Terítéken a Városligetbe szánt Múzeumi negyed jövője

Szilléry Éva, Zsiray-Rummer Zoltán – 2015.04.15. 10:53 –

A Városligetben vagy a Várban legyen a Nemzeti Galéria új épülete? A tervezett múzeumi negyednek egyáltalán mennyi létjogosultsága van? – ezekről a kérdésekről beszélgettek hétfőn a meghívott szakemberek a Katona József Színház kultúrpolitikai vitaestjén. Az is elhangzott, „nem eretnek dolog” a ligetben bontások helyén építkezni, hogy a leendő építészeti múzeum tartalmát nehéz lesz megfogalmazni, és hogy az egykori királyi palota Kádár-kori átépítésével mindenképpen kezdeni kell valamit.

snohetta02A norvég Snohetta stúdió első díjas tervében gigantikus, negyven méter magas kettős lejtőt rajzolt a Nemzeti Galéria új otthonának, amely emlékeztet a cég néhány korábbi munkájára (forrás: ligetbudapest.org)
Baán László, a Liget Budapest miniszteri biztosa, György Péter esztéta, Balázs Mihály Kossuth-díjas építész – az új Nemzeti Galéria tervpályázatára meghívott egyik magyar tervező – és Barkóczi István művészettörténész beszélgetett a Városligetben építendő múzeumi negyedről és annak hatásai­ról a Katona József Színház legutóbbi kultúrpolitikai vitaestjén, hétfőn. A diskurzus kezdetén Veiszer Alinda moderátor felhívta a hallgatóság figyelmét a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, L. Simon László múlt heti interjújában elhangzottakra, amelyek szerint a Magyar Nemzeti Galéria új épületét a Városliget helyett a Várban kellene elhelyezni, ahogy hasonló tervet készített a tervpályázatra meghívott Zoboki Gábor építész is. Erre reagálva Baán László úgy fogalmazott: „bármilyen ellenvélemény megtör egy egységes politikai teret, de előtte is volt vita”. Barkóczi István közölte, szerinte a galéria gyűjteményét a Szépművészetitől külön kezelve, akár jelenlegi helyén, akár egy Szent György téri új épületben, de a Várban kellene tartani, hiszen a Vár revitalizálása másként nem menne. A művészettörténész azt is hozzátette, hogy a Várat élővé kell tenni, és erre alkalmas lenne a galéria működtetése. György Péter viszont azt fejtegette, nem érdemes a Várba belenyúlni, mert nem tudhatjuk, hogy mi van „odalent”. Meglátása szerint a Vár 1945 óta „elmondhatatlanul bonyolult politikai tér”, amelynek semmilyen jó megoldása nem volt azóta. Mint mondta, a Nemzeti Galériát most befogadó egykori királyi palota Kádár-kori átépítése belsőépítészetileg használhatatlan tereket hozott létre, amelyekkel valamit kezdeni kell.

A Magyar Építészeti Múzeum elképzeléseiről szólva a jelenlévők egyetértettek abban, hogy az építészetet nem lehet kiállítani, de vannak olyan értékei, amelyek tárlaton is bemutathatók. Baán László vitatkozott azzal, hogy korszakonként rendezze az építészeti értékeket, inkább a technika teremtette új lehetőségekre hívta fel a figyelmet, az animáció által elérhető 3D-s megoldásokat emelve ki.

Az épített értékeink kiállításával kapcsolatban György Péter kijelentette, a város maga egy múzeum, és kevés olyan kiállítóhely van a világban, ahol az építészetet be tudják mutatni. Megjegyezte, hogy a magyarok nagyon ritkán vitatkoznak építészetről, ezek a diskurzusok azonban zömmel politikai indíttatásúak, pedig nemcsak a hatalom által létrehívott épületek lehetnek szimbolikusak, hanem például egy gyárépület is. Balázs Mihály a maga részéről szörnyűnek tartja az építészeti kiállításokat, mert szerinte nem való a múzeumba az építészet, hiszen ilyenkor az épületek képéről beszélgetünk, nem magáról az alkotásról. Szerinte azért nincs a szakma és a civilek között vita, mert egészen más nézőpontból szemlélik az épületeket.

Baán László úgy látja, akár a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz hasonlóan, egy építészeti múzeum is lehet izgalmas, láttató, új aspektusokat megvilágító, de természetesen jó szakmai kapcsolatot kell kialakítani olyan helyekkel, mint amilyen például a FUGA Kortárs Építészeti Központ.

Veiszer Alinda felvetette, az is kérdés, hogy megvalósul-e egyáltalán a szóban forgó negyed, hiszen a politika is bizonytalan ebben, miközben sok az ellenzője.

