Manfred Weber: Európa sokat tanulhat Magyarországtól

 Varga Mihály szerint az európai és a magyar gazdaság szereplői túljutottak a válságon, ma már nem a múltra kell reflektálni, hanem a jövő felé kell nézni. A nemzetgazdasági miniszter az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának csütörtöki budapesti tanácskozásán beszélt, ahol Magyarország gazdasági helyzetét, a válságból kivezető út állomásait ismertette.

Magyarország gazdasági helyzete 2010 májusa óta alaposan megváltozott - hívta fel a figyelmet előadásában Varga Mihály. A fiskális fegyelem és a külső egyensúly mellett ma már arról folyik a diskurzus, hogy az ország egy-egy negyedévet tekintve a harmadik lett-e a 28. tagú Európai Unióban a növekedési versenyben, vagy éppen leszorult a dobogóról. 
Az elmúlt öt évben a miniszter szerint három jól elkülöníthető periódus volt. A 2010 nyarától 2011 őszéig tartó időszak meghatározó eseménye a konszolidációs folyamat megindítása volt. A második szakasz 2011 ősze és 2013 eleje közé tehető, ekkor a hazai gazdaságpolitikától független világgazdasági események játszottak szerepet a kedvező folyamatok időleges megakadásában. A harmadik fázisban, 2013 második negyedévében újra növekedési pályára állt a gazdaság, az Európai Bizottság 2013 júniusában elismerte Magyarország fiskális fegyelem terén elért erőfeszítéseit, megszüntette a 9 éve indított túlzottdeficit-eljárást. 
Varga Mihály előadásában arra is kitért, hogy a magyarországi események bizonyítják: működhet olyan modell, ahol a szerkezetváltás folyamata nem áll szemben a társadalmi stabilitással. Kifejtette: az európai és a magyar gazdaság szereplői túljutottak a válságon, ma már nem a múltra kell reflektálni, hanem a jövő felé kell nézni. Két fontos, az Európai Unió előtt álló problémára is rávilágított, a népesség számának csökkenésére valamint az európai országok gazdasági versenyképességének nemzetközi viszonylatban történő erősítésére. 
Az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának budapesti tanácskozásán a fő téma - mint azt Manfred Weber, a képviselőcsoport vezetője és Orbán Viktor miniszterelnök is elmondta - a bevándorlás mellett a tisztességes adópolitika - ismerteti közleményében a szaktárca.

"A humanitárius menekülteket be kell engedni Európába, a gazdaságiakat nem"
A saját életük védelme érdekében polgárháború elől menekülőket be kell engedni Európába, a gazdaságiakat viszont nem - hangsúlyozta Manfred Weber a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Konrad Adenauer Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány csütörtök esti budapesti rendezvényén.

Aki értékalapú politikát folytat, az nem lehet ezen emberek segítése ellen - mondta a nem gazdasági okokból menekülők ügyéről a német politikus. Azt hangsúlyozta, hogy a menekültprobléma nem egy nemzeti kihívás és minden államot segíteni kell a helyzet okozta terhek viselésében.
Megjegyezte: az érkezők kétharmadát jelentő gazdasági menekültek ügyének külön kezelése különbözteti meg az Európai Néppártot a szélsőséges jobboldali populistáktól, akik mindkét csoporttal ugyanúgy bánnának. Mint mondta: a néppárti álláspont - szemben az európai baloldaléval - nem támogatja a tömeges bevándorlást, mert az "nem megoldás Európa számára, de Afrika számára sem, ha elszívjuk onnan a legjobbakat". 
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arra hívta fel a figyelmet, hogy nem hagyhatjuk cserben a szükséget szenvedőket, de ilyen komplex fellépésre korábban még nem volt példa, így a kérdés az, hogy ebben meddig jutunk.
Megjegyezte: el kell gondolkozni azon, hogy egyes sorsok megítélése nyomán "öt-tíz-húsz év múlva hogyan néznek ki országaink társadalmai". Hozzátette: Magyarország hasonló integrációs probléma előtt áll, mint Franciaország vagy Németország, csakhogy itt egy olyan közösséget kell beilleszteni a társadalomba, amely évszázadok óta itt él. Balog Zoltán megemlítette, Európában szükség van kevésbé képzett munkaerőre is, ugyanakkor ez fedezhető volna azáltal, hogy képesítést szerez a kontinens hat-nyolcmilliós roma lakossága. 
Az Európai Néppárt példája mutatja, hogy akár lehet közös álláspontra is jutni anélkül, hogy minden elemben egyetértenénk - mondta Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő, aki szerint a kérdést meg kell vitatni, "ebben a vitában nem szabad egymást megbélyegeznünk azért, mert valaki ilyen vagy olyan álláspontot képvisel".
"Magyarország egy befogadó ország" - jegyezte meg Szent István intelmeire utalva a politikus. Meg lehet érteni az egykori gyarmattartók lelkiismeret-furdalását és ebből fakadó erkölcsi kötelezettségeit, de azzal is tisztában kell lenni, hogy "bennünk ez a fajta attitűd másképpen jelenik meg, és éppen ezért a más kultúrákhoz való viszony tekintetében, a mindennapi együttélés tekintetében a magyar társadalom nem ugyanazon a folyamaton ment keresztül, mint a nyugat-európaiak".
A komplex megoldás szükségességéről beszélt a fórumon Michael Gahler európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt biztonság- és védelempolitikáért felelős koordinátora.
Szavai szerint növelni kell azt a kapacitást, amivel ki lehet a menteni a tengeren hánykolódókat, de eközben a menekülés okait kell megszüntetni, katonai és titkosszolgálati eszközökkel csapva le a több milliárd eurós forgalmat bonyolító embercsempészekre és alkalmazva a menekültekre vonatkozó kvótarendszert.
A gazdasági menekültekről szólva úgy nyilatkozott, hogy a szándékuk érthető, de nem elfogadható akkor, amikor az EU-ban 25 millióan vannak munka nélkül.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke az eseményen a német-magyar kapcsolatokat méltatva azt emelte ki: 1989-90-ben, Magyarország közjogi rendszerének átalakításakor számos olyan elemet emeltek törvénybe, amelyek német eredetűek vagy szinte meg is egyeznek az ottani megoldással. Példaként hozva a pártalapítványok ügyét megemlítette: a Polgári Magyarországért Alapítványnak hagyományosan kiemelkedően jó a kapcsolata két németországi partnerével, amelyekkel ezt a konferenciát is rendezte.