Tapolcai tétek

Bár a parlamenti működés alapvető elemeit illetően nincs sok jelentősége annak, hogy ki nyeri a most hétvégén sorra kerülő időközi parlamenti képviselő-választást a tapolcai körzetben, több olyan egyéb szempontot láthatunk, amelyek arra utalnak, hogy messze nem tét nélküli a küzdelem.

Az Országgyűlés működése nem sokat változna azzal, ha egy ellenzéki képviselő jutna a parlamentbe, hiszen a kormányoldal többsége így is nagyon stabil lenne, s mint ismert, az egy éve a Fidesz–KDNP által már csak amolyan bónuszként elnyert kétharmados többség február 22-én, Veszprémben elúszott. Ez az állítás a másik oldalról persze azt is jelenti, hogy a kormányoldal sem lépne előre győzelmével a Tisztelt Házban, egy képviselő ide vagy oda, nem oszt, nem szoroz.

Annyi változást hozhat egy esetleges baloldali győzelem, hogy elméletileg megadná a lehetőséget arra, hogy Gyurcsány Ferenc pártja frakciót alapítson, ami nagyobb mozgásteret biztosítana számukra a parlamentben. Ez az elméleti lehetőség természetesen elég arra, hogy kampány-, illetve vitatémává váljon, és a baloldal ellenfelei igyekezzenek felmutatni ezt, említést tenni Gyurcsány korábbi próbálkozásairól (például Fodor Gáborral). Mindenesetre azt látjuk, hogy egyik szereplő számára sem a parlamenti mandátumok számának változása az igazi tét.

Ezzel együtt minden esélyes szereplőnek megvan az oka arra, hogy odategye magát a kampányban.
A Fidesz–KDNP szempontjából leginkább azért fontos Tapolca, mert egy esetleges győzelemből (amire úgy tűnik, hogy nagyobb esély mutatkozik, mint Veszprémben), új lendületet adhatna a pártszövetségnek, illetve elvinné a fókuszt a negatív hírekről, amivel az utóbbi időben tele van a sajtó. Az sem mellékes, hogy a sikeres szereplés megerősítené a jelenleg talán ingadozó, de a Fideszhez húzó választópolgárokat.
Jól látszik, hogy a kormánypártok másként kezelik ezt a megméretést, mint a veszprémit, vagyis a februári vereség olyan szempontból kijózanító volt, hogy a kampányban jobban odatették magukat. Ha a Fidesz sikerrel jár, akkor az kétségtelenül a kampányban résztvevők, az azt irányítók érdeme lesz, hiszen az országos politikai nyilvánosság, számos különböző ok miatt jelenleg nem a kormánypártok sikereitől hangos, mint ahogy az akár egy évvel ezelőtt volt.

Azt minden közvélemény-kutató felmérése megerősíti, hogy országos szinten a Fidesz rendelkezik a legerősebb támogatottsággal, viszont a jelenlegi hangulatban ezt a vezetést nem könnyű valós szavazatokká alakítani. Amikor egy csapat nincs nyerő szériában, akkor a szurkolókat is nehezebben viszi rá a lélek, hogy kilátogassanak a meccsre, akkor is, ha továbbra is az adott csapat szurkolói maradtak. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz tapolcai szereplésének egyik kulcsa lehet, hogy hogyan sikerül a mozgósítás. Veszprémben látszott, hogy ez nem a technikákon múlik, hiszen az aktivisták ugyanúgy megtették a magukét, mint a korábbi győztes szereplések alkalmával.

Sokkal inkább az a kérdés, hogy a kormánypárti erőknek mennyire sikerült a kampány során olyan lélektani állapotba hozni a helyi szavazókat, hogy sikerrel invitálhassák őket a szavazóurnákhoz. Ha pedig meglesz a siker, akkor az a későbbiekre nézve is megerősítheti valamelyest a kormánypárt támogatóit.
Nagyon nagy a tét a Jobbik számára is, a párt az elmúlt időben erősödni tudott. Számukra nem csupán a tapolcai időközinek, de a 2018-ig tartó parlamenti ciklus teljes hátralévő részének az a legfontosabb célja, hogy a választók előtt ne csupán úgy jelenjenek meg, mint egy nem jelentéktelen, de győzelemre esélytelen, egyben alkalmatlan szélsőséges párt, hanem mint a Fidesz valós kihívója. Ennek irányába tett lépés lenne az esetleges első egyéni választókerületben elért győzelem, illetve kommunikációjában ezért törekszik a párt a radikalizmus, mint a velük kapcsolatban a választók fejében élő képzettársítás megszüntetésére.

A baloldalnak azért lenne rendkívül fontos a győzelem, mert ezzel feledtethetnék, hogy az egész oldal évek óta romokban hever. Nincs egység, illetve ha van, akkor is csak abban a jelszóban tudnak megegyezni, hogy „nem Orbán Viktorra”. Valószínűtlen persze, hogy egy esetleges győzelem gyengítené a kakaskodó pártok közötti ellenségeskedést, inkább azt várhatjuk, hogy az MSZP megpróbálna a többiekkel szemben előnyt kovácsolni arra hivatkozva, hogy végső soron ők jelölték Pad Ferencet, aki mögé a DK is beállt. Mint ismert, a tét itt leginkább az, hogy megtudjuk, mire képesek a baloldali pártok, ha kidugják orrukat egy „független” jelölt mögül. Ez egyben a legfontosabb korlát, nehézség is, amellyel a baloldal tapolcai jelöltjének meg kell küzdenie. Amennyiben a baloldal nyerne, úgy mutathatná be az elmúlt időszakot, mint a saját nyerő szériáját, amire persze a jelenlegi helyzetben, amikor a tét az, hogy elveszti-e még a kihívói pozícióját is, nagy szükségük van.

Tapolcán tehát nem az a versengés legfontosabb tétje, hogy melyik oldalnak lesz eggyel több vagy kevesebb képviselője, hanem az eredmény által kiváltott hangulati változás, vagy annak elmaradása.