Buda-Cash: Cégháló és hamis adatok

Egy almanach és egy ötéves kandidatúra kevés lenne annak a cégdzsungelnek a megfejtéséhez, amely a Buda-Cash-hez kapcsolódik. A tulajdonosok „vállalkozókedvéhez” nem férhet kétség, a brókerüzlet, a pénzforgatás, a befektetés és vagyonkezelés mellett a mosonyi kenyérhez, a mosóporgyártáshoz, a textiltisztításhoz, sőt, még a „bentlakás nélküli szociális ellátáshoz” is kötődnek.

A vállalkozás alapítója, Pintér Zoltán a száz leggazdagabb magyar 2013-as listáján a maga 17,5 milliárdos vagyonával befért az „első húszba”, bár azt nem tudni, miért adta el részesedését az üzlettársaknak: Gyarmati János és Tölgyesi Péter vezérigazgatóknak, Varga Péter vezérigazgató-helyettesnek és Pál Gyula igazgatósági tagnak. Ez annál is kevésbé érthető, mivel a Buda-Cash 2013-ban 584 millió forint adózás utáni eredményt ért el (öt és félszer nagyobbat mint 2012-ben).

A Buda-Cash másik pillére, Gyarmati János Dunakesziről kezdte építeni brókerházi karrierjét, 2013-ban azonban a Fülöp-szigetekre költözött, az Opten cégadatai szerint ez a hivatalos lakcíme. Gyarmati nevét tizennégy, a Buda-Cashhez, az értékpapírok üzleti kereskedéséhez közvetlenebb módon kapcsolható cégben találtuk meg, a Gyarmatihoz szintén köthető cégek száma összesen negyvenhárom.

A céghálóban persze felbukkannak nevek Gibraltárról vagy épp a festői Seychelles-szigetekről, de hogy ezek kit, kiket takarnak, még csak nem is sejthető. Annyi bizonyos, hogy a pénzügyi felügyelet 2009-es vizsgálata megállapította már, hogy a részvénykönyvben nincsenek meg a tulajdonosok pontos beazonosításához szükséges adatok. Azt is még akkoriban vetette jegyzőkönyvbe a PSZÁF, hogy „a közzétételi kötelezettségeinek nem tesz mindig eleget a társaság”.

Holott ennek célja egy tőzsdei cég esetében éppen az átláthatóság megteremtése. Ez olyannyira „sikerült”, hogy a gyanú szerint a brókerház az elmúlt tíz évben szinte valamennyi adatszolgáltatását meghamisította, és az ügyfelek pénzének egy jelentős részével nem tud elszámolni. A kár elérheti a százmilliárd forintot is. A takarékszövetkezetekből alakult négy bank fő tulajdonosai is a Buda-Cash Brókerházból érkeztek. A négy kis bank azzal válhat a brókerbotrány részesévé, hogy a Buda-Cashnek szerepe lehetett a bankok jelentős értékpapír-állományának „eltüntetésében”.