Belföld
Kovács Zoltán: Az egyik legsikeresebb konzultáció volt a bevándorlással kapcsolatos
Indokolt volt a határidő meghosszabbítása
A több mint egymillió válaszadó elsöprő többsége egyetértett az illegális bevándorlásról szóló nemzeti konzultációban megfogalmazott állításokkal, mondta Kovács Zoltán, hozzátéve: az emberek hasonlóan gondolkodtak a 12 kérdésről, s az összegzés szerint elhanyagolható az elutasító válaszok aránya.
A konzultációs kérdőívet visszaküldők egyértelműen foglaltak állást amellett, hogy európai és magyar szinten egyaránt szigorúbb szabályozásra van szükség, illetve amellett, hogy a modernkori népvándorlásnak, iletve az illegális határátlépésnek gátat kell vetni - mondta a kormányszóvivő, aki kormány nevében köszönetét fejezte ki, hogy ilyen sokan küldték vissza a konzultációs íveket. „Egyre több migráns érkezik hazánkba, napi szinten dőlnek meg a rekordok. A hónap végéig a számuk jó eséllyel eléri a százezret. Ez is indokolja, hogy részletesen beszéljünk a kérdőívekről” - mondta Kovács Zoltán.
Csehország rendőröket ajánlott fel
Csehország azzal szeretne segíteni Ausztriának a migrációs hullám kezelésében, hogy rendőröket küldene a magyar-szerb határ védelmének megerősítésére - közölte Milan Chovanec cseh belügyminiszter, aki szerint hazája rendőröket, megfelelő műszaki felszerelést és pénzt ajánlott fel erre a célra Magyarországnak. A korábbi elképzelések szerint augusztustól húsz cseh rendőr teljesített volna szolgálatot a magyar-szerb határon. "Magyarország azonban leállította a projektet. A témáról július végén az Európai Unió tagállamainak rendőrkapitányai fognak tárgyalni" - mondta a cseh miniszter újságíróknak.
A szóvivő elmondta: az eredeti határidőt követően további hatvanezer kérdőív érkezett vissza, ami bizonyítja, hogy indokolt volt a határidő meghosszabbítására.
Kovács Zoltán ismertette az egyes kérdésekre beérkezett válaszok megoszlásának arányát.
A szóvivő szerint a számok azt is mutatják, hogy a nagyszabású, komoly kérdéseket felvető ellenkampány ellenére a kérdőívet visszaküldő polgárok egyöntetűen foglaltak állást abban, hogy az illegális határátlépésnek véget kell vetni, a migránspolitikán szigorítani kell.
MSZP: Megbukott a nemzeti konzultáció
Az MSZP szerint megbukott az illegális bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció, mivel a lakosságnak csak mindössze valamivel több, mint tíz százaléka válaszolt a kiküldött kérdőívekre.
Az MSZP közleményében úgy fogalmazott: a konzultáció kézzelfogható eredménye, hogy "a kormány által feltüzelt szélsőségesek ma már naponta követnek el fizikai és verbális agressziót". A kormány feladata ezzel szemben az lenne, hogy a magyar lakosság biztonságát garantálja, ugyanakkor a háborús övezetekből menekülők emberi jogait is biztosítsa - hangsúlyozta az ellenzéki párt, majd hozzátette, ehhez azonban a kormánynak nem kampányolnia, hanem kormányoznia kellene.
A szocialisták továbbra is úgy gondolják, hogy ha a kabinet a megoldásban és nem a káoszban lenne érdekelt, akkor kerítésépítés helyett európai uniós forrásokat hívott volna le a határvédelem megerősítésére vagy a menekültügyi hivatalok növekvő feladatainak támogatására. A párt közleménye szerint a kormány "hónapok óta tízmilliárdokat költ hazug konzultációra, gyűlöletkeltő plakátokra és haszontalan szögesdrótra" ahelyett, hogy a határok mentén olyan táborokat alakított volna ki, amelyekben a migránsok emberi körülmények között várhatnák meg az eljárásuk végét, egyúttal a lakosság nyugalmát sem zavarnák.
Kovács Zoltán kiemelte: az ideiglenes határzár a lehető legrövidebb idő alatt megépül, a cél az, hogy már augusztus 31-ig befejeződjön az építése. „A korábbi határidőket az élet felülírta” - tette hozzá.
