Részletes szabályzat készült a menekültek kórházi kezeléséről

A dokumentum részletezi, hogy az egyes csoportok milyen kezelésekre jogosultak térítésmentesen, illetve, hogy mindezt ki és hogyan ellentételezi az intézményeknek. A finanszírozás elsősorban attól függ, hogy a menekült a befogadási eljárásnak épp melyik szakaszánál tart: más az ellátásra való jogosultság az elismerési eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása előtt, a folyamat időtartama alatt, vagy a menekültügyi hatóság döntése után.

Ezeken kívül a járványintézkedések, a mentés és a sürgősségi ellátás a kérelmek benyújtásától függetlenül is jár a menekülteknek – ahogy azt lapunk már korábban megírta. Az összefoglaló szerint azonban ilyen esetekben az adott intézmény köteles vizsgálni, az ellátások költségét fedezik-e, s amennyiben a számlát nem sikerül kifizettetni, a kezelés díját a központi költségvetés biztosítja az Egészségbiztosítási Alapon keresztül.

Annak, aki már benyújtotta menedékkérelmét, a háziorvosi ellátást is magában foglaló, széles körű egészségügyi ellátásra jogosult, különösen abban az esetben, ha kiskorú, vagy valamilyen fogyatékossággal él. Az OEP tájékoztatója szerint az ő ellátásukat a menekültügyi hatóság fedezi az egészségügyi szolgáltatóknak. Az elvégzett ellátásokról az OEP-nek kell jelentést küldeniük az érintett kórházaknak, s ezt havonta küldik tovább a menekültügyi hatóságnak. Az ellenőrzést követően végül a pénztárnak utalják a megfelelő összeget.

A menekültként, menedékesként, oltalmazottként elismert személyek egészségügyi ellátása egy évig úgy zajlik, ahogyan az elismerési eljárás alatt. Egy év leteltével viszont, aki marad, arra az általános társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak, azaz esetükben is a biztosítotti vagy jogosulti jogviszony – például munkaviszony – alapozza meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot.