Szijjártó reális esélyt lát a kétharmadra

Ellenzékiek is hajlandóak támogatni az Iszlám Állam elleni fellépést

MH/MTI – 2015.03.18. 15:25 –

A kormány akkor hozza meg végső döntését a Iszlám Állammal szembeni magyar katonai szerepvállalásról, ha a parlamenti pártokkal folytatott konzultációk véget értek - mondta Szijjártó Péter szerdán Budapesten újságíróknak, hozzátéve: úgy látja, a kétharmados többség létrejötte a kérdésben "reális forgatókönyv".  A tárcavezető arról is beszélt: a honvéd vezérkar közeljövőben tervezett iraki helyszíni szemléje után is egyeztetni kíván az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalásról az Országgyűlés külügyi, honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottságában.

A honvéd vezérkar közeljövőben tervezett iraki helyszíni szemléje után is egyeztetni kíván az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalásról az Országgyűlés külügyi, honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottságában is Szijjártó Péter. A külügyi tárca vezetője erről az Országgyűlés honvédelmi és a nemzetbiztonsági bizottsága szerdai együttes, zárt ülése után tartott sajtótájékoztatóján beszélt. Jelenleg "minden szinten zajlik az előkészítés" - mondta. 

szijj-honv576x356Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszél az Országgyűlés külügyi, honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottsága együttes, zárt ülése után tartott sajtótájékoztatón az Országgyűlés Irodaházában - MTI Fotó: Kovács AttilaA szerepvállalás növelésével a magyar biztonsági helyzet "más típusú dimenzióba kerül". Nemcsak a kiküldendő magyar katonák, hanem Magyarország, valamint világszerte minden magyar érdekeltség biztonságát garantálni kell - jelentette ki a külügyminiszter. Ezért az érintett tárcák és szolgálatok számításokat végeznek arról, hogy ennek milyen plusz forrásigényei vannak - közölte, hozzátéve: a kormány ezek alapján készíti el előterjesztését.

 A külgazdasági és külügyminiszter a parlament honvédelmi és a nemzetbiztonsági bizottságának szerdai együttes, zárt ülése előtt azt mondta: kedden az Országgyűlés külügyi bizottságában tartott beszámolója után Orbán Viktor miniszterelnök és Colleen Bell amerikai nagykövet találkozójára érkezve is erről adott tájékoztatást. Hozzátette: a kétharmad létrejöttét arra alapozza, hogy ellenzéki pártok képviselői között is volt, aki úgy nyilatkozott, hajlandó támogatni a szerepvállalást.

Szijjártó Péter azt mondta: az Iszlám Állam tevékenységéről, a velük szembeni fellépésről a zárt ülésen több minisztérium, az Információs Hivatal, a Terrorelhárítási Központ, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat bizalmas minősítésű, tíz évre titkosított információkat osztott meg a bizottságok tagjaival. 
A külügyminiszter elmondta: az Iszlám Állam elleni fellépés nem ENSZ- vagy NATO-felhatalmazású, hanem az Egyesült Államok két ENSZ BT-határozatra hivatkozva vezeti a koalíciót. Az Egyesült Államok katonai szervétől a Honvédelmi Minisztériumhoz érkezett magyar szerepvállalásról szóló levelet Szijjártó Péter megmutatta azoknak, akik kérték.
Vadai Ágnes, a DK politikusa, független országgyűlési képviselő, a honvédelmi bizottság tagja az ülés után azt mondta: az említett levél további elemzést igényel. A politikus úgy fogalmazott, az az állítás, hogy egy "nagy politikai felkérés érkezett volna", ebben a formában nem igaz. Vadai Ágnes szerint újabb kérdések merültek fel a magyar részvétellel kapcsolatban, ezért legalább még egy hosszabb, de ugyancsak zárt bizottsági ülésre van szükség mielőtt a parlament döntene.
Kósa Lajos, a honvédelmi bizottság fideszes elnöke és Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke közös sajtótájékoztatón számolt be az ülés után. A két politikus eltérően vélekedett arról, hogy milyen összefüggés van a katonai szerepvállalás és a terrorfenyegetettség mértéke között.
Kósa Lajos példaként említette, hogy a csak humanitárius segítséget nyújtó Ausztria és Svédország állampolgárait is érte támadás, így szerinte a katonai szerepvállalás és az Iszlám Állam erőszakos cselekményei nem feltétlenül függenek össze. A fideszes politikus egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy ha egy előterjesztés kerül a parlament elé, az illetékes bizottságoknak még mindenképpen össze kell ülnie az ügyben.

