Görögország nem fizetett az IMF-nek

Ciprasz fenntartja a népszavazást

MH/MTI – 2015.07.01. 14:28 –

A Financial Times jelentése szerint Aléxisz Ciprasz kis módosításokkal kész elfogadni a nemzetközi hitelezők legutolsó javaslatait, hogy megállapodásra tudjanak jutni a görög adósságválságról. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyar idő szerint hajnalban megerősítette, hogy Görögország nem fizette meg a keddi határidőre 1,5 milliárd euró értékű tartozását. Ez az első eset az IMF 70 éves története során, hogy egy fejlett gazdaság nem törlesztette tartozását. Közleményük szerint az ország „fizetési hátralékba került”, tehát jogilag még nem beszéhetünk csődről. Szerdán kisebb tömegjelenetek zajlottak a görög bankok előtt, miután kinyiott mintegy ezer bankfiók, de csak a nyugdíjasok számára, hogy pénzhez juthassanak. Ciprasz továbbra is fenntartja a népszavazást, az Eurócsoport kivárja az eredményét.

lead cipraszMegerősítte a vasánapi népszavazás megtartását Alekszisz Ciprasz. A miniszterelnök a nemzethez intézett televíziós beszédében arra kérte honfitársait, hogy szavazzanak nemmel a referendumon, mert az "döntő lépés lesz egy jobb megállapodás" felé vezető úton. Leszögezte, hogy a népszavazás nem Görögország euróövezeti tagságáról szól, hiszen az adott.

A Financial Times ugyanakkor arról írt: a görög kormányfő elfogadja a hitelezők által hétvégén felvázolt feltételeket a megállapodást illetően, csupán kisebb módosításokat kíván véghez vinni - derül ki Ciprasz kedden este Brüsszelbe küldött leveléből. A levélben az áll: elfogadják a javasolt áfareformot azzal az egy változtatással, hogy a görög szigeteknek 30 százalékos engedményt kérnek, mivel ezek közül sok távol helyezkedik el és az ellátásuk nehézkes.

A nyugdíjreformmal kapcsolatban a miniszterelnök azt kéri: a módosítás, hogy 2022-ig 67 éves korra emelik a korhatárt, ne most azonnal lépjen életbe, hanem csak októbertől. Emellett a szegényebb nyugdíjasoknak járó "szolidaritási támogatást" kivezetésével kapcsolatban leírta: egyetért annak kivezetésével 2019 végéig, de szeretné ha ez lassabban történne, mint ahogy a hitelezők javasolták.

A tőkepiacok kitörő örömmel fogadták a hírt. A DAX több mint két százalékot erősödött. A BUX másfél százalékos plusszban van. Az OTP közel három százalékkal erősödött. Ciprasz levele minden bizonnyal szóba kerül az euróövezeti pénzügyminiszterek szerdai esti ülésén. A tárgyalást elhalaszották a déli órákról, vélhetően az új fejlemények miatt.

Névtelenül nyilatkozó euróövezeti tisztségviselők már a német pénzügyminiszter nyilatkozata előtt figyelmeztettek arra, hogy a görög miniszterelnök levelében vannak olyan elemek, amelyeket nehéz lenne keresztülvinni az euróövezeti pénzügyminisztereken. Egy tisztségviselő ugyanakkor úgy vélte, hogy elméletileg július 20-ig megköthetik az új megállapodást a görögökkel.

A július 20. újabb fontos határidő, a görög kormánynak ekkor kell 3,5 milliárd eurót törlesztenie az EKB-nak. Június-augusztusban egyébként összesen 11 milliárd eurót kellene átutalnia a görög kormánynak a nemzetközi hitelezők számláira, miközben az államkassza üres. Athén június 30-án nem teljesítette mintegy 1,6 milliárd eurós fizetési kötelezettségét a Nemzetközi Valutaalap felé, halasztást kért a fizetésre.

Az Eurócsoport kivárja a népszavazás eredményét

Az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport egységesen úgy döntött, hogy minden további tárgyalás előtt kivárja a görögországi népszavazás eredményét - közölte az egyik mikroblog-oldalon a szlovák pénzügyminiszter. "Ne kössük a szekeret a lovak elé" - tette közzé rövid üzenetét Peter Kazimir.

Szintén megvárná a referendum eredményét Angela Merkel. Az ajtó továbbra is nyitva áll a görög kormánnyal való tárgyalások előtt, de egy új segélyprogramról csakis a hét végére tervezett görögországi referendum után lehet tárgyalni - jelentette ki a Bundestag szerdai rendkívüli ülésén a német kancellár. "Az ajtó mindig is nyitva volt, és nyitva is marad a tárgyalások előtt, de az újabb tárgyalásokkal meg kell várni a vasárnapi népszavazást" - hangsúlyozta kormánya álláspontját ismertetve a Merkel, utalva arra is, hogy egy esetleges újabb segélyprogramról szóló tárgyalásokhoz nélkülözhetetlen a német parlament alsóházának jóváhagyása.  "Nem tehetünk mást, minthogy nyugalommal várunk, Európa elég erős" - fogalmazott Merkel. A német kancellár hangsúlyozta, hogy a görögök joga a vasárnapi referendum megtartása, az euróövezet többi 18 tagjának viszont joga van arra, hogy "arányos" választ adjanak.

