Vár a királyság legkeletibb határán

A Gyimesi-szoros valamikor a nyugat kapujának számított, napjainkra a magyarság fontos, megszépülő zarándokhelye lett

Sinkovics Ferenc – 2015.06.19. 15:21 –

Egy vasúti őrház felújításával kezdődött az a folyamat, még 2008-ban, melynek jegyében történelmi emlékhellyé változott a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb vasúti őrháza a Keleti-Kárpátokban levő Gyimesi-szorosban.

számítógépes animáció 20150619Számítógépes animáció, ilyen lesz az erősség, amikor elkészül (Fotó: MH)

E folyamat egyik motorja azóta is a Budakeszi Kultúra Alapítvány. Most a gyimesbükki Rákóczi-vár újjáépítésének megkezdését várják, s nemcsak azért, mert ez az esztendő hivatalosan is II. Rákóczi Ferenc fejedelem éve, hanem ezzel régi tervük válik valóra. Herein Gyulával, az alapítvány kuratóriumi tagjával beszélgettünk.

– A történelemkönyvek szerint a vár katonai értelemben nem volt olyan jelentős, de nagy szimbolikus erővel rendelkezett, hisz a Magyar Királyság legkeletibb határát jelezte...

– Egyben a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák–Magyar Monarchia s egyáltalán: a Nyugat „határköveként” tartották számon megépítése óta. Ami a váron túl volt, az már a Balkánnak számított. Nem nagyobb egy őrtoronynál, 12 × 30 méter az alapterülete, s két helyiség van benne. Még 1626-ban építtette Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a Gyimesi-szoros határvédelmére és az itt zajló forgalom ellenőrzésére. A várat az 1700-as évek elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, így kapta mai nevét, majd az osztrák őrtornyok vonalába illeszkedett, 2-es számú blockhausként emlegetik a korabeli dokumentumok. A torony körül magas palánkkerítést építettek, ez a rendszer jelentette az egykori határvonalat. A szoroson túli települést ma is Palánkának hívják.

– Mit jelentett konkrétan az a bizonyos ellenőrző funkció?

– Kereskedők, utazók jöttek be a szoroson keresztül, sokszor a világ messzi tájairól is. Az őrség nyilván átnézte a portékájukat, ha kellett, vámot fizettetett velük, majd negyven napra vesztegzár alá helyezte őket, hogy kiderüljön, nem hoznak-e magukkal valamilyen veszélyes fertőző betegséget is. A szó szoros értelmében vett nagyobb katonai összecsapás csak az első világháborúban zajlott itt. Több mint egy évig állt a front a szorosnál, ma szép számmal találni a környéken szuronyokat, sisakokat, töltényeket. A második világháború vihara is átvonult Gyimesbükkön, itt védekezett a híres 32-es határvadászok Sebő Ödön által vezetett harccsoportja, akiknek történetét A halálra ítélt zászlóalj című könyvében örökítette meg a tiszt. Az ő fia Sebő Ferenc népzenész, a nemzet művésze. Magyar katonai emlékhely is létesült az egykori vesztegzár, vagy­is a kontumác romjain a két háború katonahőseinek, Hende Csaba honvédelmi miniszter avatta 2011-ben.

– A vár romvár lesz, vagy vissza­építik?

– Bíró Gábor gyimesbükki mérnök Bécsben az Osztrák Állami Levéltárban kutatta a Rákóczi-vár nyomait, s megtalálta a blockhaus 2 eredeti raj­zait. Ezek alapján készítette el közvetítésünkkel Esztány Győző, csíkszeredai építész a terveket a vár újjáépítésére. A gyimesbükki önkormányzat az engedélyeztetési eljárást saját költségén lefolytatta, a szakhatósági engedélyek már megvannak, egy feltétel maradt csak a végleges építési engedély benyújtásához, a megelőző régészeti feltárás. A munkát kolozsvári régészek végzik Bákó megyei hatósági felügyelettel. A helyi önkormányzat, Görbe Vilmos polgármester vezetésével, elszánt támogatója a várépítésnek. A polgármester azt mondta, egyedül is megépítik, de ha kapnak hozzá pénzügyi támogatást, azt megköszönik. Ez nagy vállalás. Az őrház felújításánál még a Budakeszi Kultúra Alapítvány finanszírozta és szervezte is egyben a konkrét munkálatokat.

– Mennyire igazodnak majd a vár eredeti formáihoz?

– Amennyire csak lehet. A várban lesz egy kiállítóterem, de lesz egy kis kávézó is. Ez kisebb vitát kavart a köreinkben, de ki kell szolgálni a látogatókat, ez így működik mindenütt a világon.

– Mennyivel növeli majd a vár Gyimesbükk vonzerejét?

– A gyimesbükki őrház 2008-as átadására több tízezer ember jött el. Azóta zarándokhely lett a kontumáci kápolnával, a mellette kialakított katonai emlékhellyel és a Hitünk és nemzetünk oszlopaival együtt. A pünkösdvasárnapi, szentmise előtti, Salamon József plébános atya által gondozott, évről évre a magyar lelket mélyen megérintő programok egyre nagyobb közönséget vonzanak, a zarándokvonatok utasain túl is. Turisták százezrei keresik fel ezeket a szimbólumokat, egész évben, nyáron és télen is. Budakeszin nincs már olyan végzős gimnáziumi osztály, amely az érettségi előtt ne látogatna el Gyimesbükkre. A pünkösdvasárnapi zarándoklatra egyébként a világ minden tájáról érkeznek magyarok.

– Nyilván nem könnyű adományokat gyűjteni egy ilyen vállalkozásra a mai, meglehetősen egoista világban.

– Nagyon is téved. Az őrház építésénél is azt tapasztaltuk, adakoznak az emberek. Nem kell kalapoznunk, sokan el is mondják, megtiszteltetés számukra, ha segíthetnek egy ilyen vállalkozást. Gyűjtést azonban csak akkor hirdetünk, ha már biztos az építési engedély, biztos a megvalósítás, mert addig nincs jogalapunk fogadni az adományokat. Remélem a nyár végére már jó hírekkel szolgálhatunk.