Fontos műkincsek nemzeti birtokban

Az MNB még 2014 januárjában indította el a programját azzal a céllal, hogy visszaszerezze Magyarország számára az elmúlt időszakokban külföldi tulajdonba került fontos műkincsek minél nagyobb hányadát, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincseket megvásárlásukkal itthon tartsa. Az Értéktár Programot Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke vezeti.

A program megvalósítására az MNB Igazgatósága százmillió eurós (mintegy harmincmilliárd forintos) keretet különített el 2018 végéig. Az MNB a gyűjtemény létrehozatalát olyan értékálló befektetésnek tekinti, amely nem von el költségvetési forrásokat, hiszen a műkincsek megvásárlása nem adófizetői pénzből történik. A koordinációra, a műkincsek eredetiségének, művészettörténeti jelentőségének és értékének meghatározására a jegybank tanácsadó testületet állított fel a hazai országos közgyűjtemények vezetőiből, neves szakértőkből, valamint a jegybank alelnökéből. A testület tagja Baán László miniszteri biztos, Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója, Cselovszky Zoltán, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója, Nagy Mihály, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkárságának főtanácsadója, valamint Árvai-Józsa Kitty művészettörténész. Az Értéktár Program az elmúlt másfél évben számos nagy értékű műtárggyal növelte a hazai műkincsvagyont több mint 8,5 milliárd forint értékben. Az indulás óta az MNB az alábbi festményeket vásárolta meg: Tiziano Vecellio Mária gyermekével és Szent Pállal 4,5 mil­liárd forintért, Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt mintegy 1,6 milliárd forintért, Orbán Dezső A nagy akt 65 millió forintért, Moholy-Nagy László-festmények és más képzőművészeti alkotások gyűjteménye ötvenmillió forintért, Gulácsy Lajos A mulatt férfi és a szoborfehér asszony 42 millió forintért, valamint Vaszary János Kereszténység című festménye negyvenmillió forintért. Ezek mellett a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülhet az a 216 darabos, jórészt tallérokból álló gyűjtemény, amely az erdélyi fejedelmek által 1562 és 1686 között kibocsátott érmékből, valamint néhány ezüst emlékéremből áll. A kollekcióért a jegybank 1,1 milliárd forintot fizetett. Ugyancsak sajátos, egyedi tárlat állt össze Péterváry István fegyvergyűjteményéből az egri Dobó István Vármúzeumban. A hagyatékot 59 millió forintért vásárolták meg.

Bachman Gábor építészeti és formatervezői gyűjteményét 55 millió forintot adott a jegybank, amely egyszerre képvisel művészeti, történeti és oktatási értéket. A kiállítási anyag a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményét gazdagítja. Ahogy ugyancsak a program keretében az MNB a Szentendrei Szabadtéri Múzeum Erdélyi Tájegységé­nek bemutatására háromszázmillió forintot szán. A skanzen tervei szerint 2016 végére a tervezett 116 épületből mintegy ötven építménnyel és 10-12 ezer műtárggyal gyarapodhat a gyűjtemény. Rövidesen a miskolci Herman Ottó Múzeumba kerülhet a kollekció két legújabb darabja közül Kövesi István festménygyűjteménye, amelyért a jegybank 795 millió forintot fizetett. Az Artpool Művészetkutató Központ 1965 és 1991 közötti gyűjteménye pedig, amely kilencvenmillió forintba került, a Szépművészeti Múzeum tárlatát gyarapítja majd.