Nem fizettek időre

„Megerősíthetem, hogy nem érkezett meg az az 1,2 milliárd SDR-es törlesztés, amely a mai napon volt esedékes Görögország részéről az IMF felé. Tájékoztattuk a végrehajtó bizottságot arról, hogy Görögország hátralékba került, és csak akkor juthat IMF-finanszírozáshoz, ha rendezte a hátralékot” – írta Gerry Rice, az IMF szóvivője helyi idő szerint kedden este Washingtonban kiadott közleményében.

Ez az első eset az IMF 70 éves története során, hogy egy fejlett gazdaság nem tudta törleszteni tartozását a valutaalapnak. A legutóbbi ország, amely nem volt képes határidőre fizetni az IMF-nek, Zimbabwe volt 2001-ben. Korábban többek között Szudán, a tálibok uralma idején Afganisztán, valamint Haiti jelentett csődöt a valutaalap felé.

A görög törlesztés elmaradása nem jelent meglepetést, miután korábban az athéni kormány egyértelművé tette, hogy külső segítség nélkül nem lesz pénze kifizetni tartozását. Megfigyelők biztosra vették a fizetés elmaradását azután, hogy megszakadtak a hitelezők és Görögország tárgyalásai, így az országnak nincs honnan előteremtenie a szükséges összeget

Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója vasárnap jelezte: amennyiben Athén nem teljesíti törlesztési kötelezettségét, Görögország ugyan továbbra is a pénzügyi szervezet tagja marad, változatlanul képviselteti magát az igazgatótanácsban, és jogosult lenne technikai jellegű segítségre is, nem lesz azonban hozzáférése újabb IMF-finanszírozásokhoz mindaddig, amíg a szervezettel szembeni törlesztési hátralékát fel nem számolja.

Megszorítások nélkül akartak eurót a görögök

görög bankok

Jelentősen csökkent azok aránya, akik a vasárnapi népszavazáson a külföldi hitelezők segélyprogramja valamint az ezzel járó megszorítások ellen szavazna, mióta hétfőn tőkekorlatozásokat vezettek be és korlátozták a kivehető pénz mennyiségét  - derül ki egy közvélemény-kutatásból. A megkérdezettek 54 százaléka mondta hogy elutasítja az EKB és az IMF közös reformjavaslatait, amelyet a görög államcsőd elkerülése érdekében tettek. A megkérdezett biztos szavazók 33 százaléka mondta azt, hogy igennel voksolna. Ha azonban a megkérdezetteket két részre osztjuk, azokra, akik a bankok bezárása előtt válaszoltak, és azokra, akik azóta, akkor az előbbi esetben 57 százalék volt a nem aránya, és 30 az igené, az utóbbiak között pedig 46 százalék az elutasító voksoké, és 37 százalék az igenlőké. 

 A kormány utasítására szerdán kinyitott mintegy ezer bankfiók az országban, de csak a nyugdíjasok számára, hogy pénzhez juthassanak. Sok nyugdíjasnak nincs bankkártyája, amellyel bankjegykiadó automatából vehetne fel pénzt. A felvehető maximális összeg 120 euró. A bankok előtt már szerdán korán reggel hosszú sorok álltak, sok helyen kaotikus helyzet alakult ki.

Szakértő: jogi értelemben nem lesz csőd, elhúzódó válság várható

lentner

Jogi értelemben vett államcsődre nem, elhúzódó válságra azonban számít Lentner Csaba közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, aki erről a közszolgálati csatornán beszélt.  Akár Athén, akár valamely hitelezője bejelenthetné a csődöt, de ha ez megtörténik, akkor az a leírások miatt Görögország hitelezőinek 240 milliárd euró azonnali veszteséget jelentene, miközben a görög államnak megkönnyebbülés volna - mondta.    

A szakember szerint a visszafizethetetlen mértékű hitelek és adósságszolgálat nélkül zökkenőmentes lenne az állam működése, hiszen Görögország az elmúlt években elérte, hogy kiadásait fedezzék a bevételek. Lentner Csaba szerint "Görögországot nem hagyják csődbe menni", hiszen az ország - szemben Argentínával - euróövezeti tagként "csapatban játszik", ezért a felek majd "élnek egymás mellett és minden megy a végtelenségig tovább". 

Megjegyezte, hogy Görögországot - amely korábban már hétszer ment csődbe - az hozta a mostani helyzetbe, hogy az Európai Központi Bank és az IMF túlhitelezte.

 

Ciprasz bedobta a törölközőt - Kész elfogadni a hitelezők ajánlatát

Posted by Magyar Hírlap on 2015. július 1.