Pénzügyi szigorlat

Mivel már napok óta sorozatban dőlnek be a brókercégek és a pénzügyi szolgáltatók, egyre többen beszélnek az állam, pontosabban a pénzügyi felügyelet, még pontosabban a Magyar Nemzeti Bank szerepéről is. Sokan nem is értik, miért nem csapott le a pénzügyi hatóság korábban, miért hagyta, hogy alkuszok százmilliárdokat tapsoljanak el az emberek megtakarításaiból. Közben persze keverednek a fogalmak is: a részvény a bankbetéttel, a vállalati kötvény az állampapírral. Ezt nyugodt lélekkel betudhatjuk az alacsony szintű pénzügyi kultúránknak!

Meg azt is, hogy „naivák” – például a felső tízezerhez tartozó értelmiségiek, még közgazdászok is – bízták vagyonuk gyarapodását brókercégekre. Sokan elhitték, hogy alacsony hazai kamatszint mellett egyik-másik befektetőház rendesen megfialtatja, tetemes haszon mellett jól megforgatja a pénzüket. Hát nem így lett!
Mielőtt a hazai szabályozást és a tényállást néznénk, jegyezzük meg, hogy a világ fejlettebbik részén is – ahol pénzügyi kultúrában előttünk járnak pár évtizeddel vagy évszázaddal – előfordulnak banki összeomlások, brókercégek vesszőfutásai, sőt állami korrupciós tételekkel megspékelt manőverek is.

Nincs az a szuperfelügyelet, amely tetten ér minden gyanús tranzakciót. Alapkérdésünk persze az: létezik-e határa a kapzsiságnak? És létezik-e olyan állami kontroll, amely képes megállítani a virtuális befektetéseket? Érdemes azon is elgondolkodni – miután a pénzügyi világban mindenki ismer mindenkit, ráadásul a pénzügyi szolgáltatók szimbiózisban élnek egymással(!) –, hogy a súlyos visszaélések miért nem lepleződtek le korábban?! Senki sem tudta, mit művel a másik?

Miközben aligha vitatható, hogy szabályozás tekintetében bőven van mit rendbe tenni, nagy kérdés, hogy mit lehet a felügyeletre „áthárítani”? Nos, a Magyar Nemzeti Bank, amelybe integrálódott a PSZÁF, kevesebb mint másfél esztendeje kapott mandátumot a pénzügyi szektor felügyeletére. Ebben az időszakban történt és történik meg a bankok elszámoltatása, a devizahitelek forintosítása, az egyoldalú szerződésmódosítások kontrollja, a piramisjátékok leleplezése, a befektetési cégek ügyeinek áttekintése, valamint a takarékszövetkezeti szektor átalakítása. Olyan kőkemény ellenőrzések zajlottak le, még ha egyes ügyek kapcsán jogosak is a kritikák, amelyekre korábban nem volt példa. Nyugodtan kijelenthető, hogy rendszerszinten nincsenek problémák: a bankok tulajdonában lévő befektetési alapokat, a takarékszövetkezeti rendszert átvilágították, a magyar gazdaság és a pénzügyi szektor – a Buda-Cash, a Quaestor vagy a Hungária Értékpapír botrányai ellenére is – biztonságban van. Sőt, a pénzügyi befektetési vállalkozások piacán is bőven akadnak transzparensen működő cégek. Ráadásul a két nagy hal – a Buda-Cash és a Quaestor – esetében a jegybank új vizsgálati rendszerének eredményeként derült fény, fogalmazzunk finoman, a hiányosságokra. Mindkét esetet a jegybank tárta fel – szó sem volt előzetes bejelentésről, önfeljelentésről meg pláne nem. Kár azt is sugallni, hogy a dominóhatás küldte padlóra a brókercégeket: ezzel szemben nem a piaci bizalmatlanság okozta a csődjüket, hanem a vizsgálódások.

Egyébiránt azért is tartjuk a hatóságot, hogy a pénzügyi rendszer megtisztításán dolgozzon, hogy ne fordulhassanak újra elő brókerbotrányok. Ugyanakkor – látva a magyarországi pénzügyi sikkasztások történetét, amiben a zseniális hazai pénzügyi kreativitás sajnos ki is merül – senkinek sem lesz ellenére, hogy megerősítsék a felügyeleti rendszert, kiküszöbölve a hiányosságokat. Arról nem is beszélve, hogy a mostani bizalomvesztés rányomhatja bélyegét a hazai pénzügyi közvetítői rendszer egészére is. Márpedig rájuk nagy szükség van a különböző források ide-oda történő mozgatásában, kihelyezésében.

Egyelőre azonban az állam, a pénzügyi hatóság nem ígérhet mást, mint szigort. Például azt, hogy a szabályok megváltoztatásával az érintett cégek tulajdonosai és vezetői személyes vagyonukkal felelnek majd az általuk okozott károkért, az emberek eltüntetett pénzéért. Jelenleg ugyanis a kisbefektetők és a teljes pénzügyi rendszer szereplői fizetik meg a veszteséget.

Micsoda különbség!