Gazdaság
Kedvező a monetáris helyzet
A jelenlegi szinten maradhat a kamat 2016 végéig
A kamatcsökkentési ciklus 1,35 százalékon történő lezárásával az alapkamat most érte el azt a stabil, az egyensúly eléréséhez szükséges szintet, amelynek a tartós fenntartása a monetáris tanács megítélése szerint biztosítja az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését. Ezzel a monetáris politika számára releváns időhorizonton a jelenlegi kamatkondíciók a rövid, középtávú egyensúlyi szinthez közelinek tekinthetők – emelte ki a Portfólió internetes portálon megjelent cikkében Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.
A szakember hangsúlyozta elemzésében, hogy a hosszú távú egyensúlyi avagy semleges kamatszint mellett a jegybank kamatkondíciói nem csökkentik és nem is erősítik az inflációs nyomást. Ráadásul a magyar gazdaságot tartósan cél alatti infláció jellemzi, emellett folyamatban van a gazdasági szereplők mérlegalkalmazkodása, a hosszú távú gazdasági felzárkózáshoz a hitelezési aktivitás további emelkedése lenne kívánatos.
Palotai kitért arra is, hogy az aktuális kamatszint összhangban van a kamatpálya aljára vonatkozó piaci várakozásokkal és az inflációs cél elérésével. Mind a kamatpálya aljára vonatkozó piaci elemzői várakozások, mind a bankközi hozamokból kiszámított „képlet” 1,35 százalékos kamatszintet tükrözött. Előretekintve, a kamatcsökkentési ciklus lezárását követően több elemző szerint legalább 2016 végéig a jelenlegi szinten maradhat a magyar alapkamat. Az elemzők az irányadó ráta hosszú távú tartását a csak fokozatosan záródó kibocsátási réssel, a mérsékelt inflációs nyomással és lefelé mutató inflációs kockázatokkal, a huzamosabb ideig laza nemzetközi monetáris kondíciókkal indokolják. Az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az MNB számításai szerint is – a jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett – tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat.
A szakember hangsúlyozta elemzésében, hogy a hosszú távú egyensúlyi avagy semleges kamatszint mellett a jegybank kamatkondíciói nem csökkentik és nem is erősítik az inflációs nyomást. Ráadásul a magyar gazdaságot tartósan cél alatti infláció jellemzi, emellett folyamatban van a gazdasági szereplők mérlegalkalmazkodása, a hosszú távú gazdasági felzárkózáshoz a hitelezési aktivitás további emelkedése lenne kívánatos.
Palotai kitért arra is, hogy az aktuális kamatszint összhangban van a kamatpálya aljára vonatkozó piaci várakozásokkal és az inflációs cél elérésével. Mind a kamatpálya aljára vonatkozó piaci elemzői várakozások, mind a bankközi hozamokból kiszámított „képlet” 1,35 százalékos kamatszintet tükrözött. Előretekintve, a kamatcsökkentési ciklus lezárását követően több elemző szerint legalább 2016 végéig a jelenlegi szinten maradhat a magyar alapkamat. Az elemzők az irányadó ráta hosszú távú tartását a csak fokozatosan záródó kibocsátási réssel, a mérsékelt inflációs nyomással és lefelé mutató inflációs kockázatokkal, a huzamosabb ideig laza nemzetközi monetáris kondíciókkal indokolják. Az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az MNB számításai szerint is – a jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett – tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat.