon létesítendő kerítés miatt.

– Az adott médiumok nézeteitől függ, hogy Orbán Viktort éppen populistának vagy konzervatív, jobbközép politikusnak festik le. Az Európai Parlamentben meg akarták fenyíteni, amiért megvédené a saját országa határait – de talán nem éppen ezt kellene tennie egy államnak? Kerítést épít, pedig a migránsok nem is Magyarországon akarnak megtelepedni. Csak át akarnak menni Németország, Svédország, Nagy-Britannia vagy más nyugati országok felé. Vajon nem éppen ő a jó szomszéd ezáltal, aki szolidaritást tanúsít? Jól használja az elítéltek idejét is azzal, hogy bevonja őket a kerítés építésébe, bár a mi kormányunk is hasonlóan cselekedne! A többi, külső határokkal rendelkező országnak éppen, hogy versengenie kellene vele.


Röviden
Tettek is kövessék végre a szavakat

- Felszólította az Európai Bizottság (EB) pénteken a tagországokat, hogy tegyenek eleget korábbi ígéretüknek, és segítsék az uniós határrendészeti ügynökség (Frontex) megnövekedett erőfeszítéseit, különös tekintettel a Görögországba és Magyarországra tartó bevándorlóáradat kezelésére. Az EB szóvivője elmondta, hogy a bizottság levelet kapott a Frontextől, amely szerint a tagállamoktól egyelőre nem érkezett elegendő felajánlás ahhoz, hogy az ügynökség végre tudja hajtani tervezett műveleteit. A szóvivő felszólította az uniós országokat, hogy mielőbb segítsék a Frontex munkáját, nemcsak pénzügyi hozzájárulással, hanem technikai jellegű támogatással - például járművek küldésével - és személyzet rendelkezésre bocsátásával is. Natasha Bertaud szerint itt az ideje, hogy a szavakat tettek is kövessék.

- Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) arra szólította fel pénteken Franciaországot, hogy dolgozzon ki sürgősségi tervet a csatornaalagút francia oldalán kialakult menekültválság kezelésére. A szervezet már az utóbbi évben is sürgős, átfogó és tartós válaszintézkedéseket sürgetett Európa, de elsősorban a francia hatóságok részéről a Calais-ban egyre súlyosbodó válság kezelésére, és ezt ismétli meg most is - jelentette ki Vincent Cochetel, az UNHCR európai igazgatója. Az illetékes hozzátette, a kormánynak a természeti katasztrófákra elkülönített költségvetési keretből kellene forrásokat felszabadítania a calais-i menekültügyi helyzet kezelésére.

- Európa a migránsok hullámával szembeni jelenlegi hozzáállásával saját vesztébe rohan, és ha időben nem tér észhez, élő, egyenes adásban követ el öngyilkosságot - szögezte le Európa öngyilkossága című pénteki cikkében a Hospodárské Noviny című szlovák lap. A cikkíró hangsúlyozza: bár Európa már hosszú hónapok óta kezeli a bevándorlók ügyét, mindeddig még csak célzás szintjén sem tett említést arról, hogy miként akarja megállítani az afrikai bevándorlók hullámát, és főként, hogy milyen módon kívánja visszaküldeni a „nemkívánatos látogatók” százezreit.

- A brit kormány kész elrendelni, hogy éjszakára lezárják a szigetországot és Franciaországot összekötő csatornaalagutat, ha Calais-nál rosszabbodik a migrációs helyzet - tudta meg a The Daily Telegraph a brit kormány rendkívüli események idején összehívott tanácskozócsoportja (Cobra) egy korábbi döntését.

- Őrizetbe vett az olasz rendőrség pénteken három líbiai és két algériai férfit, akiket a két nappal korábban a líbiai partoknál elsüllyedt, illegális bevándorlókkal zsúfolt hajó kormányosainak tartanak. A szerencsétlenség mintegy négyszáz túlélőjét egy ír felségjelzésű hajó szállította a szicíliai Palermo kikötőjébe.

- A szövetségi rendőrség kitoloncolási gyakorlatáról szóló videóval igyekszik a német belügyminisztérium visszatartani a nyugat-balkáni országok lakóit attól, hogy a menekültügyi rendszeren keresztül próbáljanak bevándorolni Németországba.

- Késelés történt egy menedékkérőket befogadó állomáson a németországi Baden-Württemberg tartományban. A stuttgarti ügyészség és az aaleni rendőrkapitányság közleménye szerint a Waiblingenben működő befogadóállomáson egy huszonnyolc éves férfi szóváltás után késsel rontott egy tizenöt éves fiúra, és megvágta. A férfit őrizetbe vették, a fiút súlyos sérüléssel kórházba szállították.