Fókuszban hazánk energiabiztonsága

Az itthoni vörösiszapban lévő fémek összértéke százmilliárd dollár – mondta Kasó Attila

Hunyor Erna – 2015.08.01. 05:22 –

A kormány újra kívánja indítani a magyarországi bányászatot. Néhány nappal ezelőtt a fejlesztési miniszter újabb fél évre Kasó Attila miniszteri biztost bízta meg a nemzeti ásványvagyon hasznosítására irányuló koncepciók összehangolásával, a végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásával. A lapunknak adott interjúban elmondta: a cél hazánk nyersanyag- és energiabiztonságának megteremtése ágazati munkahelyteremtéssel.

kasoKasó Attila szerint legkorábban 2018–2020 körül nyílhatnak újra meg a bányák Magyarországon (Fotó: Varga Imre)
– Mennyire gazdag Magyarország ásványi nyersanyagokban?

– Világviszonylatban hazánk ásványi nyersanyagokkal közepesen ellátott. Az országban több helyen vannak szénlelőhelyek és geotermikus energia, amely hazánk területének nagy részén hasznosítható. Az ércbányászat újraindítása lehetséges Recsk környékén, bauxit a Dunántúli-középhegység területén több helyen rendelkezésre áll, míg urán a Mecsekben bányászható.

– Ezek közül melyikben bővelkedünk a leginkább?

– Kiemelném a geotermikus energiát, amelyből a legújabb technoló­giák alkalmazásával olcsó elektromos- és hőenergiát lehet termelni.

– A kormány 2011-ben felvetette a bányászat újraindítását. Hol tart ez a folyamat, van-e elkülönített forrás erre a célra?

– Egyelőre nincs rá elkülönített forrás. Az Európai Unió 2014-ig a szénbányászat támogatását kategorikusan tiltotta. A 2014–2020-as uniós támogatási időszakban ez a tiltás legalább megszűnt. De értsük ezt jól: az unió továbbra sem egy konkrét bányanyitást fog támogatni, hanem a területfejlesztést, a munkahelyteremtést, a kutatás-fejlesztést, az innovációt. Ebbe már a bányászat is belefér, és reméljük, a közeljövőben részesülhet az ágazat is e támogatásokból.

– Ha konkrét bányanyitásokra is sor kerül, hány helyen lehet erre számítani, és mekkora munkaerőigényt jelent?

– Egyelőre a terveknél tartunk. Bezárni nagyon könnyű volt a bányákat, újranyitni azonban már korántsem ennyire egyszerű, ugyanis a gazdaság szövetébe kell a bányászatot valahogyan visszahelyezni. Egyetlen bánya megnyitása legalább húsz–harmincmilliárd forintba kerül. Ráadásul ha most „beütne” egy nagy bányanyitás, nagy bajban lennénk, mert egyetlen mélyműveléses bánya működtetéséhez azonnal hatszáz–nyolcszáz bányászra lenne szükség. Ennyi szakembert most szinte képtelenség lenne Magyarországon gyorsan összeszedni. A hazai bányászat célja pedig az, hogy magyar embereket foglalkoztasson, és ne külföldről hozzunk be munkaerőt.

– Ezek szerint jelenleg kevés a szakember. Hogyan áll ezen a téren a szakképzés?

– Tavaly három helyen indult újra bányászati szakképzés, jövőre pedig újabb három helyszínen várható. Ezek előkészítése már folyamatban van. Egyébként jelenleg vizsgáljuk a fejlesztés további lehetőségeit is.

– Ez mit jelent pontosan?

– Bányászati klaszterek alakultak, amelyek közül négy a szénbányászatra, egy a bányászati hulladékok feldolgozására jött létre. Ezek azok a társulások, amelyek fejlesztési célokkal a különböző uniós pályázatokon is eséllyel indulhatnak.

– Elkészítették a bányászati stratégiát. Ez mit tartalmaz?

– A kormány már 2011-ben megfogalmazta, hogy ezzel a területtel is foglalkozni szeretne. Ennek megfelelően fogadta el a hazai energiapolitika alapdokumentumát, az Energiastratégia 2030-at, majd 2013-ra elkészült a bányászati stratégia is. Ebben a bányászat négy fő célját fogalmaztuk meg. Az első a szénbányászat újraindítása, de elsősorban a szén vegyipari felhasználásának megteremtése. Ez azt jelenti, hogy a szenet nem eltüzelik, hanem szénhidrogéneket állítanak elő belőle: metanolt, benzint, gázolajat, kerozint.

– Ezek közül melyik a „kulcsszó”?