A felvetésre Baán László úgy reagált, hogy három és fél év alatt rengeteg szakmai és civil diskurzuson vett már részt, természetesen ezek között voltak politikai indíttatású érvelések is, amelyek az ellenvéleményüket a saját eszközeikkel manipulálva tárták a közönség elé. „A liget olyan sajátos képződmény, amelyben egy százötven éves folyamat eredményeként van állatkert, műjégpálya, több mú­zeum, gyógyfürdő, cirkusz, mégis sokkal többen látogatják, mint a tisztán parkként működő Népligetet” – vont párhuzamot Baán. A tiltakozók zöme a liget zöld felületének csökkenésétől tart, holott minden beszélgetésen hangsúlyozza ő maga is, hogy a beruházás elemeként növekedni fog a fás, virágos rész.

Balázs Mihály szerint „nem eretnek dolog” a Városligetbe újabb épületeket emelni a bontások helyén. „Sok vita után arra jutottunk, hogy a liget borzalmas állapotban van, és a projekt révén az egésze jobb állapotba kerül. Jónak tartom, hogy valaki foglalkozik a ligettel, amely most rozsdaövezet” – fogalmazott Balázs Mihály.
A FotóMúzeum budapesti szükségessége mellett érvelve Baán László emlékeztetett arra, hogy a 20. századi magyar fényképészetből a világban négy alkotót tartanak számon, s mind a fotográfiához kötődik: Moholy-Nagyot, André Kertészt, Capát és Brassait. Egy magyar fotómúzeum tényleg világsztárokat tudna felvonultatni, de kortársakat is fel tudunk mutatni, például az Amerikában karriert építő Dezső Tamást – jegyezte meg.
sanaaA japán SANAA iroda szintén első díjas elképzelése, amely a távol-keleti pavilonépítészetet idézi meg
A Közlekedési Múzeum jövőjéről szólva a miniszteri biztos emlékeztetett a hamarosan kezdődő rekonstrukcióra: visszaállítják a csarnok eredeti külsejét, és két föld alatti szinttel bővítik, a következő három évben pedig ideiglenes helyszíneken állítják ki a gyűjtemény egy részét. „Egy helyre lenne célszerű összehozni a nagyméretű járműveket, vannak is erre opcionális helyszínek, például az Északi Járműjavító Diesel Csarnoka, de ez öt-tízmilliárdos tétel, így kormánydöntés szükséges” – mutatott rá.

Baán László elmondta, a projektben szereplő öt múzeumot több helyre fel lehetne építeni a városban, de a gazdasági szempontokat is figyelembe véve a liget tűnik a legalkalmasabbnak e célra. „A létrejövő ligetbrand csak a múzeumokkal, állatkerttel, gyógyfürdővel, parkkal együtt képes a tervezett évi plusz egymillió látogatót az országba vonzani” – mondta.


Két nyertes az Új Nemzeti Galéria tervpályázatán
Egy norvég és egy japán lett a befutó

Két pályaművet is az első helyre sorolt a bírálóbizottság az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum épületére kiírt nemzetközi tervpályázaton. A japán SANAA és a norvég Snohetta tervét egyaránt kiemelkedő értékűnek ítélte a magyar és külföldi szakemberekből álló zsűri. Előbbi a távol-keleti pavilonok világát idézi meg, utóbbi pedig egy kissé brutális, kettős lejtőből álló tömböt képzel a parkba. Az, hogy milyen lesz a végleges terv, a nyertesekkel folytatott egyeztetések után, szakmai és pénzügyi szempontok alapján dől majd el.

A legnevesebb építészeti elismerés, a Pritzker-díj birtokosa az a két iroda, amelyet tegnap egyaránt első helyezettként nevezett meg a bírálóbizottság a Városligetbe tervezett új Nemzeti Galéria–Ludwig Múzeum épületegyüttesére kiírt nemzetközi tervpályázaton. A Városliget Zrt. és a Szépművészeti Múzeum közleménye szerint mindkét elképzelést kiemelkedő értékűnek ítélte a magyar és külföldi szakemberekből álló zsűri, amely úgy látja, a két első helyezett a gyűjteményi és a látogató szempontok alapján is világszínvonalú. Az egyik nyertes, a norvég Snohetta nevéhez fűződik többek között a New York-i World Trade Center helyére tervezett September 11 Memorial Museum és a Norvég Nemzeti Opera épülete, míg a japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) építésziroda tervezte többek között a Louvre-Lens múzeum épületét. Az értékelési szempontok között az építészeti színvonal és a múzeumtechnológiai szempontok mellett a parkkal való kapcsolatot és a városképi beágyazottságot is figyelembe vette a zsűri, ahogy az energiahatékonysági és a felépítési, valamint üzemeltetési költségeket is. A közlemény kitér arra, hogy az új épület végleges ter­veit a két nyertessel való egyeztetések, valamint szakmai és pénzügyi szempontok döntik majd el.

A leendő múzeumi negyed legfontosabb épületének nyertes látványterveit átnézve az látszik: a Snohetta mintha a saját norvégiai operaházát vagy egy amerikai egyetemre tervezett épületét dolgozta volna át. Gigantikus negyven méteres magasságig felnyúló, kettős lejtő alakú épület, hatalmas lépcsősorral, viszonylag zárt homlokzatokkal – talán kissé brutálisnak tűnik egy közpark területére, a Hermina úti villanegyeddel szemközt. A SANAA jóval légiesebb tervvel állt elő: a távol-keleti pavilonépítészeti hagyományt megidéző – és csak huszonöt méterig felnyúló –, rendkívül összetett tömegű épületet képzeltek el, a rajzok szerint légies, íves tetőkkel, amelyek egymásba fednek. Ám az egyik oldalon megjelenő radiátorszerű homlokzattal rajzolt tömb kissé esetlennek tűnik – ez a részlet valamiképp rokonítható a Néprajzi Múzeum tervpályázatán decemberben nyertesként kihirdetett francia iroda elképzelésével.

Mint megírtuk, a Liget Budapest elnevezésű projekt részeként öt új múzeum épülne a Városligetben, miközben 2018-ra teljesen megújítanák a parkot is, növelve a zöldfelületek arányát és minőségét. Múlt év decemberében hirdettek eredményt az Ötvenhatosok terének lebetonozott részére elképzelt Néprajzi Múzeum, Magyar Építészeti Múzeum és FotóMúzeum Budapest, valamint a tó közelében, a volt Hungexpo-épületek helyén felépítendő Magyar Zene Háza épületeire kiírt nyílt, nemzetközi építészeti tervpályázaton. Az építészeti- és a fotómúzeum közös kiírását a magyar Közti nyerte, a zeneházét pedig egy japán tervező.
Mivel a tavalyi eljárásban nem találtak megfelelő színvonalú tervet a Petőfi Csarnok helyére építendő az új Nemzeti Galéria–Ludwig Mú­zeum otthonára, erre új pályázatot írtak ki, amelyre neves külföldi és magyar építészeket hívtak meg. A közlemény szerint kilenc érvényes pályamű érkezett a tíz felkért irodától. A két első helyezett mellett a megosztott második helyre sorolt Balázs Mihály Építész Műterme a BME Építészmérnöki Karával együtt, illetve a spanyol Nieto Sobejano Arquitectos iroda van ezek között, illetve a David Chipperfield Architects, a holland Mecanoo, a német GMP iroda, a dán alapítású, nemzetközi Henning Larsen stúdió és a Davis Brody Bond.

A tegnapi eredményhirdetésen Baán László miniszteri biztos hangsúlyozta: a cél az, hogy olyan, a 21. századi követelményeknek megfelelő épületben kapjon új otthont az Új Nemzeti Galéria és a Ludwig Mú­zeum, amely méltó a Városligethez és az egyik legfontosabb magyar közgyűjteményi együtteshez is. Mint hangsúlyozta, a Liget Budapest projektnek köszönhetően a Városliget visszanyeri történelmi funkcióját, és a liget mindenki számára többet nyújt majd, mint most, legyen szó akár a kultúra, az ismeretszerzés vagy a zöldfelületi kikapcsolódás iránt érdeklődő látogatókról. A múzeumépítések költségét hetvenötmilliárd forintra teszik, a munka az elképzelések szerint jövőre kezdődhet, az átadásokat 2018 tavaszán tartanák.

A bírálóbizottság tagjai

Az Új Nemzeti Galériáról döntő nemzetközi zsűri tagja volt Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Roueida Ayache építész, Paula Cadima építész, az AA London School of Architecture tanszékvezető-helyettese, Edwin Heathcote építész, a Financial Times kritikusa, Eva Jiricna építész, Juhani Katainen, a Tampere University of Technology építész karának volt dékánja, Bálint Imre, a Budapesti Építész Kamara elnöke, valamint Fekete György belsőépítész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Finta Sándor, Budapest főépítésze, Füleky Zsolt építészetért felelős helyettes államtitkár és Sáros László György, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke.


Ellenjavaslat a neves építésztől: a Szent György téren lenne a közgyűjtemény
Zoboki Gábor a budai Vár területén hagyná a fontos múzeumot

Az Új Nemzeti Galéria tervpályázatára felkért Ybl-díjas Zoboki Gábor a budai Várban, a Szent György téren építené fel a múzeumot, nem a Városligetben, így pályaműve érvénytelen lett. Lapunk kérdéseire azt válaszolta: az nem baj, hogy ezzel messze lenne a Szépművészeti Múzeumtól, mert nem egyesítenék a magyar és a külföldi mesterek gyűjteményét.