A szóvivő az egyes kérdésekre adott válaszok kapcsán elmondta: a kérdőívet kitöltők közül a terrorizmus térnyerését hetven százalék egyértelműen fontosnak ítélte saját élete szempontjából, huszonöt százalék bizonytalan volt, és mindössze 3,6 százalék válaszolta azt, hogy ez a kérdés nem fontos számára. Azt, hogy a válaszadók mégis biztonságban érzik magukat, abből derül ki, hogy a válaszadóknak csak a 39,3 százalék látja komoly esélyét egy hazai terrorcselekmény elkövetésének, míg 56 százalék azt válaszolta, hogy ilyesmi előfordulhat, azonban a válaszadók 3,7 százaléka kizárta ezt a lehetőséget.
"A Brüsszel által rosszul kezelt bevándorlás-politika" és a terrorizmus térnyerése között a válaszadók 61 százaléka látott összefüggést, 27,8 százalék nagyrészt egyetértett, 11,1 százalék viszont nem értett egyet ezzel a megállapítással.
Kovács Zoltán ismertette: a kérdőív kitöltői közöl mintegy 97 százalék ismertnek és valósnak ítélte a megélhetési bevándorlás erősödését: a válaszadók 72,6 százaléka tisztában volt a helyzettel, 23,4 százalék hallott róla, 3,9 százaléknak nem voltak ilyen jellegű ismeretei.
A kérdőív kitöltőinek 72,7 százaléka határozottan egyetértett a munkahelye, megélhetése veszélyeztetettségével, és további 18,8 százalék is inkább egyetértett, míg 8,5 százalék elutasítja ezt az összefüggést.
Zajlik az építkezés előkészítése a Homokhátságon
Röszke és Mórahalom térségében több helyen is folyik az ideiglenes biztonsági határzár kivitelezésének előkészítése, katonai térképészek tűzik ki a kerítés nyomvonalát, a honvédségi munkagépek végzik a tereprendezést, és ahol szükséges, az aljnövényzet irtását – tudatta az MTI.
Röszke közelében a magyar-szerb határtól néhány méterre lefestett végű, számozott karók jelzik a kerítés leendő nyomvonalát. A karók és a határvonalat jelölő fehér határkövek között több kilométer hosszan elvégezték már a tereprendezést, munkagépekkel elegyengették a talajt, illetve kivágták a cserjéket és a kisebb fákat. Hétfőn kora délután Mórahalom térségében két munkás egy aprítógéppel darálta le a kivágott növényeket.
A biztonsági határzár 175 méteres mintaszakaszától a honvédség két BAT-2-es típusú lánctalpas buldózere és más katonai munkagépek indultak el Ásotthalom irányába a határvonallal párhuzamosan. Itt egyeztettek a munkáról a HM Zrínyi Nonprofit Kft. katonai térképészei is.
Kovács Zoltán arról is beszélt, hogy a válaszadók 77.4 százaléka látja úgy: megbukott a brüsszeli politika és új megközelítésre van szükség, további 17,5 százalék pedig volt ezen a véleményen, míg 5 százalék elutasította ezt a felvetést. A szigorúbb bevándorlási szabályok mellett 89,7 százalék foglalt állást teljes mértékben, 7,5 százalék részben, míg 2,8 százalék nem támogatná a szigorítást. A szóvivő szerint az erre a kérdésre adott válaszok nyomán döntott a kormány az ideiglenes határzárról és a törvényi szigorításokról.
A törvénytelenül érkezők őrizetbe vételével 87,9 százalék teljesen, 9,3 százalék részben egyetértett, és csak 2,8 százalék mondott rá nemet. Az illegálisan érkezők visszafordítását 86,1 százalék teljesen, 10,2 százalék inkább támogatta, és 3,6 százalék volt az elutasítók aránya.
A válaszadók 82,7 százaléka egyértelműen amellett volt, hogy a megélhetési bevándorlók vállaljanak részt ellátásuk költségeinek biztosításába. Ezzel a felvetéssel részben egyetértett további 13,5 százalék, 3,8 százalék pedig nem ért vele egyet.
A bevándorlás elleni küzdelem hatékony eszközének tekintette a válaszadók 60,6 százaléka, ha az unió tagállamai segítik azon országok fejlesztését, ahonnan a bevándorlók érkeznek. További 24 százalék is inkább egyetértett ezen állítással, 15 százalék nemet mondott.
Kovács Zoltán a leginkább beszédes adatként hivatkozott arra, hogy a válaszadók 92,9 százaléka a bevándorlás helyett a magyar családok, a születendő gyermekek támogatása mellett foglalt állást. Ezzel az állítással további 5,3 százalék inkább egyetértett, és 1,7 százalék nem értett egyet.