Az Országgyűlés honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottságának együttes zárt ülésén Szijjártó Péter, valamint a polgári és katonai titkosszolgálati szervek vezetői mellett Hende Csaba honvédelmi miniszter, Benkő Tibor vezérkari főnök és Tasnádi László, a Belügyminiszter rendészeti államtitkára is részt vett, hogy tájékoztatást adjon az Iszlám Állam elleni katonai szerepvállalásról.
A zárt ülésen Szelényi Zsuzsanna (Együtt), független országgyűlési képviselő és Demeter Márta szocialista képviselő is részt vett volna, de röviddel az ülés kezdete után mindketten távoztak. Szelényi Zsuzsanna a sajtónak nyilatkozva elmondta: eseti titoktartási kötelezettség vállalásával és a két testület tagjainak támogatásával részt vehettek volna az ülésen, de a kormánypárti képviselők ezt leszavazták.
Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke hangsúlyozta: az Iszlám Állam jelentette terrorfenyegetettség Magyarország számára az egyik legnagyobb kihívást jelenti 1990 óta. Hozzátette: a bizottsági ülésen okosabbak lettek, de még nem elég okosak ahhoz, hogy dönteni tudjanak. Molnár Zsolt szerint további információk és egyeztetések szükségesek ahhoz, hogy csak racionális mértékű kockázatnövekedést vállaljon az ország. Erről a kérdésről az MSZP elnöksége is tárgyalni fog még - tette hozzá.
Szél Bernadett, a nemzetbiztonsági bizottság LMP-s tagja azt mondta: egyre inkább azt látszik, nem ésszerű és nem is végiggondolt döntés, hogy Magyarország katonákat küldjön a térségbe, "nincs stratégia". A magyar kormány csak az Egyesült Államokkal való "megtépázott kapcsolatait próbálja meg helyreállítani" ilyen módon - jegyezte meg. Az LMP továbbra is azt szorgalmazza, hogy Magyarország humanitárius segéllyel, az Iszlám Állam ellátási útvonalainak elvágásával és a menekültekkel való emberséges viselkedéssel nyújtson segítséget. Szél Bernadett hangsúlyozta: a bizottsági ülésen egyértelműen kimondták, hogy a katonai szerepvállalással Magyarországon növekedni fog a terrorfenyegetettség, ezért az LMP nem támogatja a katonai részvételt.
Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő, aki mindkét bizottságnak tagja, kiemelte: még inkább elköteleződtek amellett, hogy Magyarországnak nem szabad részt venni ebben a harcban. Jelenleg úgy tűnik, meglesz a kétharmados támogatottság, de a Jobbik mindent meg fog tenni ez ellen - mondta. 

Az értekezlet előtt Szijjártó arról is beszélt: az már korábban világossá vált, hogy az Iszlám Állam tevékenysége általánosságban növelte a terrorfenyegetettséget Európában, így Magyarországon is. Nyilvánvaló, hogy ha Magyarország katonákat küld ebbe a misszióba, arra a katonák biztonsága érdekében és itthon is fel kell készülni - fűzte hozzá.
Szijjártó Péter azt is elmondta: a kormány azután fog dönteni, hogy a parlamenti pártokkal való konzultációk véget értek. Mint kiemelte, katonák külföldi bevetéséről, valamint a nyugati értékrend ellen indított támadás visszaveréséről van szó. "Ha van nemzeti ügy, ez az" - szögezte le. Hozzátette: ennek nem kormány-ellenzék dimenzióban kell eldőlnie, azt szeretnék, ha minél szélesebb körű támogatást tudnának a parlamentben szerezni. A kormánydöntés akkor fog megszületni, ha a parlamenti pártok állásfoglalását is ismerik. A végső döntést a parlament hozza meg, és azt kell a kormánynak végrehajtania - fejtette ki az ülés előtt nyilatkozva a külügyminiszter.