A budai Várban, a Szent György tér nyugati, Krisztinaváros felőli oldalára képzeli el az Új Nemzeti Galéria–Ludwig Múzeumot az Ybl-díjas Zoboki Gábor építész, aki ezzel érvénytelen pályaművet adott be a meghívásos, nemzetközi megméretésen, hiszen az a Városligetre szólt. Felvetésünkre, hogy nem érzi-e furcsának a kiírás megszegését, azt mondta: meggyőződése volt, hogy a feladatot a ligetben is meg lehet oldani. „De az alkotócsapat egy hónapi munka után, rádöbbenve arra, hogy közel két Művészetek Palotája méretű épületet kell a park közepére tervezni egy több mint 400 férőhelyes parkolóval, az eredeti tervhez, a Várhoz nyúlt vissza” – tette hozzá.

Hiszen Zoboki és csapata régóta foglalkozik a Várnegyed fejlesztésével, és úgy véli, a Szent György tér környezetében megteremthető Magyarország legjelentősebb építészeti- és képzőművészeti­gyűjtemény-együttese. Hangsúlyozta, a Szent György tér nyugati oldalának beépítése nem lehet urbanisztikai vagy építészettörténeti kérdés, egyedül a „hogyant” kell megvizsgálni és szakmai vitára bocsátani. Információi szerint a Miniszterelnökség hamarosan tervpályázatot ír ki erre a területre.

A tegnap nyilvánosságra hozott látványterveik szerint Zobokiék egy markáns, dór jellegű – fejezet nélküli – oszlopsorokkal körülvett épületegyüttest képzelnek el a Várba, szemben a karmelita kolostorral és a Sándor-palotával. Az építész úgy véli, a Nemzeti Galéria és a Budapest Történeti Múzeum anyagát egészítené majd ki a Hauszmann Alajos-féle palotaépület helyreállítása történeti képekkel és enteriőrökkel – ő ebben látja az egységbe rendezést, nem a városligeti múzeumi negyed szervezőerejében. Hangsúlyozta, hogy ezzel a budai Vár visszakerülne a város vérkeringésébe, a kulturális, kereskedelmi és vendéglátási funkciók egymást erősítő hatása tölthetné meg élettel.

A ligeti helyszínt azért sem tartja jónak, mert a jövőben a belvárosi zöldterületek felértékelődnek, ez pedig jelentős közpark, rekreációs terület, amelyet meg kell őrizni. A beépítést ő felülbírálná, és csak a Dózsa György út mellett folytatná a Hősök terén álló múzeumok sorát. Indoklása szerint azzal, hogy a jelenlegi terv szerint a parkban elosztva állnának, az új múzeumok „nem látszanának a fáktól”, és elveszítenék turisztikai orientációs képességüket.

Amint elárulta, azért javasolná a Várat, mert onnan a Lánchídon át a Bazilikát és az Andrássy utat érintve a Hősök teréig megkaphatjuk „Budapest építészettörténeti és képzőművészeti esszenciáját”. A világörökségi területek tengelyén álló épületeinek felújításával és funkcióval való megtöltésével itt kapna helyet a Magyar Zene Háza is, a térség környezetében pedig további, jelenleg nem megfelelő helyen lévő múzeumok. Így a Széll Kálmán térnél a Közlekedési Múzeum, a Kálvin térhez közel például a Természettudományi Múzeum, az Építészeti és a Néprajzi Múzeum is.

Felvetettük neki, hogy eldöntött tény a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria gyűjteményeinek újraegyesítése, a magyar és a külföldi alkotók műveinek közös bemutatása – ez pedig az ő koncepciójával távol kerülne egymástól. Zoboki azt válaszolta, hogy ők továbbra is külön kezelnék a nemzetközi és a hazai anyagot. Sőt, a Nemzeti Galériába vinnék a teljes Csontváry-életművet is. Véleménye szerint számtalan egészséges példa van ilyesmire, Szentpéterváron az Ermitázs és Orosz Művészeti Múzeum vagy Londonban a National Gallery és a Tate.

Megkérdeztük tőle azt is, hogy egyeztet-e felsőbb politikai körökkel: a múlt héten L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Magyar Narancsnak azt mondta, neki sem tetszik a városligeti helyszín, és jó ötletnek tartja Zoboki elképzelését a várbéli elhelyezésről. Az építész felidézte, hogy 2009 óta foglalkoznak a Várnegyed sorsával, régóta hangoztatják, hogy a Nemzeti Galériát a Szent György térre költöztetnék. Mint hozzátette, akkori tanulmányukat sokan, többek között Baán László – a városligeti múzeumi negyed miniszteri biztosa – és L. Simon László is ismeri.