Miközben az ellenzék szerint soha sem volt ennyire elszigetelődve Magyarország, mint jelenleg, addig meghatározó pénzpiaci szereplők – bankok, globális pénzpiaci szolgáltatók és kutatóintézetek – favoritjává kezd válni hazánk, a „magyar piac”. Másról sem szólnak a velünk kapcsolatos elemzések, minthogy „brutális” a többlet a magyar fizetési mérlegben, e téren – amely a külső finanszírozási képességünket fémjelzi –, lekörözzük az összes környező országot. Eközben jók a gazdaság növekedési kilátásai, és a kormány bankszektornak tett pozitív vállalásai tovább javítják a magyar gazdaság pozícióit, olyannyira: borítékolható a hitelminősítői feljavítás esetünkben, vagyis belátható időn belül a befektetésre ajánlott kategóriába kerülhetünk vissza. Mindezt például az ING Bank egyik kommentjéből lehetett tegnap kiolvasni.
Pár héttel ezelőtt pedig nagyot szólt a Bank of America-Merrill Lynch londoni részlegének Magyarországra vonatkozó prognózisa, ebben ugyanis kimagasló GDP-növekedési számok fogalmazódtak meg. Mindezt ráadásul két napja még überelte a szóban forgó globális pénzügyi szolgáltató. A Bank of America-Merrill Lynch előrejelzése szerint ugyanis hazánk felül fogja teljesíteni a gazdasági növekedés tekintetében a régiós versenytársakat. Ez azonban csak egyetlen mutató, emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a pénzügyi sérülékenység, valamint kitettség vonatkozásában a magyar gazdaság sokkal jobb állapotban van most, mint az elmúlt öt évben valaha is volt.
A kiváló számokról annyit, hogy Bank of America elemzőinek prognózisa január végén jelent meg, ebben 2015-re 3,9 százalékos (!) reálgazdasági növekedést valószínűsítenek, míg jövőre három százalék körüli bővülést jeleznek előre. Úgyszólván brutális kivetítés ez ahhoz képest, hogy szűk egy évtizedig „fagyott” állapotban volt a magyar gazdaság. Egyébként új, lapunk tegnapi számában is publikált összefoglalójuk rámutat arra is, hogy nem pusztán az Európai Központi Bank új programja és az alacsony olajár számít – amely „csak” két fontos tényező –, hanem a belső kereslet és a globális kereslet kilátásai ugyanilyen fontosak a magyar gazdaság jövőbeli teljesítménye szempontjából. Ráadásul a londoni Cityben tevékenykedő közgazdászok friss összefoglalójukban arra a következtetésre jutottak, hogy Magyarország ellenálló-képessége erősödött a leginkább az elmúlt években, amely a magánszektor alacsony devizakitettségének – a devizahitelek forintosítása miatt a kormányé és a jegybanké az érdem – és a szilárd gazdasági növekedésnek köszönhető.
Persze Magyarország finanszírozásáról is meg kell emlékezni, mert a tetemes – cseppet sem mellesleg túlnyomórészt örökölt – államadósságot megújítani is finanszírozni is kell. Nos, a szakértői prognózisok alapján – elsősorban az alacsony inflációs számok miatt – továbbra is lehet tere az állampapírhozamok csökkenésének hazánkban (leegyszerűsítve kedvezőbb kamatokra kap az állam hitelt), amely segíthet a forintnak is. Idetartozik, hogy évek óta fókuszban áll, hogy hazai, belső forrásokból valósuljon meg a finanszírozás is, amely ugyancsak csökkenti a külpiaci kitettséget.
Ha az államadósság nem is csökkent két év alatt, legalább nem nőtt: a legtöbb uniós tagállam már ezt a teljesítményt is megirigyelheti.
A cél persze nem lehet más továbbra sem, minthogy mérséklődjék a GDP-arányos államadósság.
Rögzíteni kell azt is, hogy a pénzpiaci szakértők az év végére valamivel több mint másfél százalékos (!) jegybanki alapkamatot várnak, amely további pozitív hatást fejthet ki, hiszen ha alacsony a kamatszint, olcsóbbak a pénzügyi források is. Aki esetleg már elfelejtette volna: nem is olyan rég még hétszázalékos volt az irányadó ráta.
Makrogazdasági megközelítésből tehát egyre rózsásabb a kép, amely nem jelenti azt, hogy a pozitív folyamatok már a mindennapokban is érezhetőbbek. Viszont a szabad piaci mechanizmus elvét, miszerint „lecsorog a jólét”, aligha lehet felülbírálni…
Mindenesetre ha már kedvező gazdaságpolitikai fordulatot áraznak a piacok – amelyeknek úgy általában mindig igazuk van – miért is ne hihetnénk most nekik?