Belföld
Hatéves terv az egészségügyben
A dokumentum több helyen is jelzi: az ágazat sikeres megújításához szükséges a felelős és együttműködő állampolgári részvétel
Elfogadta a kormány az Egészséges Magyarország 2014–2020 egészségügyi ágazati stratégiát – olvasható a kedden megjelent Magyar Közlönyben. Ezzel párhuzamosan a kormány arra kéri az emberi erőforrások miniszterét – és több, érintett minisztert –, hogy a programban meghatározott célok eléréséhez szükséges eszközöket építsék be saját, szakpolitikai tevékenységükbe, és tegyék meg a rájuk vonatkozó intézkedéseket.
A tavaly év végén közzétett anyag szerint a kormány „elkötelezett az ország egészségügyi helyzetének további javítása mellett”, így a megelőzés mellett legalább annyira fontosnak tartja a betegek gyógyulási esélyeinek növelését is.
A dokumentum – amelynek végleges verzióját várhatóan a napokban teszik közzé – az általános célok között egyértelművé teszi az egészségügyi rendszer megújításának irányát, de több helyen jelzi azt is, hogy ebben a folyamatban szükséges a társadalmi együttműködés is – vagyis, „ösztönzik az egészség fejlesztésben, az egészséges életmód választásában, és, ha szükséges, a gyógyításban, valamint a gyógyulásban a felelős és együttműködő állampolgári részvételt”. Ide tartozik, hogy csökkenteni akarják a születéskor várható élettartamban mutatkozó, illetve az ország egyes területei között a lakosság egészségi állapotában tapasztalható eltérések mértékét.
Ehhez – mint írják – biztosítják a megfelelő ismeretek mellett, megbetegedés esetén az időben és megfelelő helyen történő minőségi ellátást.
A többi közt ezzel indokolják, hogy a kabinet állami fenntartásba vette az eladósodott egészségügyi intézmények többségét, ami „garanciát jelent a hatékonyabb, hosszú távon is biztonságos működésre”.
Szintén az általános ágazati célkitűzések között szerepel annak elérése, hogy 2020-ra két évvel növekedjen a születéskor várható, egészségben eltöltött életévek száma, 2022-re pedig elérje az európai uniós átlagot. Ugyancsak feladatként jelölték meg a halálozási arány tízszázalékos csökkenését, míg a várható élettartam nők esetében 78,3 évről nyolcvanra, férfiak esetében 70,3-ről hetvenkét évre emelkedését.
Ennek alapján a dokumentum „stratégiai prioritásokat” jelöl meg, amit időszakos célkitűzések mentén kell teljesíteni. A sorrend megállapításakor elsődleges szempont volt az ágazat hatékonyságnövelése és az így felszabaduló források átcsoportosítása az ellátás fejlesztésére.
Már bevezetett népegészségügyi intézkedések
- 2012 óta a legtöbb zárt helyiségből, így az éttermekből és kocsmákból kitiltották a dohányosokat
- Megemelték a káros összetevőket tartalmazó termékek adóját, így azok fogyasztása csökkent
- Már hatályos a rendelet, amely szigorú határértéket szab az élelmiszerek transzzsírtartalmának
- Az új közétkeztetési rendelet alapján az iskolások több zöldséghez, gyümölcshöz jutnak
- Bevezették az általános és a középiskolákban a mindennapos testnevelésórákat
- Ingyenesen kaphatnak méhnyakrák elleni védőoltást a tizenkettedik életévüket betöltött lányok