– A metanol, hiszen tőzsdei termék. Három tonna szénből körülbelül egy tonna metanolt lehet előállítani. Három tonna szenet mélyműveléses bányában ma Magyarországon biztosan kevesebb mint kétszáz euróért lehet kitermelni, s az ebből előállítható egy tonna metanol tőzsdei ára jelenleg valamivel négyszáz euró alatt van. Persze van beruházási, feldolgozási költség is, ám ha a feldolgozás beindul, a kitermelt szén után bányajáradék, a munka után adók, közterhek folynának be a költségvetésbe. Egy bánya közvetlenül hatszáz-nyolcszáz dolgozónak adna munkát, közvetetten pedig e létszám körülbelül négyszeresének. A bányászati stratégia említett négy célja közül a második az ércbányászat megindítása. Elsősorban a Recski Ércbányákról van szó, ahol rézérc, ólom-cinkérc, arany és ezüst található, mégpedig olyan mennyiségben, amelyet Európa legnagyobb előfordulásai között tartanak számon. Ráadásul nagy ipari volument is jelenthet a térségben. Itt vannak már bányászati létesítmények, és állami tulajdonban vannak a bányatelkek. Mivel sokféle érc található Recsken, ha az egyik fém ára alacsonyan van, a másiké még magasan lehet, kiegyenlíthetik egymást, így a bánya gazdaságossága biztosítható. A harmadik területe a straté­giának a bányászati hulladékok feldolgozása. Ezek a meddőhányók és az EU által bányászati hulladékként meghatározott anyagok. Ezek közül az egyik legismertebb a vörösiszap, amely a timföldgyártás mellékterméke.

– Ebben van üzleti lehetőség?

– Ajkán ötvenmillió tonna vörösiszap van. Ezt a területet néhány éve a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet is kutatta. Kiszámoltuk, hogy a vörösiszapban található fémek és ritkafémek összértéke százmilliárd dolláros nagyságrendű a feldolgozási, beruházási költségek nélkül. De felszínen van, ledarálva. Erre mindenképpen nyersanyagként kell tekintenünk, hiszen százmilliárd dollár Magyarország teljes adósságállományához mérhető. Tavaly fejeződött be egy uniós projekt, a Criticel, amelyet a Miskolci Egyetem készített el, és a ritkafémkészletek felméréséről szólt. A vörösiszapban nagyon nagy mennyiségű, kinyerhető ritkafém található. Kijelenthetjük, hogy a felmért adatok alapján Európában az egyik leggazdagabbak mi vagyunk ebben.

– Milyen jövő előtt áll a geotermikus energia hasznosítása?

– A bányászati stratégia negyedik fő területe a geotermika. A ma már ismert modern technológiák olyan módszereket is alkalmazhatnak, ahol nincs vízkitermelés, és a hőenergiát hőcserélők segítségével hozzák a felszínre. Az ország nagy részén a pannon korú üledékek jó hőszigetelő közegként biztosítják, hogy ötezer–hétezer méteres mélységben már 300-350 Celsius-fok legyen. Az atomerőművek is ilyen hőmérsékleti tartományban működnek. A távolabbi jövőben az ország hő- és elektromosenergia-termelésének jelentős részét át lehetne állítani erre az energiaforrásra.

– Országszerte hány bánya nyílhatna meg?

– Nagyobb szénbánya Borsodban három-négy helyen nyitható. Dubicsányban ez évben írtak ki koncessziót mélyművelésű szénbányára, de Tardonán, Putnokon, Farkaslyukon is nyitható bánya. A Mecsekben, Nagymányok térségben feketeszén kitermelésére nagy kapacitású bányát lehetne megnyitni, a Dunántúli-középhegységben is több helyen van bányászati lehetőség. Természetesen a már említett recski ércbánya és a mecseki uránbánya is szóba kerülhet. Ki kell emelni azonban, hogy egy bányát csak akkor szabad megnyitni, ha az biztonságosan és gazdaságosan tud üzemelni, és a működése nemzeti érdekből is indokolt.

– Nagyobb bányanyitásokra mikor kerülhet sor?

– Véleményem szerint legkorábban 2018 és 2020 között – ez tekinthető a leginkább reális időpontnak. Ám ne felejtsük el, hogy a bányászat ma már nem olyan, ahogyan az emlékeinkben él: kormos, fekete emberek nagy kosszal, zajjal járó munkát végeznek. A tisztaszén-technológia a bányából kijövő gázok és a szén feldolgozását is jelenti, gyakorlatilag nagyobb környezetszennyezés nélkül. Ma már itt is high-tech technológiákat alkalmazhatnak.

– Miniszteri biztosként mit tartana munkája legfőbb eredményének, legnagyobb sikerének?

– Mindenképpen a bányászati stratégia sikeres végrehajtását, hiszen ez Magyarország nyersanyag- és energiabiztonságának megteremtését is szolgálja. Továbbá azt, hogy minél előbb nyíljon meg az első nagyobb mélyművelésű bánya Magyarországon, mert biztos vagyok abban, hogy itt most „az első fecske nyarat csinál”, tehát, ha az első megnyílik, akkor több bánya megnyitás is követheti. A hagyományos bányászköszöntéssel ehhez kívánok Magyarországnak jó szerencsét!